.

Magyar Narancs, 2008. február 14. Kedves Narancs, Várhegyi Éva az Egotrip rovatban a "megkésettség örömé"-ről ír.

Új ceterum censeo a láthatáron: Dologtalan híveim, koncertszervezők! Tessék azonnal meghívni Jevgenyij Koroljovot legalább húsz szólóestre, melyeken játssza el a Wohltemperiertes Klavier mind a 48 darabját, aztán a Die Kunst der Fugét, jöhet hozzá a hat-hat Francia illetve Angol szvit, rendel a Hat Partíta, a Goldberg-variációk, valamint Beethoven összes zongoraszonátája (nem sok, mindössze 32)

Ha úgy élhetnénk, ahogy élünk, ötlött fel az örökbecsű mondás az Apostolok küszöbén belépve. Ha.

Troché és Sztupa a Napsugár kisvendéglő előtt snúroztak, már vagy egy órája. Azt a változatát játszották, amelyikben a falnak kell dobni a pénzt.

A világ leggyönyörűbb nagyvárosának Berlin talán nem nevezhető; de Európa legizgalmasabb és legérdekesebb metropolisai közé besorolható gond nélkül.

8 kis kritika

Magyar Narancs, 2008. február 21. Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam Linder Bálint cikkét az ökoszülőkről, nagyon fontos erről beszélni, mert sajnos kevesen foglalkoznak vele, mit tehet egy szülő, hogy környezettudatosan nevelje gyermekét, gyermekeit.

Most, hogy Ernst Bloch (Lukács egykori haverja, aki azért jött a század elején Pestre, hogy valami gazdag nőt szerezzen magának feleségül) fiatalkori főműve, Az utópia szelleme végre magyarul is olvasható, nem szégyellünk idézni belőle (ráadásul nem kell gyötrődni az őrületesen nehéz szöveg lefordításával, megtette helyettünk Mesterházi Miklós), parádés példájaként annak, hova vezet, ha egy lelkes amatőr próbálja megírni a zene filozófiáját, amely természetesen nem létezik, de hogy ez kiderüljön, ahhoz előbb meg kellett írni, mégpedig ezúttal 1923-ban.

Csontzenészt kísértük a Szabadság térre, naná, hogy a tévébe. Smaci Színes RTV-ből készült csákót viselt, és elsősorban a fejlemények izgatták - mit adnak március 15-én?

Végül Rumit és Korcsákot, a vadakat küldték Zill és Szabaka ellen, nem volt más megoldás. Õk persze mit sem sejtettek, Zill valami kempingszékszerűségen ücsörgött a Sárvíz partján, bárki horgásznak hitte volna, ha van előtte valami bot.

kulthírek

cyberhírek