Pánik a bankvilágban: a Silicon Valley Bank és a Credit Suisse csődje

Ahol a pénz terem

  • Király Júlia
  • 2023. március 29.

Külpol

Március 10-én összeomlott az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). Két hétre rá a 166 éves svájci csúcsbankot, a világhírű Credit Suisse-t a csőd előtti utolsó pillanatban vásároltatták fel első számú svájci versenytársával. Van-e a két eset között összefüggés, és lesz-e globális bankválság a nyomukban? A tanulságokat foglaljuk össze.

Az SVB kaliforniai regionális bank (volt) – regionális annyiban, amennyiben Kalifornia állam jegyezte be, és ügyfelei nagyrészt a régióbeli startup cégek voltak. De ne valamiféle helyi takarékszövetkezetre gondoljunk: bukásakor az SVB nemhogy az OTP-nél, de az egész magyar bankrendszernél nagyobb volt. Az pedig, hogy a betétesei és a betétkivonás hatására összeomlott, egyáltalán nem magától értetődő.

 

Pedig milyen jól kezdődött

Az 1983-ban alapított fiatal pénzintézetet semmilyen nagyobb botrány nem övezte. Idén februárig a The Financial Times mindössze pár tucat cikke foglalkozott vele; leginkább dicsérték, mint a feltörekvő „tech cégek” igazi támogatóját, amely elkötelezetten segíti hiteleivel a szektor kezdő vállalkozásait, startupjait. Szolid banknak tűnt, amely nem vállal túlzott kockázatot (bár bőven kínált az IT-szektorban divatos, de konzervatív banki szemmel meglehetősen kockázatos hiteltermékeket). Nem voltak jelentős veszteséggel fenyegető kihelyezései – márpedig bankok általában ezek miatt omlanak össze. David Cameron egy 2010-es beszédében olyan, jövőbe mutató cégként emlegette, amelyet érdemes Angliába vonzani – és valóban, az SVB 2012-ben fiókot nyitott Londonban. Igaz, részvényárfolyama 2018–2019-ben csökkent, amikor az ekkoriban egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben – a többnyire változó kamatozású hitelei miatt – a kamatmarzsa (a hitelek és betétek közötti kamatrés) már szinte eltűnt. Ám a Covid idején a gazdaság életben tartására szinte számolatlanul ömlött az állami pénz a tech szektorba – és mivel ügyfelei továbbra is bíztak az SVB-ben, ott helyezték el betéteiket. Így a bank mérlegfőösszege egy év alatt közel megduplázódott. A megkétszereződött betétállományt az SVB nem tudta azonnal hitelek formájában kihelyezni, így hosszabb lejáratú, fix kamatozású államkötvénybe (illetve azokkal azonos kockázatúnak számító jelzálogkötvénybe) fektette.

Hol ment mindez félre? Mitől nőttek úgy meg a veszteségei ennek a kockázatkerülő banknak, hogy elvesztette a tőkéjét – azaz csődbe ment? A bankot számos kisebb késszúrás érte, amelyek egyike sem lett volna önmagában halálos – de együtt és egyszerre kivéreztették az SVB-t.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.