tévésmaci - Sül az a(l)szegen

  • .
  • 2008. március 13.

Trafik

Troché és Sztupa a Napsugár kisvendéglő előtt snúroztak, már vagy egy órája. Azt a változatát játszották, amelyikben a falnak kell dobni a pénzt.

Troché és Sztupa a Napsugár kisvendéglő előtt snúroztak, már vagy egy órája. Azt a változatát játszották, amelyikben a falnak kell dobni a pénzt. Sztupa a tarkójára tolta a svájcisapkáját és teljesen kivörösödött fejjel röhögött. Mert nyert, nyert, nyert. Egy órája, egyfolytában. Troché a sírás küszöbén vonta meg a vállát: "Egyik napom olyan, mint a másik, lemegyek a vasútállomásig." "És fizetsz minimum egy fröccsöt" - tette hozzá Sztupa, mintegy jelezvén, hogy bár tahón viselkedett, mint aki nem tud nyerni, de az egész el van felejtve, több szót nem érdemel, hogy ronggyá verte a barátját. Elindultak, s jól kiléptek. Elhaladtak a patika és a szikvízüzem előtt, a postánál jártak, amikor látták a Honti gyereket fölfelé szaladni. A piacon már nem volt senki, a túlsó oldalon az OTP-ből épp hazaindultak a kisasszonyok ebédelni. A vasúti egyenruhás mozis biciklije csomagtartójára erősítve hozta a tekercseket, de Neumann Péter bácsi háza előtt mindketten összerezzentek egy kicsit, az öreg volt a fodrász, és minden gyereknek csikófrizurát nyírt. Már csak a pékség és a TÜKER telepe mellett kellett elhaladni, a kanyarban átpillantani a dohánybeváltóra; a sorompót épp lehúzták. A sarki kocsma udvarán gesztenyefák voltak, és benn sem tartottak tévét. Az nekünk jutott.

Pénteken (14-én) lesz az m2-n valami angol nyál, Nick Hornby-adaptáció, már a címétől is a hideg ráz; Pop, csajok, satöbbi, este kilenckor. 22.20-kor a Dunán egy 1971-es franszia izé Orson Wellesszel meg Michel Piccolival, az a címe, hogy A tizedik nap - engem ugyan nem érdekel.

Szombaton meglocsolom a vombatom, mert friss hajtásokat találtam rajta. Március 15. szerintem minden további nélkül lehetne a televíziózás napja Magyarországon. Mióta bevezették itt a tévét, azon mesterkedik, hogy aznap "a képernyők elé szegezze" a serdületlen néposztályokat (van néhány). Vagy legyen a kontraproduktivitás napja. Tizenegy filmajánlatom is van, tök komolyan. Mi jut erről a maguk eszébe is? Még szép! Csinálok belőlük egy listát, naná, mert megirigyeltem a könyvtári rovatot; az én filmemre - Fantozzi tovább tűr - sajnos nem lehet szavazni, mert nem adják.

1. A vörös Pimpernel (Filmmúzeum; 18.20)

2. Hair (tv2; 23.20)

3. Lovaskatonák (MGM; 9.30)

4. Egri csillagok (m1; 14.40)

5. Hukkle (Filmmúzeum; 20.30)

6. Feltámadott a tenger (ATV; 19.25)

7. Hasutasok (RTL Klub; 21.15)

8. A Hídember (Duna; 21.00)

9. Szabadság, szerelem (HBO; 21.00)

10. Hideghegy (RTL Klub; 22.45)

11. Goldfinger (tv2; 16.20)

Vasárnap kifekszem a fentiekből logikusan fejlő másnaposságot, csak előbb megnézem századszor A bagdadi tolvajt, reggel kilenc után öt perccel a Filmmúzeumon. Utána meg este kilenckor az m2-n a Vigyázat, vadnyugat!-ot Ferenc Hill-lel. Amiről nem is kapcsolok át 22.15-kor az MGM-re a Gyógyszertári cowboyra (ez milyen cím már), pedig tudom, hogy Gus van Sant, aki épp most a moziban, mindegy, nézze meg a Tarr Béla!

Hétfőn 17.30-kor a Filmmúzeumon a Vörös utcában asszem Edward G. Robinson van, vagy esetleg más (hosszan gyanakodtam a nénikémre).

Kedden este kilenckor Férfias játékok a tv2-n, Jack Ryan megmenti a trafikot. Az m2-n 22.35-kor Von Höfler vagyok - Werther-variációk. Nem is Magyarországon élnénk, ha Forgács Péter felkavaró filmje a pécsi bőrgyárosról az idei filmszemlét nem vígjátéki vagy rajzfilm vagy milyen kategóriában nyeri meg.

Szerdán Von Höfler Tibor történetének második része 5 perccel később kezdődik ugyanott. Vigyázat, az RTL Klubon 0.35-kor Takeshi Kitano Fivér című filmjére Vágvölgyi B. András már feni az evőpálcáját!

Csütörtökön a Dunán 19.05-kor Családom és egyéb állatfajták. 22.25-kor pedig Tolvajok királya, valami német-szlovák hülyeség. De ennél is nagyobb hülyeség tévézni. Fantozzi, hol vagy?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.