Vajda Mihály akadémikus a Palkovics-tervről: miért kell ezt is hatalmi szóval "megoldani"?

Tudomány

"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."

"Hogy mindenfajta józanság – akármilyen abszurdan hangozzék is – a kormányzat pimasz terveinek segít. Ha te is látod, te Soros-ügynök – mondhatnák a Soros pénzén felnőtt politikusok –, hogy van mit végiggondolni a kutatóhelyeket illetően, akkor mi a bajod?

Hát megmondom: az a bajom, hogy a kutatás problémáit is – ahogy mindent ebben az országban – a kormányzat hatalmi szóval „oldja meg”. Azaz egy hatalom­éhes kis klikk elgondolásai, érdekei szerint. A józan végiggondolás pillanata csak akkor jöhet – jöhetne – el, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiát illető terveit és elképzeléseit teljes egészében visszavonná. Pontosabban: ha ez az egész minisztérium, melyet – úgy nézem – arra találtak ki, hogy a tudomány helyé­re a technológiai újításokat tegye, eltűnne. Amire Orbán Viktor Magyarországában csekély esélyt adok" – írja a Magyar Narancs legfrissebb számában a Széchenyi-díjas Vajda Mihály filozófus.

Vajda Mihály

Vajda Mihály

 

 

Az akadémikus szerint – már ha komolyan lehet venni Palkovics László miniszter érveit, és az MTA tervezett vagyonelkobzása többről szól, mint magáról a vagyonról – "nem minden kutatás áll a GDP növelésének szolgálatában. S ha egyáltalában annak szolgálatában áll, akkor is csak számos közvetítésen keresztül. A GDP növelése, mint cél, legfeljebb az olyan kutatásokra jellemző, amilyenekre Palkovics úr egyedül gondol: a különféle termelőtevékenységekkel kapcsolatos kutatásokra, nem beleértve persze a szolgáltatásokat, mint manapság legfontosabb termelőtevékenységet – szerintem ezért is van az oktatás, az egészségügy stb. Magyarországon olyan siralmas helyzetben."

(...)

"A kiművelt emberfők mennyiségének emelése a magyar tudomány legfőbb feladata. A kérdés csak az, miképpen kéne az emberfőket kiművelni – a GDP növelésének segítségével vagy valami más módon? Kulturált, gondolkodni képes emberekből álló társadalomra van szükségünk. Csakhogy éppen ezért nem szereti a humaniórákat a mindenkori hatalom, hisz az ilyen emberek gondot okoznak."

Na de mégis mi baja van az Orbán-rendszernek, sőt, általában a hatalomnak a humaniórákkal? Hogy jön ide – mert nagyon is ide tartozik – az egzakt tudás és a hit viszonya, a kormányzati tervek pedig miben és miért állnak szemben mindazzal, amit a felvilágosodás óta gondolunk a tudásról és a tudományról, az igazság(ok) kereséséről?

A teljes írást keresse a Magyar Narancsban, a lapot pedig az újságárusoknál. Ne felejtse el tehát megvenni a Narancsot vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.