Ara-Kovács Attila

Csak sejtelmeink vannak, szivárogtató Snowdeneink nincsenek. Snowdenjük csak azoknak van, akiknek becsületük is van és hitelük, amit egy Snowden-fajta – busás juss vagy feltűnés reményében – kiárusíthat. Akinek se becsülete, se hitele, azért nem tolonganak. Az eladhatatlan.

A támadások lassan megszűntek, hogy aztán mintegy hat év után ismét fellángoljanak. Ám a terror forrása ebben a második hullámban már nem Csecsenföld, hanem egy szintúgy észak-kaukázusi iszlám területi entitás lett: Dagesztán.

Egyiptomnak, és nem csak neki, szüksége van egy permanensen a térségben jelen levő nagyhatalomra, de a jelek szerint az Egyesült Államokra egyre kevésbé számíthat, amit Szíria sorsa is igen jól példáz.

Ahhoz, hogy a békesség helyreálljon, normális és stabil együttműködésre van szükség. Ennek előfeltétele, hogy Európa államai, betartva a szigorú jogi szabályokat, kémkedjenek veszélyt jelentő polgáraik ellen, s a megszerzett információkat, saját érdekükben, kölcsönösen megosszák az Egyesült Államokkal.

Semmi sem árt többet a székelyföldi autonómiának, mint a románok sértegetése, illetve a magyar nemzeti célok kompromittálása marginálisnak aligha nevezhető szélsőjobboldali szervezetek oldalán.

Az eljövendő bűnhődés azokra vár, akikkel elhitették, hogy a nacionalizmus álma könnyű, boldog, magyar jövőt ígér.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és néhány más európai szervezet által az Európai Bizottsághoz (EB) közösen benyújtott kisebbségvédelmi kezdeményezés hasonló sorsra jutott, mint az RMDSZ-szel szemben álló úgynevezett Székely Nemzeti Tanács, a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Néppárt, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács korábbi kisebbségvédelmi kezdeményezése.

Ha nem tudtunk valós időben megküzdeni néhány bajai bűnöző „videoüzenetével”, legalább most, utólag próbálkozzunk meg szembenézni az üggyel.

Törökország nemcsak Izraelre vonatkozó információkat oszthat meg Teheránnal, hanem NATO-tagságából fakadóan a transzatlanti szövetség katonai titkait is.

A magyar kormány unióellenességét és az orosz rezsimmel szembeni pozitív érzelmeit egyazon szándék táplálja: a nyugati típusú demokráciák elutasítása. Ez pedig az Egyesült Államok érdekeivel szemben vitt politikát is jelent, elég egyetlen pillantást vetni a jelenlegi magyar–amerikai kapcsolatok feszültségeire.

Egy távoli, európai civilizációból figyelve a demokrácia parazitáiként mi magunk is szerves részei vagyunk annak a világnak, amit létrehoztunk, amiben élünk, amit eltűrünk.

David Cameron kielégítette Orbán vágyát, ám a látogatás alighanem inkább csak ürügy lesz a sajtónak, hogy a magyar miniszterelnök viselt dolgairól írjon, semhogy örvendezzen londoni jelenléte fölött. A mostani kudarc így emlékezetesebb marad, mint a két évvel korábbi látogatásé, melyről a brit sajtó tudomást sem vett.