Varró Szilvia

Magyar Narancs: Februárban ön azt nyilatkozta a zámolyi ügy befejezésével, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) bebizonyította társadalmi szükségességét. Sokan viszont az OCÖ-t teszik felelőssé, hogy a lakásépítéssel magára vállalta a helyi önkormányzat feladatát, veszélyes precedenst teremtve. Zámoly után a többség bármikor a segítőkész kisebbségi szervezetekre háríthatja saját feladatait.

"Hányingerem van a saját cégemtől" - kommentálta felmentését az egyik megyei rendőrfőkapitány. A belügyminiszter döntése értelmében augusztus végéig hét másik társával együtt távozik megyéje éléről. Egyikük nyugdíjba vonul, másikuk egy másik megye vezető pozícióját kapja, hatukat pedig hangzatos nevű kamuállásokban pihenteti a belügyi vezetés. Többségük még Pintér Sándorral együtt, 1991-ben lett kapitány; utódaik kinevezésével a belügyminiszter egy hozzá lojális vezetői réteget hozhat létre.

Június 20-án este, háromnegyed tíz körül halálos fejlövés következtében meghalt K. E. 48 éves pándi lakos. A golyó M. P. monori rendőr szolgálati pisztolyából származott. A rendőrség szerint a lövés véletlen volt. Az áldozat családja szerint szándékos. A rendőrség szerint a rendőr jogos önvédelemből lőtt, mert rátámadtak. A család szerint K. E.-nek egy, a családját ért támadás miatt kellett meghalnia.

{k200025_nagyi;b}nt face=Arial,Helvetica size=-1>Nem a monoki alapszervezet újjászervezése miatt települt haza Németh Miklós, az MSZP szerencsi párttagja, hanem miniszterelnök kíván lenni. Csakúgy, mint Kovács László pártelnök-frakcióvezető.

Meghalt Göncz Árpád, a demokratikus Magyarország egyetlen olyan politikusa, akinek teljesítményéhez nem férhet semmi kétség: az államfő, aki még fő volt. Pályáját elnöki mandátumának kitöltése alkalmából írt cikkünkben tekintettük át, először ezzel emlékezünk rá.

A szociális kérdésekben a büntetőjog szigorát előszeretettel használó kormány újabb és újabb gesztusokkal igyekszik elnyerni a "rendes" szavazópolgárok bizalmát: most épp a - többségében roma - önkényes lakásfoglalókkal játszatják el a bűnbak szerepét. Akik, ha lakni akarnak, s ezért az önkormányzatok által nem használt lakásokba költöznek, március elsejétől - Juharos Róbert fideszes képviselő javaslatára - már "társadalomra veszélyes cselekményt" követnek el, ami 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy 60 napig terjedő elzárással büntethető. Lapzártánk után szavaz a parlament Juharos másik javaslatáról, amely meggyorsítaná a kiköltöztetésüket: a jövőben nem kellene az önkormányzatnak a (független) bíróságok "töketlenkedésére" várnia, hanem a jegyző is elrendelhetné a lakás kiürítését, a végzéstől számított három vagy nyolc napon belül pedig az önkényes visszahullhatna oda, ahonnan jött: az utcára.

1997 októberében eső mosta el a Fejér megyei Zámoly község cigánytelepének néhány házát. Az önkormányzat pénzhiányra hivatkozva nem újíttatta fel a vályogputrikat, hanem önkényesen életveszélyesnek nyilvánította, majd ledózeroltatta őket. A hat család a falu művelődési házába költözött, ahol 1999 augusztusáig laktak. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) korábban megállapodott a zámolyi polgármesterrel, hogy - az állami és helyi önkormányzati feladatot magára vállalva - maga épít házat a romáknak. Ez nem sikerült a megbeszélt határidőre, ezért Farkas Flóriánék egy ideig pesti kulturális központjukban, majd a Zámolyon felhúzott ideiglenes faházakban szállásolták el a romákat. A községben ekkorra kilencszáz aláírás gyűlt össze a romák ellen. Augusztus végén három csákvári fiatalember máig tisztázatlan körülmények között tömegverekedésbe keveredett a romákkal, egyiküket halálosan megsebezték. Miután szeptemberben ismeretlen tettesek felgyújtották az egyik faházat, a romák egy pesti lakásba költöztek, itt laktak húsvétig. Időközben az OCÖ hat házból négyet átadott a romáknak Zámolyon.

A rendszerrel szemben egyes kisegyházak voltak a legellenállóbbak; az állam ügynökök beépítésével belülről igyekezett bomlasztani ezeket. Néhol nagy sikerrel: évekig tartó viták után, 1981-ben vált ki a metodista egyházból az Iványi Tibor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az 1974-es vezetőségválasztást - Iványiék szerint törvénytelen eszközökkel - az egyház lejárt mandátumú, ám hivatalában maradt vezetője vezényelte le: a szuperintendánst támogatta az ÁEH és a kisegyházakkal foglalkozó Szabadegyházak Tanácsa (SZET). Az új, rendszerkonform vezetőség el akarta távolítani a gyülekezetből az ellenszegülőket, akik viszont folytatták munkájukat. Ezért állami bíróság előtt koncepciós per indult ellenük, melyben többüket a gyülekezési joggal való visszaélés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre, munkahelyvesztésre, illetve kilakoltatásra ítélték. Iványiék hiába kerestek jogorvoslatot: a hatóságok azzal utasították el őket, hogy állami szerv nem avatkozhat egy egyház belügyeibe.

A kormányzat kiterjesztené az ügynöktörvény hatályát a bírákra, az ügyészekre, a költségvetési támogatásban részesülő pártok tisztségviselőire és a sajtó vezető munkatársaira. Az egyházak a koalíciós képviselők szerint is jelentős közvélemény-formáló erőnek számítanak - hasonlóan a sajtóhoz, ám az egyházi vezetők átvilágításának szabaddemokrata felvetését azzal utasítják el, hogy az az egyházi autonómiába való jogtalan beavatkozás lenne. A történelmi egyházak vezetői azzal érvelnek, hogy a belső megtisztulást bízza az állam az egyházakra. A kilencvenes évek elején folytak is ilyen jellegű viták egyházi berkekben, de ezek gyorsan elhaltak. Az elmúlt tíz évben történtek ugyan személycserék egyházi vezető posztokon, ám a múlttal való szembenézés a rendszerrel együttműködő - saját felfogásukban: az adott körülmények közti mozgásteret józanul felismerő, ezzel az egyház hosszú távú érdekeit szolgáló - egyházi vezetők, illetve alsópapság körében elmaradt.

Március elsejéig fél év állt az önkormányzatok rendelkezésére, hogy kijelöljék a türelmi zónákat, ahol megengedett a prostitúció, ám egyetlen testület sem kockáztatta emiatt szavazói elvesztését. Tavaly szeptember óta legális a prostitúció, bizonyos helyek azonban védett zónának minősülnek. Türelmi zónák hiányában mostantól a védett területeken kívül szabad az üzlet. Budapesten ez a terület egynegyedét jelenti.

Roma nők és gyermekek és az egészségügy kapcsolatáról végzett kutatásokat Neményi Mária, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. 1997-ben mélyinterjús módszerrel négy különböző roma közösség és az őket gyógyító egészségügyiek egymáshoz való viszonyát, 1999-ben védőnők cigány és nem cigány gyermekek gondozásával kapcsolatos vélekedését és közel hatszáz édesanya egészségügyi tapasztalatait vizsgálta.

Február 3-án négy és öt óra között V. Miklóst, a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon tanulóját társai az erdőbe hívták azzal, hogy vadnak csináltak hurkot. Kiérve, Miklós lábát kirúgták, verni kezdték, késsel előbb a combjába, majd nemi szerve fölé szúrtak. Miután elesett, rugdosni kezdték. Félig levágták a fülét, átszúrták a kést a nyakán, késsel vagdosták a mell-kasát a szíve fölött. Kivették a cipőfűzőjét, a nyaka köré hurkolták, és húzni kezdték a földön. A fűző elszakadt, Miklós futni kezdett. Utánamentek, elgáncsolták, újra rugdosni és késelni kezdték. Levetkőztették. Száraz, 8-10 centis faágat tapostak a szájába. Kotont dobtak mellé. Miklós csak órák múlva halt meg. Tizennégy éves volt. Beismerő vallomásuk után a rendőrség előzetes letartóztatásba vette Bélát (14), Krisztiánt (15) és Antalt (18).