Házi István

Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányá­nak megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos.

Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányá­nak megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos.

Sokáig úgy tûnt, a Mol olcsón megússza azt az offenzívát, amelyet az orosz olajipari óriás, a Jukosz ellen indított a Kreml. Aztán gyûlni kezdtek a viharfelhõk.

Megtakarításnak nem a legjobb választás, hedonistáknak, aktív életmódot folytatóknak és hipochondereknek azonban érdemes elgondolkodniuk az önkéntes egészségpénztári tagságon. Ha másért nem, hát azért, hogy egy bizsergetõ masszázshoz, a régóta vágyott teniszütõhöz vagy egy kiadós méregtelenítõkúrához a lista-árnál valamelyest könnyebben juthassanak hozzá.

A létezõ Nemzeti Színház helykiválasztását, építését és aztán magát az épületet számos kritika érte. A végeredmény, ismerve a mûtárgy genezisét (ami a pitiáner politikai bosszú és kivagyiság keverékében keresendõ), nem is lehetett más. Hogy miként történt mindez, arról immár papír is van: az Állami Számvevõszéknek a beruházás ellenõrzésérõl készült jelentése. Ebbõl újfent kiderül, hogy az alapkõletételt megelõzõen és azt követõen is "csínyek" színesítették a legnagyobb hazai posztszocialista kultúrház történetét.

A kínai piacon szír árustól euróért görögdinnyét vásárolni - globalizációs utópia helyett néhány éven belül rögvalóság, akár eme kies országban is. Persze addig temérdek szociális kiadás lefolyik még a Dunán, megérünk néhány takarékossági csomagot, és minimum egy kormányváltás is kinéz. Az euróövezethez csatlakozást követően viszont Püspökladánytól Dunkerque-ig húzódik majd a Kánaán. A közös európai fizetőeszköztől az euróhívők következetes gazdaságpolitikát és nagyobb sebességfokozatú növekedési pályát remélnek. A szkeptikusok viszont azzal riogatnak, hogy mozgó célpontot még józanon is módfelett nehéz eltalálni.

Az idő megy, de csak nem akar fizetőssé válni az ország utolsó ingyenes autópályája. Ennek ugyanis feltétele lenne, hogy végre lezáruljon a Budapestet Balatonaligával összekötő szakasz felújítása, márpedig ez egyelőre várat magára. Az M7-es kivitelezésével megbízott, a határidők miatt meglehetősen gyors tempóra kényszerülő Betonút-Vegyépszer páros életét ráadásul egy egész sor vizsgálattal keseríti az új szaktárca, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Nem minden ok nélkül, vélhetően.

Amióta a jelenlegi politikai vezetés nyíltan feltálalta egy preferált vállalkozói körnek az M3-as autópálya új, Füzesabony és Polgár közötti szakaszának építését (majd valamivel később az M7-es felújítását, a Zamárdit Balatonaligával összekötő út sztrádává szélesítését, valamint az M9-es építését a szekszárdi Duna-híddal), két fontos mondatot őröltek lankadatlanul az imamalmok. Az egyikből megtudtuk, hogy azért nem írtak ki közbeszerzési pályázatot az összességükben közel 150 milliárd forintot kitevő beruházásokra, mert így hamarabb elkészülhetnek a sztrádaszakaszok. A másik egy ígéret, hogy az építésbe elsősorban magyar tulajdonú vállalatokat vonnak be. Jelen pillanatban egyik kijelentés sem állja meg a helyét maradéktalanul.