Pelenkaháború

  • .
  • 2008. március 13.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. február 21. Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam Linder Bálint cikkét az ökoszülőkről, nagyon fontos erről beszélni, mert sajnos kevesen foglalkoznak vele, mit tehet egy szülő, hogy környezettudatosan nevelje gyermekét, gyermekeit.
Ugyanakkor talán hitelesebb lett volna, ha olyan ember ír a kérdésről, akinek konkrét tapasztalatai is vannak. Sajnos Magyarországon már évek óta nem beszerezhető a 100 százalékig lebomló, kukoricából készült (egyébként magyar)pelenka, holott kereslet is volt rá. A 100 százalék ökopelenkának nevezett pelus is csak első ránézésre tűnik annak, az apró betűs részt elolvasva kiderül, hogy a nedvszívó mag csak 20 százalékban tud lebomlani - persze ez is több, mint a semmi. Más baj van a mosható pelenkákkal: hiába spórol vele az ember hosszú távon, a kezdőcsomag megvétele egyszerre jelent nagy kiadást, emellett az eldobható pelenkáknál jóval nagyobb a mérete, így a gyerek nem fér bele a számára megfelelő hosszúságú ruhákba. Ezzel nem csupán az esztétikumról kell lemondanunk, hanem a babának is kényelmetlenebb a hosszú ujjú, nagy nyakkivágású, lötyögő öltözék, és a melegen tartás funkcióját is kevésbé tudja betartani a ruha. Ezen túl a rugalmatlan anyag természetéből fakadóan egy-egy folyósabb végtermék könnyen kicsorog a combok közül. A másik problémás kérdés a cikkben dicsért, általam csak "Ürítsünk bárhol" mozgalomnak nevezett amerikai irányzat, mely szerint nem kell pelus, a gyerek jelzéseit figyelve "elkaphatjuk" a megfelelő pillanatot, és ha elég gyorsak vagyunk, a gyermek WC-be tud üríteni az első naptól kezdve. Ez elsőre nagyon jól hangzik, de mivel egy csecsemő vagy egy újszülött nem ura még a bélmozgásának (ezt a pszichológusok szerint 1,5-2 éves korában éri el), kérdés, mennyire oldhatjuk meg a dolgot öko módra, vagycsupán kulturáltan, ha a gyermek a tömött buszon adja tudtunkra szükségletét, esetleg -5 fokban, száz réteg ruhában, a híd közepén sétálva a babakocsival.

Ennek ellenére szívből üdvözlöm a cikket, tényleg minden fontos kérdésre kitért és lehetőséget számba vett, remélem, olvashatunk még hasonló, "zöld" írásokat a lapjukban máskor is.

Üdvözlettel,

Balázs Eszter Anna

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.