B. I.

Hogy mi vár a jövőben a Fideszre (meg ránk), azt alighanem a Tisza-villában tartott vasárnap esti sajtótájékoztató - de tán az év - legkétségbeejtőbb újságírói kérdése érzékeltette a legjobban. A derék kolléga, miután Isten áldását kérte Orbán Viktorra, afelől érdeklődött, mit üzen az elnök úr a torontói magyaroknak.

Ha valaki az MDF gödöllői XII. országos gyűlésén, illetve az azt követő kampánynyitó nagygyűlésen elhangzott néhány beszéd alapján alkotna véleményt az egykori vezető kormánypártról, akár azt is gondolhatná: jelentős politikai erőről van szó, amelynek minden esélye megvan a választási győzelemre. És milyen nagyot tévedne.

Lehet - és szerintem kell is - utálni az MSZMP-t, továbbá lehet - és szerintem nem is árt - riogatni a jónépet az abból kinőtt MSZP-vel. Ám ha mindezt balfasz módjára mívelik, semmit nem ér az egész.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a hét végén Gödöllőn tartja XI. országos gyűlését, amelyen többek között a "rend, biztonság, gyarapodás hármas alappillérén" nyugvó programtéziseket, illetve a szövetségi politikát vitatják meg. Ám feltehetően azt sem kerülhetik meg, hogy míg 1990-ben a hatalom megszerzése, majd ´94-ben annak megtartása volt a fő cél, addig 1998-ban - a dolgok jelenlegi állása szerint - a Nagy Feladat aligha lehet más, mint bekerülni a parlamentbe.

Rajk László, az SZDSZ egyik alapító tagja a múlt hét elején - amikor kiderült, hogy a Tocsik-ügynek SZDSZ-es érintettje is van - lemondott parlamenti mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy ily módon "az SZDSZ tisztulási folyamatát kívánja elősegíteni".

Nagy Sándor esetleges kormányba kerülésétől kezdve Suchman Tamás tárca nélküli miniszterré való jelölésén át a nyomozóhivatal felállításáig annyi minden szolgáltatott már ürügyet a koalíció szétesését halálos bizonyossággal felvázoló elemzésekre, hogy az ember a mostani, minden eddiginél komolyabbnak tűnő válság láttán is kételkedik.

Múlt kedden az Országgyűlés elhalasztotta a szavazást arról, hogy a Magyar Demokrata Néppárt (Néppárt) a jövőben részt vehet-e az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. Az ok prózai: a döntéshez, mivel házszabály-módosításról lenne szó, az összes képviselő négyötödének igen szavazata szükséges, márpedig ennyien nem voltak az ülésteremben azon a napon.

Az aláírásra váró magyar-román alapszerződés, mint az várható volt, alaposan megbolygatta a honi politikai életet. Múlt kedden az Országgyűlés megtartotta ez ügyben rendkívüli ülésnapját, egy nap múlva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére magyar-magyar találkozó volt Pápán, végül az úgynevezett nemzeti erők csütörtökön a Parlament előtt jajkiáltottak "az elszakított nemzetrészekért".

Pedig a mester menthetetlenül lejtőre került.