Pánik a bankvilágban: a Silicon Valley Bank és a Credit Suisse csődje

Ahol a pénz terem

  • Király Júlia
  • 2023. március 29.

Külpol

Március 10-én összeomlott az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). Két hétre rá a 166 éves svájci csúcsbankot, a világhírű Credit Suisse-t a csőd előtti utolsó pillanatban vásároltatták fel első számú svájci versenytársával. Van-e a két eset között összefüggés, és lesz-e globális bankválság a nyomukban? A tanulságokat foglaljuk össze.

Az SVB kaliforniai regionális bank (volt) – regionális annyiban, amennyiben Kalifornia állam jegyezte be, és ügyfelei nagyrészt a régióbeli startup cégek voltak. De ne valamiféle helyi takarékszövetkezetre gondoljunk: bukásakor az SVB nemhogy az OTP-nél, de az egész magyar bankrendszernél nagyobb volt. Az pedig, hogy a betétesei és a betétkivonás hatására összeomlott, egyáltalán nem magától értetődő.

 

Pedig milyen jól kezdődött

Az 1983-ban alapított fiatal pénzintézetet semmilyen nagyobb botrány nem övezte. Idén februárig a The Financial Times mindössze pár tucat cikke foglalkozott vele; leginkább dicsérték, mint a feltörekvő „tech cégek” igazi támogatóját, amely elkötelezetten segíti hiteleivel a szektor kezdő vállalkozásait, startupjait. Szolid banknak tűnt, amely nem vállal túlzott kockázatot (bár bőven kínált az IT-szektorban divatos, de konzervatív banki szemmel meglehetősen kockázatos hiteltermékeket). Nem voltak jelentős veszteséggel fenyegető kihelyezései – márpedig bankok általában ezek miatt omlanak össze. David Cameron egy 2010-es beszédében olyan, jövőbe mutató cégként emlegette, amelyet érdemes Angliába vonzani – és valóban, az SVB 2012-ben fiókot nyitott Londonban. Igaz, részvényárfolyama 2018–2019-ben csökkent, amikor az ekkoriban egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben – a többnyire változó kamatozású hitelei miatt – a kamatmarzsa (a hitelek és betétek közötti kamatrés) már szinte eltűnt. Ám a Covid idején a gazdaság életben tartására szinte számolatlanul ömlött az állami pénz a tech szektorba – és mivel ügyfelei továbbra is bíztak az SVB-ben, ott helyezték el betéteiket. Így a bank mérlegfőösszege egy év alatt közel megduplázódott. A megkétszereződött betétállományt az SVB nem tudta azonnal hitelek formájában kihelyezni, így hosszabb lejáratú, fix kamatozású államkötvénybe (illetve azokkal azonos kockázatúnak számító jelzálogkötvénybe) fektette.

Hol ment mindez félre? Mitől nőttek úgy meg a veszteségei ennek a kockázatkerülő banknak, hogy elvesztette a tőkéjét – azaz csődbe ment? A bankot számos kisebb késszúrás érte, amelyek egyike sem lett volna önmagában halálos – de együtt és egyszerre kivéreztették az SVB-t.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.