Vajda Mihály akadémikus a Palkovics-tervről: miért kell ezt is hatalmi szóval "megoldani"?

Tudomány

"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."

"Hogy mindenfajta józanság – akármilyen abszurdan hangozzék is – a kormányzat pimasz terveinek segít. Ha te is látod, te Soros-ügynök – mondhatnák a Soros pénzén felnőtt politikusok –, hogy van mit végiggondolni a kutatóhelyeket illetően, akkor mi a bajod?

Hát megmondom: az a bajom, hogy a kutatás problémáit is – ahogy mindent ebben az országban – a kormányzat hatalmi szóval „oldja meg”. Azaz egy hatalom­éhes kis klikk elgondolásai, érdekei szerint. A józan végiggondolás pillanata csak akkor jöhet – jöhetne – el, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiát illető terveit és elképzeléseit teljes egészében visszavonná. Pontosabban: ha ez az egész minisztérium, melyet – úgy nézem – arra találtak ki, hogy a tudomány helyé­re a technológiai újításokat tegye, eltűnne. Amire Orbán Viktor Magyarországában csekély esélyt adok" – írja a Magyar Narancs legfrissebb számában a Széchenyi-díjas Vajda Mihály filozófus.

Vajda Mihály

Vajda Mihály

 

 

Az akadémikus szerint – már ha komolyan lehet venni Palkovics László miniszter érveit, és az MTA tervezett vagyonelkobzása többről szól, mint magáról a vagyonról – "nem minden kutatás áll a GDP növelésének szolgálatában. S ha egyáltalában annak szolgálatában áll, akkor is csak számos közvetítésen keresztül. A GDP növelése, mint cél, legfeljebb az olyan kutatásokra jellemző, amilyenekre Palkovics úr egyedül gondol: a különféle termelőtevékenységekkel kapcsolatos kutatásokra, nem beleértve persze a szolgáltatásokat, mint manapság legfontosabb termelőtevékenységet – szerintem ezért is van az oktatás, az egészségügy stb. Magyarországon olyan siralmas helyzetben."

(...)

"A kiművelt emberfők mennyiségének emelése a magyar tudomány legfőbb feladata. A kérdés csak az, miképpen kéne az emberfőket kiművelni – a GDP növelésének segítségével vagy valami más módon? Kulturált, gondolkodni képes emberekből álló társadalomra van szükségünk. Csakhogy éppen ezért nem szereti a humaniórákat a mindenkori hatalom, hisz az ilyen emberek gondot okoznak."

Na de mégis mi baja van az Orbán-rendszernek, sőt, általában a hatalomnak a humaniórákkal? Hogy jön ide – mert nagyon is ide tartozik – az egzakt tudás és a hit viszonya, a kormányzati tervek pedig miben és miért állnak szemben mindazzal, amit a felvilágosodás óta gondolunk a tudásról és a tudományról, az igazság(ok) kereséséről?

A teljes írást keresse a Magyar Narancsban, a lapot pedig az újságárusoknál. Ne felejtse el tehát megvenni a Narancsot vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.