Bogyó volt az utolsó bölényszerű állat a bölényházban, de ő is csak kafferbivaly volt. Miután megölte hitvesét, kiderült, nem bír egyedül élni, búskomor lett, napokig nem evett, olvasatlanul dobta vissza a Népszabadságot, úgyhogy gondozói új nőstényt szereztek neki, de ő azt is lemészárolta. Majd újabb nőstény, és újabb gyilkosság, és ez így mehetett volna tovább a végtelenségig, ha a szakirodalom nem említi, hogy a bakkecskék jól kijönnek a nehéz természetű, ám társakat igénylő állatokkal. Egy kecske lett Bogyó új karámtársa, kapcsolatuk nem volt ugyan felhőtlen, de legalább nem bizonyult végzetesnek. Igaz, egyszer a látogatók között találkoztam a titokzatos kecskebakkal, aki éppen megpróbált észrevétlenül az óvodások közé vegyülni, de ápolói visszakísérték a dühöngő bivalyhoz. Bogyó végül is tisztázatlan okokból pusztult el, át akarták vinni egy másik kifutóba, de a leszedált állat már nem ébredt fel az altatásból.