Király Júlia

Március 10-én összeomlott az Egyesült Államokban a Silicon Valley Bank, két hétre rá a világhírű Credit Suisse-t a csőd előtti utolsó pillanatban vásároltatták fel első számú svájci versenytársával. Van-e a két eset között összefüggés, és lesz-e globális bankválság a nyomukban?

Az infláció tagadása éveken át, az alapkamat változatlanul tartása (sőt csökkentése) és közben az irány­adó kamat burkolt, ámde jelentős emelése maga volt a hitelességi csőd. Király Júlia írása.

Bevallom, tanácstalanul állok az események előtt.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatos illúziókat a magukat közszolgálatinak mondó médiumok sulykolják a részletekben elmélyedni nem óhajtó állampolgár fejébe.

1. Annyi biztos, hogy a pártok eleinte még szakértői kormányról tárgyaltak, de az egyeztetés sehogy sem tudott véget érni.

2006. július 11-én nem történt más, mint amire két éve, a vádirat megszületésekor néhány, a Postabank-ügyet közelről ismerő jogász és közgazdász felhívta a figyelmet, és amit Várhegyi Éva 2004 végén éppen e lap hasábjain jósolt meg: "...a valószínűbb eset, hogy a bíróság egyik vád alapján sem ítéli el Princzet. Ekkor ő is elmondhatja magáról azt, amit Osztap Bender, a nagy kombinátor mondott: "Hát persze, angyal nem vagyok (...), de respektálom a büntető törvénykönyvet." (Lásd: Védirat, Magyar Narancs, 2004. december 16.)