Főkapitányok menesztése: Karhatalmi körhinta

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/29. (07. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Hányingerem van a saját cégemtől" - kommentálta felmentését az egyik megyei rendőrfőkapitány. A belügyminiszter döntése értelmében augusztus végéig hét másik társával együtt távozik megyéje éléről. Egyikük nyugdíjba vonul, másikuk egy másik megye vezető pozícióját kapja, hatukat pedig hangzatos nevű kamuállásokban pihenteti a belügyi vezetés. Többségük még Pintér Sándorral együtt, 1991-ben lett kapitány; utódaik kinevezésével a belügyminiszter egy hozzá lojális vezetői réteget hozhat létre.

"Hányingerem van a saját cégemtől" - kommentálta felmentését az egyik megyei rendőrfőkapitány. A belügyminiszter döntése értelmében augusztus végéig hét másik társával együtt távozik megyéje éléről. Egyikük nyugdíjba vonul, másikuk egy másik megye vezető pozícióját kapja, hatukat pedig hangzatos nevű kamuállásokban pihenteti a belügyi vezetés. Többségük még Pintér Sándorral együtt, 1991-ben lett kapitány; utódaik kinevezésével a belügyminiszter egy hozzá lojális vezetői réteget hozhat létre.

Javult a közbiztonság - jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter a tárca elmúlt fél évét értékelő sajtótájékoztatóján. Az előző év azonos időszakához képest tizenegy százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, tizenhat százalékkal kevesebb emberölés és tizenöt százalékkal kevesebb vagyon elleni bűncselekmény történt, ezen belül mintegy tizenhét százalékkal kevesebb gépkocsit loptak el. Sikerrel járt a tárca egyik fő törekvése is: három százalékkal csökkent a betöréses lopások száma. Pintér elmondta: a nemzetközi bűnözés szereplőit sikerült kiszorítani az országból, a hazaiak pedig vagy külföldre menekültek, vagy előzetes letartóztatásban vannak.

A jelesre értékelt rendőri munka ismertetése után a közvéleményt annál váratlanabbul érte a nyolc megyei rendőrfőkapitány távozásának bejelentése. Nem úgy a rendőri közvéleményt: az egyik bulvárlap az 1998-as kormányváltás után már feldobta a most érintett főrendőrök távozását, ám a hír akkor kacsának bizonyult. Pintér Sándor hivatalba lépése után Forgács László országos és Berta Attila budapesti főkapitányt váltotta le, majd nyugdíjazta. Pintér 1998 júliusában rendelkezési állományba helyezte Bánfi Ferenc közbiztonsági, illetve Ignácz István bűnügyi főigazgatót. (Berta Attila munkaügyi pert indított a tárca ellen, amit elsőfokon meg is nyert, Forgács László az idén szívinfarktusban elhunyt.)

Sajátos Ignácz helyzete, akit leváltása után Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetőjévé neveztek ki, a mostani rendőrfőnökváltásoknak pedig ő az egyedüli nyertese: augusztus elsejétől ő kerül a Pest megyei rendőrség élére.

Az érintetteknek és a rendőri közvéleménynek sem világos, miért egy csomagban jelentette be a tárca a nyolc főkapitány távozását, amikor az előbb említett Ignácz István fölfelé bukik, másikuk, a Zala megyei Hantos Ferenc már tavaly nyugdíjba készült, az idén pedig hivatalosan is értesítették, hogy nyugállományba kerül.

Csak találgatni lehet azt is, hogy a nyugdíjas koruk elérése miatt hamarosan távozó három határőrvezető mellett miért épp most szervezi át Pintér a rendőrséget.

Választási lehetőség

Tény, hogy Pintér Sándor népszerűsége - a kisgazda minisztereket és Deutsch Tamást nem számítva - a legalacsonyabb a kormánytagok között, és figyelemre méltó az is, hogy Orbán Viktor kormányfő az elmúlt időszakot értékelő megnyilatkozásaiban nem említette a közbiztonságot.

Ennek javítása pedig a Fidesz-kormány egyik legfontosabb célkitűzése. A felelőse pedig az a Pintér Sándor, akit 1996. november 30-án Túrós András közbiztonsági főigazgatóval, Valenta László gazdasági főigazgatóval és Bodrácska János budapesti főkapitánnyal együtt mentett fel az akkori belügyminiszter országos rendőrkapitányi tisztségéből. Kuncze Gábor korkedvezményesen nyugdíjazta négyüket, holott a nyugdíjkorhatárig átlagosan tíz évük volt még hátra. A rendőrség akkori lefejezése szintén a ciklus félidejében történt, a mostani döntéssel ellentétben viszont az akkori távozók elkerültek a rendőrségtől.

Fábián Ágota, a rendőrök tizenhat százalékát tömörítő Független Rendőrszakszervezet vezetője erre így emlékezik: "Kuncze minimális indoklás nélkül, teljesen váratlanul küldte el Pintéréket, habár a rendszerváltás óta a leghumánusabb és legkevésbé hatalmi pozícióból miniszterkedő belügyi vezető volt. Pintér Forgácsékkal gyakorlatilag megismételte, ami vele történt, azzal a különbséggel, hogy azok nem kerültek az utcára. Talán az akkori hibákból tanulva, a mostani döntéseket a vezetés korrektül intézi, mindenkinek hagyva választási lehetőséget."

Az érintett főkapitányok mindegyikének új állást ajánlott a BM, jövedelmük változatlan marad (egy megyei rendőrfőkapitány átlagosan nettó 160-170 ezer forintot keres), vagy nő.

Komáromi István Pest megyei főkapitány a BM PR-szakértőjeként, Kopasz Árpád Szolnok megyei főkapitány az ORFK személyügyi szolgálatának vezetőjeként, Sipos Gyula Fejér megyei főkapitány az ORFK gazdasági főigazgató-helyetteseként, Ernyes Mihály Baranya megyei főkapitány minisztériumi főosztályvezetőként dolgozhat tovább. Lantos Bálint Heves megyei főkapitány a BM, a katasztrófavédelem és az ORFK helyi ügyeleti összevonását koordinálhatná, ám a Narancsnak elmondta: inkább a civil életet választja. A jelenleg betegállományban lévő Bély László Győr-Moson-Sopron megyei főkapitány az országos főkapitány tanácsadója lehet, egyelőre azonban nem döntötte még el, hogy vállalja-e a megbízatást.

Mozogjatok

innét oldalirányt!

A rendőrség vezetői csak általánosan indokolták a személycseréket: Valenta László, a belügyminiszter kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, vérfrissítésre van szükség, Pintér Sándor szerint meg kell teremteni az "oldalirányú mozgás" lehetőségét, az állománynak pedig el kell tudnia fogadni, hogy a ranglétra nemcsak felfelé, de lefelé is vezethet. Pintér szerint mostantól a helyi érdekviszonyokban elfoglalt helye miatt lakóhelyén senki sem lehet rendőrségi vezető. A belügyminiszter elégedetlenségét fejezte ki néhány megyével kapcsolatban (Győr, Fejér), ahol alacsonyak a bűnügyi mutatók, szerinte néhol a kapitányságok elért eredménye megfelel az önmagukat feljelentő bűnözők jelentkezésének. Pintér szerint valamennyi megyében "volt olyan eset, amikor a járőrök korrupciós tevékenységbe keveredtek, de ez nem volt meghatározó az értékelésnél". A korrupció gyanúját később az országos vezetés is cáfolni igyekezett. Hogy a legfelsőbb belügyi vezetés nem mindig a legtapintatosabban indokolta a megyei vezetők leváltását, arra jó példa Bély László Győr-Moson-Sopron megyei főkapitány esete is, akiről Valenta László azt nyilatkozta, hogy "slamposabb lett az utóbbi időben". A távozó főkapitány minderről csak annyit mondott, hogy ha Valenta úr valóban ilyet szólt, "az másutt kimeríti a nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés fogalmát, az ember azonban ne piszkítson a saját fészkébe". Bélyt sokan csak az előző rendszer nagy túlélőjeként emlegették, s ő maga is úgy érzékelte, hogy az 1998-as kormányváltás után ennek az adottságnak már nem sok hasznát veszi. Különösen, hogy időközben néhány döntéshozónak fölrémlett, hogy Bély László kongresszusi küldött volt az MSZP 1989-es kongresszusán. "Huszonhét évi rendőri munkával a hátam mögött a belügyminiszter szánhatott volna rám tíz percet, mondhatott volna annyit, hogy lejárt az időm, más szerepet szán nekem" - nyilatkozta Bély.

Az egyik leggyakrabban hangoztatott indok a fiatalítás volt: a nyolc vezetőből ötöt - Pintér Sándorral együtt - még 1991-ben, Boross Péter belügyminisztersége idején, pályázat útján neveztek ki. Maga Pintér belügyminisztersége kezdetén kijelentette: a számára megfelelő gyakorlat az lenne, ha senki nem tölthetne be országos szintű vezetői posztot kettő-négy évnél tovább (ő maga egyébként öt évig volt országos rendőrfőkapitány). Egyetért ezzel Lantos Bálint hevesi főkapitány, aki szerint néhányan - köztük ő maga is - túl régóta kapitányok, ami a "csőlátás" kialakulásának veszélyével járhat. Ignácz István leendő Pest megyei főkapitány szerint is "megkövül" az ember 8-10 év után. Neki ugyan erre nem volt ideje: Pintér Sándor tette meg bűnügyi igazgatónak 1996-ban, és ő is menesztette posztjáról. "Nem mondanám, hogy kudarc volt, mert amit nem sikerült országosan elérnem, azt Szabolcsban rövidebb irányítási lánccal, könnyebben ellenőrizhető, végrehajtott feladatokban közvetlenül be tudtam vasalni" - mondta Ignácz, aki szerint a megye kiemelkedő mutatóinak köszönheti, hogy Pintér kinevezte Pest megye élére. "Hosszú évek óta országosan kiemelkedő volt Szabolcsban a közbiztonsági tevékenység, és ezt még nekem se sikerült elrontanom, kinevezésem óta csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, a bűnelkövetők tizenhárom százalékát nyolc napon belül bíróság elé visszük" - büszkélkedett megyéje teljesítményével Ignácz.

Sipos Gyula és Kopasz Árpád esetében viszont bajosan hivatkozhatna Pintér "elhasználtságukra", hiszen ők nem a ´91-es csapathoz tartoznak, sőt Sipos a maga 44 évével a legfiatalabb megyei vezető volt. Kopasz Szolnokban humán fejlesztéseivel tűnt fel, ezért szánják neki a személyügyi szolgálat vezetői posztját, a közgazdász és jogász végzettségű Sipos pedig egy korábbi bűnüldözési összesítés számítógépre vitele miatt informatikusként van számon tartva rendőrségi körökben, habár különösebben nem ért az informatikához.

Több, általunk megkérdezett belügyi forrás egyetért azzal, hogy kulturáltan ugyan, de a főkapitányok többségét mégiscsak kirúgták. "Többet fognak keresni, amivel megvásárolják a hallgatásukat" - vélte egyik forrásunk. Egy általunk megkérdezett volt rendőri vezető szerint "a tényleges leváltás és a testületből való kiszorítás közé beiktattak egy átmeneti időszakot".

Puha földet érés

Tény, hogy a rendőrségi hierarchiában a megyei vezetői rang után csak az országos vezetői poszt számít előrejutásnak. Az egyik leváltott vezető szerint "nem más területen kell nagyszerűnek lennünk, hanem ezen a területen nincs ránk tovább szükség". Másikuk úgy véli: "Hízeleghetek magamnak azzal, hogy nem találtak hozzám hasonló kvalitású személyt, de hazudnék."

Sipos Gyula jövőbeli gazdaságiigazgató-helyettesi pozíciója évek óta betöltetlen, de nem volt szükség eddig a Lantosnak szánt koordinációs posztra sem. Műállásnak tűnnek Ernyes és Bély tanácsadói megbízatásai is. Lantost már áprilistól berendelték az ORFK-ra, szerinte leváltása "a levegőben lógott". "Van, aki bukásnak vagy bizalomvesztésnek fogja fel, én büszke vagyok az elért eredményekre. Civil pályára fogok menni, és bár ilyen szálak elvágása nem megy érzelemmentesen, kinevezésünkkor mind vállaltuk, hogy egyszer nem leszünk főkapitányok."

Új képződmény lesz Komáromi István PR-főnöksége. A zeneszerzőként, szövegíróként és Zámbó Jimmy sztárvendégeként ismert előadóművész áthelyezése több forrásunk szerint érthető. "Már rég el kellett volna döntenie, hogy bohóckodik vagy zsaruskodik" - vélte egy belügyi forrásunk.

A tízezres csarnokokat megtöltő Komáromi stílusában és közvetlenségében is kakukktojásnak számít egy-egy keménykezű vezetőtársa mellett. "Ha félre akarnának tenni, nem ilyen kényes feladattal bíznának meg. Tíz éve vagyok vezető, ezen túl kellett már lépni" - vélte Komáromi, aki szerint a felkérés időben jött. "Népszerűségemmel képes leszek arra, hogy növeljem a szakapparátusok által kidolgozott döntések társadalmi elfogadottságát. Szabadidőmben pedig hatalmas zenélés lesz, nagyobb, mint bármikor." Komáromi ugyanakkor hangsúlyozta: Pest megye köztudottan jó eredményeket ért el, vagyis munkája szakmai szempontból támadhatatlan.

Számfetisizmus

A megkérdezett leváltott főkapitányok közül többen nem tartják szerencsés üzenetnek a csoportos leváltást: ha hét megye nem dolgozik jól, akkor az az egész rendőrség eredményességét megkérdőjelezi. Márpedig Komáromihoz hasonlóan minden vezető megyéje különböző mutatóira hivatkozik. Bély László szerint Győr-Moson-Sopron eredményességi mutatói ´96 óta folyamatosan javulnak, Ernyes Mihály szerint Baranyában száz ügyből ötvenöt-hatvanat oldanak meg eredményesen, ami "messze jobb, mint a nyugat-európai átlag".

A hevesi Lantos Bálint elmondása szerint a megye a 13-14. helyen áll a nyomozás eredményességét illetően a megyék közti rangsorban, és az idei év első felében 30 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. A Szolnok megyei Kopasz Árpád nyomozási eredményességi mutatója tavaly tizenkét százalékkal haladta meg az országos átlagot. Az átlag alatt teljesített viszont tavaly Sipos Gyula megyéje harminckét százalékos felderítettségi mutatójával, ám Csongrád vagy Somogy megye még ezt is alulmúlja, mégsem történt változás a vezetői posztokon (ahogy a várttal ellentétben elmaradt a Békés megyei főrendőr leváltása is).

"A belügyminiszter túlságosan nagy hangsúlyt fektet a statisztikára. Nyugati országokban maga a fogalom is ismeretlen, mi viszont emberek sokaságát tartjuk azért, hogy számokkal bűvészkedjünk" - vélte Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet vezetője.

Nem véletlenül ragaszkodik Pintér a számokhoz: a háta mögötti párttámogatással nem rendelkező miniszter tudja, Orbán az ő eredményességét kizárólag ezzel méri.

A rendőrségi mutatókkal pedig nemcsak az a baj, hogy a számdömpingből (lásd: Tájékoztató az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adataiból 1999. év, 1-2. kötet) bárki azt és úgy emel ki, amit és ahogy akar. Hanem az a rendőrségi körökben köztudott, de elhallgatott tény is, hogy a statisztika kézügyesség kérdése. Érdekes kérdés például, hogyan képes a magyar rendőrség egyre csökkenő források mellett arra, hogy folyamatosan javítsa felderítési statisztikáját. Az egyik menesztett főkapitány szerint "itt mi elosztunk egy számot egy másikkal, az eredményéből pedig megállapítjuk, hogy ki milyen jó vagy rossz. Az egyik számot pedig bárhogyan nyerhetjük. Kis túlzással úgy is, hogy egy szellemileg fogyatékos embert csokoládéval vagy egy-két pofonnal arra motiválunk, hogy ismerjen be 3200 rendbeli lopást. Máris mekkora javulás."

Akadnak viszont egészen mindennapos példák a statisztika meghamisítására. "Egy év eredményét el lehet például rontani, ha az év végi eredményeket, amelyeket a gyakorlatban már az új évhez számolnak, hozzácsapják az előzőhöz" - mondta el a minisztérium egy, a Horn-kormány idején vezető pozíciót betöltő munkatársa. A Belügyi Szemle 1994/6-os számában Kaló József is beszámol a statisztikajavítás módjairól. Ha alacsony a felderítések száma, a rendőrség meghosszabbítja az ismeretlen tetteses ügyek egy részét, abban bízva, hogy a következő időszakban eredményesebb munkát fognak végezni. Erre egy "fal" jelentést használnak: ebben leírják, hogy a bűncselekmény valószínűleg egy másik folyamatban lévő ügyben eljárás alá vont személy lelkén szárad, ennek tisztázásához pedig meg kell hosszabbítani a vizsgálatot.

Az eredményes mutatók érdekében a nyomozók igyekeznek lerázni a bonyolult vagy bizonytalan kimenetelű ügyeket, pláne az ismeretlenes ügyeket: ne csodálkozzunk például, ha visszapillantónk ellopásakor a rendőrség mindenáron megpróbál lebeszélni a feljelentéstételről: a nyomozó tudja, hogy azzal csak a statisztikát rontaná, és ezért kapitányának ő, a belügyminiszternek pedig a kapitány felel.

Az időrend meghamisítása is kedvelt kozmetikai eszköz: igazoltatás során a rendőrség gyakran bukkan bűncselekményből származó tárgyakra, az igazoltatott - az elkövető - pedig megjelöli a tárgyak származási helyét. A rendőrség ezek után felkeresi a sértettet, "ismeretlen tettes" ellen eljárást indít, majd bravúros nyomozás után "megtalálja". Ugyanez a mechanizmus játszik akkor is, ha egy elkövető más, a hatóságok előtt ismeretlen bűncselekményről is beszámol.

Nyugaton valóban ismeretlenek a magyar számnyilvántartások: ottani vezetők szerint csak az számít, biztonságban érzi-e magát a lakosság, vagy nem. Finszter Géza kriminológus szerint a bűncselekményszám alakulása és a felderítési eredményesség alkalmatlan a rendőri munka megítélésére, mert a bűncselekmények számának alakulása nem a rendőrségtől függ. A felderítés függ például a bűnözés összetételétől vagy a társadalom önvédelmi képességétől. A gyakori személycserék arra jók, hogy "drillben tartsák a társaságot".

Segédcsapatok

"Főkapitány úr, mire számíthat az őrmester, ha a kapitány torkát elvágják?" - kérdezte az egyik leváltott megyei vezetőt egy beosztottja. Egy belügyi szakember szerint azonban Pintér helyesen látja, hogy a változtatások motiválóan hatnak a rendőrségre. "Ha fizetéssel már nem tud motiválni, mert nem annyira lobbiképes, mint mondjuk Torgyán, akkor a figurák cserélgetésével tartja sakkban az állományt" - vélte ezen forrásunk.

Fábián Ágota szerint két-három főkapitány kivételével nem baj, hogy a hetek nem maradnak tovább vezető pozícióban. "Nagyon súlyos aggályaink voltak Ernyessel szemben, aki nem felelt meg a demokratikus és humánus vezetésről vallott elképzeléseinknek." (Ernyes szerint ő csak akkor lépett fel, ha beosztottai névtelen feljelentgető leveleket írtak, vagy korrupciógyanú esetén. Kapitányságának több tagja ellen van folyamatban eljárás, ám Ernyes szerint ezek nem magas beosztású tisztek.)

A vezetőváltás többek szerint végigsöpör majd a szóban forgó megyék testületein: sokan attól tartanak, hogy az új - jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló - vezetők teljes garnitúrát hoznak magukkal.

Finszter Géza szerint a vezetőváltás rövid távon eredményes lehet, hiszen új emberek újult erővel kezdenek dolgozni: "A régi főkapitánytól már nem féltünk annyira, már be lehetett szólni kétszáz túlóra után, hogy elég. Ez azonban csak elkendőzi a problémákat. Elodázzák a rendőrség reformját, ezért a szervezet nem képes megújulni, marad a centralizált, katonai rend szerint működő, a civil közigazgatástól élesen elkülönülő szervezet."

Fábián Ágota úgy látja, hogy nem csak a vezetők terén történt változás a belügyben: "A belügyminiszter két év formális érdekegyeztetés után végre érdemben szóba áll a szakszervezettel. Kinevezésekor nagy volt az elvárás vele szemben, hogy végre képviselni fogja a rendőri érdekeket. Annál nagyobb indulatokat váltott ki, hogy belügyminiszterként elfelejtette, honnan jött." Fábián szerint az ilyen mértékű tömeges leváltások általános bizonytalanságot okoznak, és bizonyítási kényszereket idéznek elő a testületben.

A kapitányok többsége vállalja a rábízott új feladatot, bár - mint egyikük elmondta - nem volt választásuk. "Én a civil életben sutának érezném magam" - mondta egyikük. Huszonhét év után távozik viszont Lantos Bálint: "Lehetek bárki, a szívem egyik csücskében mindig zsaru leszek."

Varró Szilvia

(közreműködött:

Fodor Sándor)

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/29. (07. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra