Király Júlia

Legalább 98 százalék kudarc

A jegybanki hitelesség megsemmisüléséről

  • Király Júlia
  • 2022. október 26.

Publicisztika

Az amerikai jegybank a minap közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett volt elnöke, Ben Bernanke gyakran mondogatta: „A monetáris politika 98 százaléka beszéd, és csak 2 százaléka cselekvés.”

Jól „beszélni” egyáltalán nem könnyű. Bernanke hitelességét is megtépázta, amikor 2007-ben azt jósolta, hogy az épp kibontakozó kis jelzálogpiaci válságból nem lesz recesszió. Ám a „kis válságból” a Lehman Brothers 2008 szeptemberi bukása után globális pénzügyi krízis lett, amely nemcsak Amerikát, hanem szinte az egész világot recesszióba lökte. A hitelességvesztést lehet korrigálni, mint Bernanke is tette sikeres válságkezelésével, az általa elsőként alkalmazott, ún. nem konvencionális eszközök alkalmazásával. A sajtó, az elemzők előszeretettel idézik regnáló nagy jegybankelnökök hibás kommunikációját, írnak hitelességvesztésről. A Fed mostani elnöke, Jerome Powell egy éve még rövid, átmeneti jelenségnek ítélte az éppen meginduló inflációt, hogy aztán fokozatosan korrigáljon, és mára a Fed kamatemelési ciklusa erős, hiteles jegybank képét mutatja. A megtépázott hitelességet nem könnyű helyreállítani – de nem lehetetlen.

Szavak és tettek

Egy új jegybankelnök mindig hiteles. Az eurózóna válságának mélypontján, 2012. július 26-án, amikor már minden valamirevaló elemző megírta, miért szükségszerű, hogy szétessen az eurózóna, az Európai Központi Bank alig fél éve megválasztott új elnöke, Mario Draghi előadást tartott befektetőknek Londonban, s ezzel zárta: „Még egy üzenetet szeretnék önökkel megosztani. Mandátumunknak megfelelően az EKB kész megtenni bármit, hogy megőrizze az eurót. És higgyék el, ez elég is lesz.” Ez lett a legendás „whatever it takes” beszéd, amire e sorok írásának pillanatában 112 millió keresés volt a Google-n. Ez a 18 másodpercet igénybe vevő közlés – bármennyire megdöbbentő – megváltoztatta a krízis menetét, onnantól kezdve minden elemzés a kibontakozásról szólt. A hiteles kommunikáció csodát tehet.

De miért ennyire fontos a jegybanki kommunikáció?

A jegybank nem tud közvetlenül beavatkozni a gazdaságba, nincs lehetősége a piaci kamatok, az energiaárak, az élelmiszerárak, vagy a legtöbb országban az árfolyam rögzítésére sem. Csak a bankrendszeren és a pénzügyi piacokon keresztül tud jelzést adni, üzenni, irányt mutatni. Ehhez az kell, hogy a bankok és más pénzpiaci szereplők a jegybanki jelzéseket, üzeneteket jól értelmezzék, és módjuk legyen annak megfelelően cselekedni. El kell, hogy higgyék, a „jegybank azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz”. Ez nem az orbáni kommunikáció világa. Ha a jegybank zavarosan beszél, ha szavai és tettei ellentmondásba kerülnek – akkor totális káosz alakulhat ki, a bankok és más pénzpiaci szereplők megzavarodnak, és ennek nyomán akár a gazdaság is borulhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.