Megszűnt a gyereksebészet Nyíregyházán, mindenkinek Debrecenig kell utaznia az egész megyéből

  • Cservenyák Katalin
  • 2025. július 4.

Kis-Magyarország

Januárban megszűnt a sürgősségi gyermeksebészeti ellátás a nyíregyházi kórházban. Bár az intézmény szerint ott továbbra is zavartalanul működik a sürgősségi gyermekellátás, a gyermeksebészeti ellátást igénylőket már Debrecenben látják el, ahova a megye egyes részeiről órákba telik az eljutás. 

Az idén év elején bezárt sürgősségi gyermeksebészet újraindítását követeli Nyíregyházán a Demokratikus Koalíció (DK). „Elég volt abból, hogy gyermekeink egészsége alku tárgyává válhat. Elég volt abból, hogy egy magát családbarátnak nevező kormány csendben, a nyilvánosság kizárásával zár be a gyermekeink életét és egészségét védő intézményt” – hangsúlyozta csütörtökön a kórház előtt tartott sajtótájékoztatóján Bacsikné Szigeti Gabriella, a párt nyíregyházi országgyűlési képviselőjelöltje.

Január elején az országos sajtót is bejárta a hír, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház nyíregyházi telephelyén január elsejétől „ideiglenesen” szünetel a 14 év alattiak gyermeksebészeti fekvőbeteg szakellátása. Akkor azt mondták: a helyzet átmeneti, az ellátás szüneteltetésére a „szükséges személyi feltételek átmeneti hiánya miatt” van szükség.

Később ez a közlemény csendben eltűnt a kórházi honlapról, helyette azt írták: „az SZSZBVK Nyíregyházi Jósa András Tagkórházában a gyermeksebészeti ellátást 2025. január 01-től megváltozott formában biztosítjuk. Gyermeksebészeink továbbra is dolgoznak a Gyermekgyógyászati Osztályon, és a megszokott rendben, zavartalanul zajlik a gyermeksebészeti szakrendelés Nyíregyházán.” A közlemény azt is hozzátette, hogy akut sebészeti beavatkozási igény esetén a 14 év alatti gyermekeket a megye minden kórházából Debrecenbe irányítják, míg a 14 év feletti gyermekeket a felnőtt sebészeti osztályokra. A közlemény szerint a gyereksebészeti ellátás országos centrumokba szervezése – a gyermekonkológiai ellátáshoz hasonlóan – amúgy is egy hosszú távú szakmai cél. 

Még az év elején megkerestük a kórház sajtóosztályát a sürgősségi gyermeksebészet – akkor még ideiglenesnek hitt – bezárásával kapcsolatban. Azt kérdeztük, hogy várható-e és mikor a szakellátás újraindítása? Ha nem, mi az oka? Mit tett a kórház vezetése annak érdekében, hogy helyreálljon az eredeti állapot, és ne Debrecenbe kelljen átvinni a gyerekeket? 

Nyíregyházáról egy óra, de a megye távolabbi részeiről (Zsurk, Zajta, Mátészalka, Fehérgyarmat, sorolhatnánk) nagyon nehéz eljutni Debrecenbe. Akinek nincs kocsija, annak tömegközlekedéssel több órát kell bumliznia oda-vissza, és így a legszegényebbek kerülnek a legnehezebb helyzetbe. Miután választ akkor nem kaptunk, 2 hónap múltán ismételten feltettük ugyanazokat a kérdéseket, de továbbra sem érkezett válasz. 

Bacsikné Szigeti Gabriella szerint az osztály bezárása életveszélyes politikai hiba – „miközben milliárdokat öntenek az akkumulátorgyárakba, stadionokba. Hol vannak ilyenkor a fideszes képviselők? Ott vannak, amikor szalagot kell átvágni, de amikor felelősséget kellene vállalni, eltűnnek” – mondta keserűen. Bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek, követelve a sürgősségi gyermeksebészet újranyitását, valamint garanciát várnak a kormánytól, hogy sem most, sem a jövőben nem zárnak be több kórházi osztályt vagy szakrendelést Nyíregyházán, a 120 ezres szabolcsi megyeszékhelyen található Jósa András Oktatókórházban.

A sajtótájékoztatón Komáromi Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, a párt egészségpolitikusa kijelentette: amikor 13 éve államosították a kórházakat, azt mondták, mindenütt egyforma színvonalú lesz az ellátás. Nyíregyháza több más kórházzal együtt abba a helyzetbe került, hogy 2-3 orvos nyugdíjba vonulásával lehetetlenné válik az ügyelet. Munkaidőben megvan az ellátás, de azon túl lehetetlen megszervezni az ügyeletet. Hangsúlyozta: a gyermek, a csecsemő nem kis felnőtt. Egészen más felszerelés szükséges az ő ellátásukhoz.

Emlékeztetett arra is, hogy a nyíregyházi intézmény nevében is szerepel, hogy ez egy oktatókórház. „Hol van ilyenkor a Debreceni Tudományegyetem?” – tette fel a kérdést. Szerinte megoldást jelenthetne, ha két speciálisan képzett fiatal kollégát irányítanának át Nyíregyházára. Vagy: idejében lehetett volna pályáztatni a megüresedett állásokat. Igazuk van a nyíregyháziaknak: már sem az önkormányzat, sem a kórház nem figyel erre, jegyezte meg.

A Narancs.hu-nak arra a kérdésre, végeztek-e felmérést, hogy fél év elteltével mennyire foglalkoztatja még az embereket ez a téma, vagy már beletörődtek, megszokták, Komáromi Zoltán így reagált: „Felelőtlenség jellemzi a kormányzatot, ahogy kezeli az egészségügyi intézményeket. Verik a mellényüket, mennyi fizetésemelést adtak, hány száz milliárdból újítottak föl – hozzáteszem, 150 éves – épületeket, amelyeket nem felújítani, hanem újraépíteni kellett volna. Kevesebb pénzből korszerűbbet lehetett volna építeni. De az, hogy nem tudják biztosítani a megyei kórházakban sem azt a három szintű ellátást, amely pont a megyei kórházaknak a lényege, hogy kis, városi kórházakat, mint gesztor vagy mentor segítse abban az esetben, amikor szaktudásra, eszközökre van szükség, hogy ezekben a kórházakban elérhetőek legyenek. Rendre felfüggesztenek egy-egy időre tevékenységeket, aztán kiderül, ettől nem oldódik meg a probléma. Ezek mindenhol a humánerőforrás-krízisből adódnak: nincs elég orvos, nincs elég nővér. Szégyen és gyalázat, hogy 75-80 éves orvosok ügyelnek baleseti sebészeten, szülészeten azért, hogy ne zárjon be az adott kórház adott osztálya. Ezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Lehet hülyíteni a népet, hogy 1-2 hónap múlva megoldódik a probléma…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.