Király Júlia

Legalább 98 százalék kudarc

A jegybanki hitelesség megsemmisüléséről

  • Király Júlia
  • 2022. október 26.

Publicisztika

Az amerikai jegybank a minap közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett volt elnöke, Ben Bernanke gyakran mondogatta: „A monetáris politika 98 százaléka beszéd, és csak 2 százaléka cselekvés.”

Jól „beszélni” egyáltalán nem könnyű. Bernanke hitelességét is megtépázta, amikor 2007-ben azt jósolta, hogy az épp kibontakozó kis jelzálogpiaci válságból nem lesz recesszió. Ám a „kis válságból” a Lehman Brothers 2008 szeptemberi bukása után globális pénzügyi krízis lett, amely nemcsak Amerikát, hanem szinte az egész világot recesszióba lökte. A hitelességvesztést lehet korrigálni, mint Bernanke is tette sikeres válságkezelésével, az általa elsőként alkalmazott, ún. nem konvencionális eszközök alkalmazásával. A sajtó, az elemzők előszeretettel idézik regnáló nagy jegybankelnökök hibás kommunikációját, írnak hitelességvesztésről. A Fed mostani elnöke, Jerome Powell egy éve még rövid, átmeneti jelenségnek ítélte az éppen meginduló inflációt, hogy aztán fokozatosan korrigáljon, és mára a Fed kamatemelési ciklusa erős, hiteles jegybank képét mutatja. A megtépázott hitelességet nem könnyű helyreállítani – de nem lehetetlen.

Szavak és tettek

Egy új jegybankelnök mindig hiteles. Az eurózóna válságának mélypontján, 2012. július 26-án, amikor már minden valamirevaló elemző megírta, miért szükségszerű, hogy szétessen az eurózóna, az Európai Központi Bank alig fél éve megválasztott új elnöke, Mario Draghi előadást tartott befektetőknek Londonban, s ezzel zárta: „Még egy üzenetet szeretnék önökkel megosztani. Mandátumunknak megfelelően az EKB kész megtenni bármit, hogy megőrizze az eurót. És higgyék el, ez elég is lesz.” Ez lett a legendás „whatever it takes” beszéd, amire e sorok írásának pillanatában 112 millió keresés volt a Google-n. Ez a 18 másodpercet igénybe vevő közlés – bármennyire megdöbbentő – megváltoztatta a krízis menetét, onnantól kezdve minden elemzés a kibontakozásról szólt. A hiteles kommunikáció csodát tehet.

De miért ennyire fontos a jegybanki kommunikáció?

A jegybank nem tud közvetlenül beavatkozni a gazdaságba, nincs lehetősége a piaci kamatok, az energiaárak, az élelmiszerárak, vagy a legtöbb országban az árfolyam rögzítésére sem. Csak a bankrendszeren és a pénzügyi piacokon keresztül tud jelzést adni, üzenni, irányt mutatni. Ehhez az kell, hogy a bankok és más pénzpiaci szereplők a jegybanki jelzéseket, üzeneteket jól értelmezzék, és módjuk legyen annak megfelelően cselekedni. El kell, hogy higgyék, a „jegybank azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz”. Ez nem az orbáni kommunikáció világa. Ha a jegybank zavarosan beszél, ha szavai és tettei ellentmondásba kerülnek – akkor totális káosz alakulhat ki, a bankok és más pénzpiaci szereplők megzavarodnak, és ennek nyomán akár a gazdaság is borulhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.