Pánik a bankvilágban: a Silicon Valley Bank és a Credit Suisse csődje

Ahol a pénz terem

  • Király Júlia
  • 2023. március 29.

Külpol

Március 10-én összeomlott az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). Két hétre rá a 166 éves svájci csúcsbankot, a világhírű Credit Suisse-t a csőd előtti utolsó pillanatban vásároltatták fel első számú svájci versenytársával. Van-e a két eset között összefüggés, és lesz-e globális bankválság a nyomukban? A tanulságokat foglaljuk össze.

Az SVB kaliforniai regionális bank (volt) – regionális annyiban, amennyiben Kalifornia állam jegyezte be, és ügyfelei nagyrészt a régióbeli startup cégek voltak. De ne valamiféle helyi takarékszövetkezetre gondoljunk: bukásakor az SVB nemhogy az OTP-nél, de az egész magyar bankrendszernél nagyobb volt. Az pedig, hogy a betétesei és a betétkivonás hatására összeomlott, egyáltalán nem magától értetődő.

 

Pedig milyen jól kezdődött

Az 1983-ban alapított fiatal pénzintézetet semmilyen nagyobb botrány nem övezte. Idén februárig a The Financial Times mindössze pár tucat cikke foglalkozott vele; leginkább dicsérték, mint a feltörekvő „tech cégek” igazi támogatóját, amely elkötelezetten segíti hiteleivel a szektor kezdő vállalkozásait, startupjait. Szolid banknak tűnt, amely nem vállal túlzott kockázatot (bár bőven kínált az IT-szektorban divatos, de konzervatív banki szemmel meglehetősen kockázatos hiteltermékeket). Nem voltak jelentős veszteséggel fenyegető kihelyezései – márpedig bankok általában ezek miatt omlanak össze. David Cameron egy 2010-es beszédében olyan, jövőbe mutató cégként emlegette, amelyet érdemes Angliába vonzani – és valóban, az SVB 2012-ben fiókot nyitott Londonban. Igaz, részvényárfolyama 2018–2019-ben csökkent, amikor az ekkoriban egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben – a többnyire változó kamatozású hitelei miatt – a kamatmarzsa (a hitelek és betétek közötti kamatrés) már szinte eltűnt. Ám a Covid idején a gazdaság életben tartására szinte számolatlanul ömlött az állami pénz a tech szektorba – és mivel ügyfelei továbbra is bíztak az SVB-ben, ott helyezték el betéteiket. Így a bank mérlegfőösszege egy év alatt közel megduplázódott. A megkétszereződött betétállományt az SVB nem tudta azonnal hitelek formájában kihelyezni, így hosszabb lejáratú, fix kamatozású államkötvénybe (illetve azokkal azonos kockázatúnak számító jelzálogkötvénybe) fektette.

Hol ment mindez félre? Mitől nőttek úgy meg a veszteségei ennek a kockázatkerülő banknak, hogy elvesztette a tőkéjét – azaz csődbe ment? A bankot számos kisebb késszúrás érte, amelyek egyike sem lett volna önmagában halálos – de együtt és egyszerre kivéreztették az SVB-t.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.