Vajda Mihály akadémikus a Palkovics-tervről: miért kell ezt is hatalmi szóval "megoldani"?

Tudomány

"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."

"Hogy mindenfajta józanság – akármilyen abszurdan hangozzék is – a kormányzat pimasz terveinek segít. Ha te is látod, te Soros-ügynök – mondhatnák a Soros pénzén felnőtt politikusok –, hogy van mit végiggondolni a kutatóhelyeket illetően, akkor mi a bajod?

Hát megmondom: az a bajom, hogy a kutatás problémáit is – ahogy mindent ebben az országban – a kormányzat hatalmi szóval „oldja meg”. Azaz egy hatalom­éhes kis klikk elgondolásai, érdekei szerint. A józan végiggondolás pillanata csak akkor jöhet – jöhetne – el, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiát illető terveit és elképzeléseit teljes egészében visszavonná. Pontosabban: ha ez az egész minisztérium, melyet – úgy nézem – arra találtak ki, hogy a tudomány helyé­re a technológiai újításokat tegye, eltűnne. Amire Orbán Viktor Magyarországában csekély esélyt adok" – írja a Magyar Narancs legfrissebb számában a Széchenyi-díjas Vajda Mihály filozófus.

Vajda Mihály

Vajda Mihály

 

 

Az akadémikus szerint – már ha komolyan lehet venni Palkovics László miniszter érveit, és az MTA tervezett vagyonelkobzása többről szól, mint magáról a vagyonról – "nem minden kutatás áll a GDP növelésének szolgálatában. S ha egyáltalában annak szolgálatában áll, akkor is csak számos közvetítésen keresztül. A GDP növelése, mint cél, legfeljebb az olyan kutatásokra jellemző, amilyenekre Palkovics úr egyedül gondol: a különféle termelőtevékenységekkel kapcsolatos kutatásokra, nem beleértve persze a szolgáltatásokat, mint manapság legfontosabb termelőtevékenységet – szerintem ezért is van az oktatás, az egészségügy stb. Magyarországon olyan siralmas helyzetben."

(...)

"A kiművelt emberfők mennyiségének emelése a magyar tudomány legfőbb feladata. A kérdés csak az, miképpen kéne az emberfőket kiművelni – a GDP növelésének segítségével vagy valami más módon? Kulturált, gondolkodni képes emberekből álló társadalomra van szükségünk. Csakhogy éppen ezért nem szereti a humaniórákat a mindenkori hatalom, hisz az ilyen emberek gondot okoznak."

Na de mégis mi baja van az Orbán-rendszernek, sőt, általában a hatalomnak a humaniórákkal? Hogy jön ide – mert nagyon is ide tartozik – az egzakt tudás és a hit viszonya, a kormányzati tervek pedig miben és miért állnak szemben mindazzal, amit a felvilágosodás óta gondolunk a tudásról és a tudományról, az igazság(ok) kereséséről?

A teljes írást keresse a Magyar Narancsban, a lapot pedig az újságárusoknál. Ne felejtse el tehát megvenni a Narancsot vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.