Megszűnt a gyereksebészet Nyíregyházán, mindenkinek Debrecenig kell utaznia az egész megyéből

  • Cservenyák Katalin
  • 2025. július 4.

Kis-Magyarország

Januárban megszűnt a sürgősségi gyermeksebészeti ellátás a nyíregyházi kórházban. Bár az intézmény szerint ott továbbra is zavartalanul működik a sürgősségi gyermekellátás, a gyermeksebészeti ellátást igénylőket már Debrecenben látják el, ahova a megye egyes részeiről órákba telik az eljutás. 

Az idén év elején bezárt sürgősségi gyermeksebészet újraindítását követeli Nyíregyházán a Demokratikus Koalíció (DK). „Elég volt abból, hogy gyermekeink egészsége alku tárgyává válhat. Elég volt abból, hogy egy magát családbarátnak nevező kormány csendben, a nyilvánosság kizárásával zár be a gyermekeink életét és egészségét védő intézményt” – hangsúlyozta csütörtökön a kórház előtt tartott sajtótájékoztatóján Bacsikné Szigeti Gabriella, a párt nyíregyházi országgyűlési képviselőjelöltje.

Január elején az országos sajtót is bejárta a hír, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház nyíregyházi telephelyén január elsejétől „ideiglenesen” szünetel a 14 év alattiak gyermeksebészeti fekvőbeteg szakellátása. Akkor azt mondták: a helyzet átmeneti, az ellátás szüneteltetésére a „szükséges személyi feltételek átmeneti hiánya miatt” van szükség.

Később ez a közlemény csendben eltűnt a kórházi honlapról, helyette azt írták: „az SZSZBVK Nyíregyházi Jósa András Tagkórházában a gyermeksebészeti ellátást 2025. január 01-től megváltozott formában biztosítjuk. Gyermeksebészeink továbbra is dolgoznak a Gyermekgyógyászati Osztályon, és a megszokott rendben, zavartalanul zajlik a gyermeksebészeti szakrendelés Nyíregyházán.” A közlemény azt is hozzátette, hogy akut sebészeti beavatkozási igény esetén a 14 év alatti gyermekeket a megye minden kórházából Debrecenbe irányítják, míg a 14 év feletti gyermekeket a felnőtt sebészeti osztályokra. A közlemény szerint a gyereksebészeti ellátás országos centrumokba szervezése – a gyermekonkológiai ellátáshoz hasonlóan – amúgy is egy hosszú távú szakmai cél. 

Még az év elején megkerestük a kórház sajtóosztályát a sürgősségi gyermeksebészet – akkor még ideiglenesnek hitt – bezárásával kapcsolatban. Azt kérdeztük, hogy várható-e és mikor a szakellátás újraindítása? Ha nem, mi az oka? Mit tett a kórház vezetése annak érdekében, hogy helyreálljon az eredeti állapot, és ne Debrecenbe kelljen átvinni a gyerekeket? 

Nyíregyházáról egy óra, de a megye távolabbi részeiről (Zsurk, Zajta, Mátészalka, Fehérgyarmat, sorolhatnánk) nagyon nehéz eljutni Debrecenbe. Akinek nincs kocsija, annak tömegközlekedéssel több órát kell bumliznia oda-vissza, és így a legszegényebbek kerülnek a legnehezebb helyzetbe. Miután választ akkor nem kaptunk, 2 hónap múltán ismételten feltettük ugyanazokat a kérdéseket, de továbbra sem érkezett válasz. 

Bacsikné Szigeti Gabriella szerint az osztály bezárása életveszélyes politikai hiba – „miközben milliárdokat öntenek az akkumulátorgyárakba, stadionokba. Hol vannak ilyenkor a fideszes képviselők? Ott vannak, amikor szalagot kell átvágni, de amikor felelősséget kellene vállalni, eltűnnek” – mondta keserűen. Bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek, követelve a sürgősségi gyermeksebészet újranyitását, valamint garanciát várnak a kormánytól, hogy sem most, sem a jövőben nem zárnak be több kórházi osztályt vagy szakrendelést Nyíregyházán, a 120 ezres szabolcsi megyeszékhelyen található Jósa András Oktatókórházban.

A sajtótájékoztatón Komáromi Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, a párt egészségpolitikusa kijelentette: amikor 13 éve államosították a kórházakat, azt mondták, mindenütt egyforma színvonalú lesz az ellátás. Nyíregyháza több más kórházzal együtt abba a helyzetbe került, hogy 2-3 orvos nyugdíjba vonulásával lehetetlenné válik az ügyelet. Munkaidőben megvan az ellátás, de azon túl lehetetlen megszervezni az ügyeletet. Hangsúlyozta: a gyermek, a csecsemő nem kis felnőtt. Egészen más felszerelés szükséges az ő ellátásukhoz.

Emlékeztetett arra is, hogy a nyíregyházi intézmény nevében is szerepel, hogy ez egy oktatókórház. „Hol van ilyenkor a Debreceni Tudományegyetem?” – tette fel a kérdést. Szerinte megoldást jelenthetne, ha két speciálisan képzett fiatal kollégát irányítanának át Nyíregyházára. Vagy: idejében lehetett volna pályáztatni a megüresedett állásokat. Igazuk van a nyíregyháziaknak: már sem az önkormányzat, sem a kórház nem figyel erre, jegyezte meg.

A Narancs.hu-nak arra a kérdésre, végeztek-e felmérést, hogy fél év elteltével mennyire foglalkoztatja még az embereket ez a téma, vagy már beletörődtek, megszokták, Komáromi Zoltán így reagált: „Felelőtlenség jellemzi a kormányzatot, ahogy kezeli az egészségügyi intézményeket. Verik a mellényüket, mennyi fizetésemelést adtak, hány száz milliárdból újítottak föl – hozzáteszem, 150 éves – épületeket, amelyeket nem felújítani, hanem újraépíteni kellett volna. Kevesebb pénzből korszerűbbet lehetett volna építeni. De az, hogy nem tudják biztosítani a megyei kórházakban sem azt a három szintű ellátást, amely pont a megyei kórházaknak a lényege, hogy kis, városi kórházakat, mint gesztor vagy mentor segítse abban az esetben, amikor szaktudásra, eszközökre van szükség, hogy ezekben a kórházakban elérhetőek legyenek. Rendre felfüggesztenek egy-egy időre tevékenységeket, aztán kiderül, ettől nem oldódik meg a probléma. Ezek mindenhol a humánerőforrás-krízisből adódnak: nincs elég orvos, nincs elég nővér. Szégyen és gyalázat, hogy 75-80 éves orvosok ügyelnek baleseti sebészeten, szülészeten azért, hogy ne zárjon be az adott kórház adott osztálya. Ezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Lehet hülyíteni a népet, hogy 1-2 hónap múlva megoldódik a probléma…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.