Vajda Mihály

Vasárnap este még nála voltunk vendégségben, a balkonon ültünk, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra déli irányból. Összesen heten voltunk, ittunk ezt-azt, s nem mertük bevallani, hogy jó kedvünk van. Nem úgy a házigazda, Heller Ági, aki talán kevesebbet ivott vendégeinél, mégis láthatóan élvezte az életet. „Majd hagyom magam elkeseríteni az urainktól.

A jó múltkorjában felsoroltam néhány filozófust, de ha jól emlékszem, az öreg Manó (Immanuel) nem volt közöttük. Talán nem véletlenül – őtőle ugyanis nem szerettem volna, most sem szeretnék elhatárolódni.

"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."

"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."

Csalódtam? Valljam be, igen. Nem mintha valaha is más eredményre számítottam volna az idei választásokon. Jó ideje, ha megkérdezték, kire fogok szavazni, mindig azt mondtam, hogy elmegyek – állampolgári kötelesség? –, de a szavazólapot kettétépve teszem be a borítékba.

Még mindig habozok, hogy felháborodván Bayer Zsolt lovaggá ütése miatt, magam is visszaadjam-e állami kitüntetésemet. Ennek eddig három oka volt, aztán csak kettő maradt. De azért felsorolom mind a hármat.