Élni kell, tovább – Gerlóczy Márton családregényéről

Mikecs Anna: Altató

Könyv

Ebben a családban „a nők mindig szerencsétlenek voltak”. Személyes veszteségeik mellett hiába a 20. század történelmi viszontagságai, a második világháború, az Erdélyt érintő intézkedések, ’56 és így tovább, senki és semmi nem nyomorította meg annyira a család nőtagjait, mint az őket szerető férfiak.

Személyiségüket, művészi tehetségüket háttérbe szorítva, vágyaikat eltemetve mások életéhez asszisztáltak hol nagy szerelemben, szeretetben, hol keserves kínok között. A feleség és anya státus, rosszabb időkben cselédsor jutott osztályrészül a hányatott sorsú nőknek, akik közül volt, aki egyenesen rabságként élte meg élete egy nehéz időszakát, amelyből nem tudott szabadulni, és amely lehetetlenül sokat kívánt tőle.

Gerlóczy Márton félretéve egóját, háttérbe szorítva hivalkodó, ironikus stílusát, megírta tudatfolyamnak beillő családtörténetét, ezzel olyan jelentékeny írói transzformáción esett át, amire aligha lehetett számítani. Kíméletlen őszinteségét megtartva nagyanyja, Jékely Márta és dédanyja, Schéfer Ida emlékiratait következetes filológusi aprólékossággal fejtette meg, felhasználva a család többi tagjának naplóit, levelezéseit, önéletrajzait, interjúit, néprajzi, prózai és lírai műveit. Gerlóczyt az emlékezet kötelezi, a család leszármazottjaként nem befolyásolják érzelmei, a szereplőket nem rest esendőnek, gyarlónak, ridegnek vagy épp végtelenül szeretetre méltónak megmutatni. Különös érzékenységgel, a több generáció történetét tablóként adja közre lebilincselően gazdag részletességű családregény formájában. Ráadásul Gerlóczy inkognitót vállalva Mikecs Anna, Jékely Márta és Mikecs László négyévesen, 1946. július 26-án, Anna napján meghalt lányának szolgálatába állva, nem kevés alázattal teszi gondos írói dolgát. „Kicsi virágnak hívtak, és most árnyék vagyok, kicsi árnyék.” Azzal a privilégiummal élve, hogy a kicsi lány láthatja a múltat, a jelent és a jövőt, Gerlóczy Mikecs Annát teszi meg rejtőzködő narrátorrá, aki hol egyes szám első személyben, hol távolságot tartva egyes szám harmadik személyben párhuzamosan beszéli el a generációk életét. Miközben Áprily (Jékely) Lajos családjának szövevényes krónikája elevenedik meg, felsejlik szeszélyesen a művészvilág színe-java, a történelmet befolyásoló politikusok bukkannak fel, megejtő korrajz formájában jelenik meg hol Kolozsvár, Komlódtótfalu, Enyed, hol Szentgyörgypuszta, „a völgy” vagy Budapest.

Bár sorscsapások sora éri a családot, nem­egyszer darabokra hullik, hiába változik az értelme, mindig makacsul folytatja, újrakezdi az életet. Bár a könyv emlékállítás, esszenciáját a női perspektíva, a több generációt, hét nő éle­tét bemutató történetszálak jelentik, amelyek örökölt traumákat, az elidegenedés, beletörődés és a szorongás különböző formáit mutatják fel. A regény 1978-ban Jékely Márta első unokájának megszületésével ér véget, zárlata Áprily Lajos Annának hívták verse, amely egyféle olvasat szerint az egész regény érzelmi inspirációjaként szolgál, lényegében annak kibontakoztatása.

Scolar, 2017, 448 oldal, 3950 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.