A zámolyi romák Csóron: Anabázis

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/18. (05. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

1997 októberében eső mosta el a Fejér megyei Zámoly község cigánytelepének néhány házát. Az önkormányzat pénzhiányra hivatkozva nem újíttatta fel a vályogputrikat, hanem önkényesen életveszélyesnek nyilvánította, majd ledózeroltatta őket. A hat család a falu művelődési házába költözött, ahol 1999 augusztusáig laktak. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) korábban megállapodott a zámolyi polgármesterrel, hogy - az állami és helyi önkormányzati feladatot magára vállalva - maga épít házat a romáknak. Ez nem sikerült a megbeszélt határidőre, ezért Farkas Flóriánék egy ideig pesti kulturális központjukban, majd a Zámolyon felhúzott ideiglenes faházakban szállásolták el a romákat. A községben ekkorra kilencszáz aláírás gyűlt össze a romák ellen. Augusztus végén három csákvári fiatalember máig tisztázatlan körülmények között tömegverekedésbe keveredett a romákkal, egyiküket halálosan megsebezték. Miután szeptemberben ismeretlen tettesek felgyújtották az egyik faházat, a romák egy pesti lakásba költöztek, itt laktak húsvétig. Időközben az OCÖ hat házból négyet átadott a romáknak Zámolyon.

1997 októberében eső mosta el a Fejér megyei Zámoly község cigánytelepének néhány házát. Az önkormányzat pénzhiányra hivatkozva nem újíttatta fel a vályogputrikat, hanem önkényesen életveszélyesnek nyilvánította, majd ledózeroltatta őket. A hat család a falu művelődési házába költözött, ahol 1999 augusztusáig laktak. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) korábban megállapodott a zámolyi polgármesterrel, hogy - az állami és helyi önkormányzati feladatot magára vállalva - maga épít házat a romáknak. Ez nem sikerült a megbeszélt határidőre, ezért Farkas Flóriánék egy ideig pesti kulturális központjukban, majd a Zámolyon felhúzott ideiglenes faházakban szállásolták el a romákat. A községben ekkorra kilencszáz aláírás gyűlt össze a romák ellen. Augusztus végén három csákvári fiatalember máig tisztázatlan körülmények között tömegverekedésbe keveredett a romákkal, egyiküket halálosan megsebezték. Miután szeptemberben ismeretlen tettesek felgyújtották az egyik faházat, a romák egy pesti lakásba költöztek, itt laktak húsvétig. Időközben az OCÖ hat házból négyet átadott a romáknak Zámolyon.

Az M 1 Híradója után a Pilvax és a Kis Csuka vendéglőkben üldögélő csóri lakosok azon tanakodtak, hogy lehetne elérni, hogy a zámolyi romák mielőbb elmenjenek a faluból. A helyi lakosok egy része a betörések óta félelemben él. Tóth Hajnalka esténként nem mer egyedül sétálni: "Csete jól szólt, büszke vagyok rá", mondta a fiatal lány, akivel egyetért Péterfi Géza is: "Ezeket innen ki kell takarítani, meg tudnám ölni bármelyiküket. Szombatról vasárnapra virradóra ellopták a villanygépet a betonkeverőmről", dühöngött az idősebb úr. "De Géza, ezek csak másnap jöttek", veti közbe a Kis Csuka pincérnője.

A zámolyi romák tíz napja, vasárnap este érkeztek Csórra rokonukhoz, Krasznai Józsefhez, a Fejér Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökéhez. Április 22-én két felnyírt frizurás fiatalember tört be pesti ideiglenes lakóhelyükre, akkor, amikor csak a gyerekek és az idősek tartózkodtak otthon. A betörők összetörték a berendezést, és életveszélyesen megfenyegették a romákat. Mire a felnőttek hazaérkeztek, a szomszédok már kihívták a rendőröket, akik rövidesen elengedték a két fiatalt. Krasznaiék feljelentést tettek ellenük, a betörés után pedig felhívták rokonukat, hogy most Zámoly után már Pesten is félnek. Krasznai József befogadta a rokonságot házába, míg nem sikerül eladni a Zámolyon az Országos Cigány Önkormányzat által felépített házakat: a romák nem mernek visszamenni Zámolyra, inkább szétszóródnának az országban. Márciusban a rendőrség robbanóanyagokat talált öt fiatalnál a Zámollyal szomszédos Csákváron: a fiúk a romák "kifüstölésére" készültek.

Megmondta a tévé

A zámolyiak úgy tervezték, egy ideig meghúzzák magukat Csóron, ahonnan egyébként származnak. A helyiek elismerték, szinte észre sem vették, hogy itt vannak a romák: a helyi boltos szerint még közértbe se járnak, a kocsmákban pedig csak csendben cigit vesznek, és már mennek is. Egyedülálló fiatal nőnek azonban nem tanácsolják, hogy ellátogasson hozzájuk. "A tévé is mondta, hogy még a polgármesterre is kapát meg ásót fogtak", érvelt Péterfi Géza. A helyiek nem nagyon látták még a zámolyiakat, de esküsznek rá, hogy legalább hatvanan, egyesek szerint akár százan is élnek Krasznai József házában, amelynek még a környékére se megy senki. Kivéve persze a szomszédokat, akik viszont meglepő módon másképp vélekednek az idegenekről: őket nem zavarja a Krasznai-udvarban megnövekedett forgalom. "Néha kicsit hangosabban szólnak, de ahol ennyi a gyerek, ott ez természetes", vélte Kovácsné Zsuzsa. "Amíg én nem szólok, hogy randalíroznának, addig ne szóljon az se, aki nem lakik itt. Nekem pedig az égvilágon semmi bajom velük", mondta a fiatalasszony. A szomszédok már majdnem pontosan megmondják, hogy a tíz felnőtt és 3-4 idősebb mellett 20-22 gyerek érkezett Csórra.

De a szomszédokhoz nem törtek be, vélekednek a családtól távol lakó csóriak. "Pedig a tévé is bemondta, hogy megérkezésük éjszakáján hat helyre is betörtek a faluban. Persze nem bizonyított, hogy ők voltak", teszi hozzá a Kis Csuka pincérnője.

Ezt mondja Molnár Józsefné is, akinek a házába a két hatalmas és hangos kutya ellenére bejutottak a tolvajok, maga se érti, hogyan. Csete Dezső polgármester szerint valószínűleg a postások által használt "infravörös szerkentyűvel" bolondíthatták meg a tolvajok a falu legvadabb kutyáit. Egyes helyi lakosok szerint a cigányok "bekábítószerezték" a kutyákat. A kiérkező rendőrök viszont ennek nyomát se látták a kutyákon: ráadásul Király Jácint körzeti rendőrmegbízott szerint igazi betörésekről nem is beszélhetünk: eltűnt Molnárék bankkártyája, irataik viszont egy másik ház pincéjében meglettek, és elloptak egy mountain-bike-ot. "Négy háznál volt ugyan rongálás, sőt bent is járhattak az ismeretlenek, ám az ott levő értékekhez nem nyúltak. Azt pedig nem tartom valószínűnek, hogy a zámolyiak lettek volna a betörők", mondta a Narancsnak a megbízott.

"Húsz százalék tisztességes"

Csete Dezső polgármester sem állítja, hogy a zámolyiak törtek be, inkább egy másik csóri cigány családra gyanakszik, akik szerinte a zámolyiakra akarták terelni a gyanút. "Azt nem tudom elképzelni, a csóri fehér embereket ismerve, hogy ők követték volna el", vélte a polgármester, neki ugyanis a másik roma család többször is jelezte: ők sem akarják, hogy maradjanak a zámolyiak, mert azóta például a polgármester kérésére többet járőröznek a rendőrök. "És hogy idefigyelnek a másik bűnözőkre, az nekik nem jó, mert nem tudnak olyan simán ténykedni, házalni esetleg", mondta Csete Dezső. A csóri cigányok ugyanis "éjféltől négy óráig állandóan közlekednek, már megpróbáltam felhívni erre a rendőrség figyelmét. Ha nappal nem dolgozik, akkor éjszaka dolgozik valahol? Hát biztosan dolgozik", sejtetett Csete, aki annyiban módosította tévébeli nyilatkozatát, hogy a cigányok közt is van húsz százalék, aki tisztességes. Idesorolja például Krasznai Józsefet is. Szerinte érthető, hogy a csóriakat irritálja a zámolyiak ittléte: már a csóri cigányokkal is elég baj van, például ruhákkal a karjukon házalnak, és "csak akkor veszi őket észre az ember, ha ott állnak a szobában. Ez arra utal, hogy ha nincsenek otthon, akkor hát tevékenykednek."

Lopni azonban nem lopnak többet, mint a gázsók, legalábbis ezt állította a Narancsnak Király Jácint megbízott: az elmúlt két évben megnőtt a betörések száma Csóron, ám a megbízott szerint az elkövetők között ugyanakkora arányban találunk magyarokat, mint romákat. A rendőr szerint Csóron nem történik több bűncselekmény, mint más falvakban.

A csóriak másképp vélekednek erről: szerintük az elmúlt két évben megnőtt a betörések száma. Egyesek ezért nem is értik, miért pont a zámolyiak ideköltözéséből lett botrány. "Nincs arra bizonyíték, hogy a kettő összekapcsolható. Amikor nem voltak itt a zámolyiak, akkor kik követték el a rengeteg betörést? Nem bölcs és igazságtalan dolog bárkit is az állatokhoz hasonlítani", mondta Dányiné Szabados Bori. Szerinte érthető, hogy valaki segíteni akar a családján, ezért átmenetileg befogadja őket.

A romák is így vélik: ezért nem válaszoltak a tévésekkel érkező Csete kérdésére, hogy meddig maradnak a faluban. Hogy a riport szerint ásóval és kapával kergették volna el Csetét, maga a polgármester is cáfolja: "Csak kiabálták, hogy hozzatok ki ásót meg kapát, és takarodjatok innen, de aztán lecsitultak", mondta a polgármester, aki szerint ez azért fenyegetésnek számít. "Amióta Franka Tibor kérésünk ellenére is lefilmezett bennünket, nem bízunk már a tévésekben, ezért küldtük el őket", mondta Krasznai Ibolya, a zámolyi romák szószólója, aki azt mondta, Csóron egyelőre jól és szabadnak érzik magukat. "Még mindig úgy érezzük, ez az ország az otthonunk, és reméljük, hogy lesz benne helyünk."

Varró Szilvia

Híradó este, m 1, április 27.

Műsorvezető: Ásóval és kapával kergették el a falu polgármesterét és az egyik önkormányzati képviselőt a romák a Fejér megyei Csóron. Az ügy előzménye, hogy húsvétkor a faluba költöztek a zámolyi romák, azóta pedig a helyiek szerint ugrásszerűen megnőtt a betörések száma. A romák nem voltak hajlandók kameránk elé állni.

Riporter: Az indulatokat az korbácsolta fel, amikor kiderült, hogy az egyik helyi roma vezető felajánlotta a Budapesten élő zámolyi romáknak, költözzenek hozzá. A falusiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a települést ellepték a romák. Az utolsó csepp pedig az volt, hogy tegnap és tegnapelőtt hat lakást rámoltak ki a faluban. A csóriak szerint akkor lenne újra béke a faluban, ha a romák olyan gyorsan elköltöznének, mint amilyen gyorsan idejöttek.

Szabó Istvánné (csóri lakos): Menjenek innen Csórról! Menjenek akárhova, máshova, mert annyira lopnak, hogy az egy borzalmas!

Riporter: A polgármesteri hivatalban elárulták, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a romák ne tudjanak bejelentkezni Csórra.

Csete Dezső (polgármester): A zámolyi romáknak jelen pillanatban, én úgy érzem, hogy az országban, az emberek között nincs helyük, mivel az állatvilágban az állatok is az élősködőket kivetik magukból.

Riporter: A kivétel nélkül munkanélküli romák a falusiak szerint ma is készülnek valamire. A faluban találkoztunk olyan lakosokkal is, akik önvédelmi fegyverük társaságában töltik az éjszakát, mert félnek attól, hogy ma este őket fogják megtámadni a romák. ´k azt mondják, semmitől sem riadnak vissza.

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/18. (05. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra