Egy videofelvétel anatómiája

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. október 24.

Diplomáciai jegyzet

Ha nem tudtunk valós időben megküzdeni néhány bajai bűnöző „videoüzenetével”, legalább most, utólag próbálkozzunk meg szembenézni az üggyel.

A nyilvánvaló figyelmeztető jeleket a társadalom nagyobbik része – még a jobboldalon is – figyelmen kívül hagyta. Akik le akarják Orbánt váltani, azok hinni akartak annak valódiságában, akik továbbra is vezérüknek tekintik őt, azoknak egy része rettegve gondolt rá, hogy a jelenet akár igaz is lehet.

Első látásra logikailag három lehetőséget véltem kirajzolódni a videoklip előtörténetét illetően, hozzátéve mindjárt: roppant gyanúsnak találtam, hogy a jelenetben minden olyan kerek, teljes, túlságosan is bizonyító erejű, ahogy az az olcsó krimiken kívül sehol másutt nem szokott megesni.

1. Számoltam azzal, hogy a képen látható egyének egyszerű bűnözők, akik megkomponáltak egy jelenetet, hogy aztán azt annak adják el, aki többet fizet.

2. Ám minthogy a megrendezés nem nélkülözött némi amatőr profizmust, az is eszembe ötlött, hogy netán a titkosszolgálati vagy kriminalisztikai munkában járatos egyének hozták össze a jelenetet.

3. És azt sem zártam ki, hogy ugyan bűnözők rendezték meg a Fidesszel szemben ez esetben hamis vádakat megfogalmazó klipet, de aztán erre mintegy ráültek azok, akiknek érdekében állt megfordítani a vádakat.

Az meg sem fordult a fejemben, hogy a demokratikus ellenzék pártjaiból bárki is érintve legyen. Amikor azonban utóbb kiderült, hogy közvetve mégis, hirtelen egy nagyon személyes dilemmával találtam szembe magam: vajon én magam nem vágytam-e rá – minden figyelmeztető jel dacára –, hogy bárcsak igaz lenne ez a felvétel? Hisz tudtam, a Fidesz bajai – és nem csak bajai – emberei bizony pont ekként csalták-csalják el a választásokat, számos bizonyíték mutat erre, még ha azok nem is ennyire szájbarágósak, tömörek és gyanúsan kíméletlenek, mint a bajai álbizonyíték. A bűnt nyilvánvalóan mindannyian elkövettük, hisz vágyaink – ha csak másfél napra is – felmentették azt az öt embert, akik a tényleges bűnt elkövették, s elaltatták a kötelező gyanút. Egy pillanatra sem a HVG-t okoltam, hanem azt, hogy bizonyos értelemben olyanok lettünk mindannyian, mint azok a pártkatonák, akik rendre lekerülnek a Fidesz futószalagjairól, hogy aztán valamelyik békemenetben végezzék.

Az esetnek számos tanulsága van, s e tanulságokat jobb, ha nem a jövő évi választások kimenetelének tükrében nézzük.

1. Elsősorban ajánlatos nagyon odafigyelni, mit tesz majd a Fidesz meghosszabbított karjaként működő ügyészség, rendőrség, s ezt követően a még függetlennek tekinthető jogszolgáltatás: ha komoly büntetések nélkül futni hagyja a videót megrendező – ha jól tudom – öt bűnözőt, az közvetve bizonyítani fogja tettestársi mivoltukat.

2. Az ellenzéki pártok egyértelműen meg kell üzenjék tagjaiknak és támogatóiknak: van fontosabb is, mint a 2014-es választások megnyerése. Ennél sokkal, de sokkal fontosabb, hogy se a szocialisták, se az E14, se a DK, se a liberálisok ne váljanak olyanná, mint a mai jobboldal. Lehet szépen szóló és okos üzenetű pártprogramokat írni, de azok mit sem érnek, ha elhitetjük magunkkal, hogy csak úgy győzhető le a Fidesz–Jobbik, ha az ő módszereiket próbáljuk utánozni.

3. Van ennek a bajai videónak a szélesebb választói tömegeket érintő további üzenete, vagy, ha úgy tetszik, tanulsága is: akadnak helyzetek, a mostani pedig pont ilyen, amikor bár fontos, de mégiscsak másodlagos a választói fülke oly sokszor emlegetett magányában meghozott politikai döntés ahhoz képest, hogy milyen morális dilemmával kell ott majd megküzdenünk. Senki sem háríthatja majd a felelősséget pártjára vagy ellenfelére, ez a morális választás nem ismer „politikai közepet”, „pártok nélkülieket” vagy „semlegeseket”. Ha önmagunkkal szembeni morális elvárás nélkül hozzuk meg döntésünket a szavazófülkékben, akkor a mai rezsim legdédelgetettebb vágya válik majd valóra, s nem csak egyetlen ciklusra, hanem – legalábbis saját életünk szempontjából – örökre.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.