Fidesz: Tán igaz se volt

  • B. I.
  • 1998. május 28.

Belpol

Hogy mi vár a jövőben a Fideszre (meg ránk), azt alighanem a Tisza-villában tartott vasárnap esti sajtótájékoztató - de tán az év - legkétségbeejtőbb újságírói kérdése érzékeltette a legjobban. A derék kolléga, miután Isten áldását kérte Orbán Viktorra, afelől érdeklődött, mit üzen az elnök úr a torontói magyaroknak.
Hogy mi vár a jövőben a Fideszre (meg ránk), azt alighanem a Tisza-villában tartott vasárnap esti sajtótájékoztató - de tán az év - legkétségbeejtőbb újságírói kérdése érzékeltette a legjobban. A derék kolléga, miután Isten áldását kérte Orbán Viktorra, afelől érdeklődött, mit üzen az elnök úr a torontói magyaroknak.

A hülyeség eme keresetlen megnyilvánulásától még a sokat tapasztalt Orbán Viktor is megpadlózott egy pillanatra. Orbán röpke döbbenete akár azt is jelentheti, hogy azoknak van igazuk, akik azt állítják: a Fidesz jobbos (és olykori, hogy is mondjuk csak, radikálisan jobbos) beszédmódja csupán a Nagy Cél elérése érdekében bedobott - tehát kényszerűségből vállalt - retorikai trükk volt.

Ám meglehet, a Kanadába szakadt nemzettárs lelkesedését épp Orbán váltotta ki azzal, hogy percekkel azelőtt az értük imádkozóknak mondott köszönetet; s ha így van, e jelenet példaértékű volt: azt mutatta meg, hogy a Fidesz addig-addig taktikázott e retorikai panelekkel az elmúlt években, míg a végén úgy (így) maradt. A sajtótájékoztatót egy emelettel lejjebb néző rajongók (fiatal kampánymunkások, ún. nemzeti konzervatív öregurak, hirtelen támadt, illetve négy év múltán ismét felbukkanó barátok stb.) reakciói mintha az utóbbi feltevést igazolnák: a Torontóra vonatkozó idiotizmust a jelek szerint rendjén lévőnek tartották; s amikor az SZDSZ-ről volt szó, egy ifjú titán elbődült: "Kuncze, te állat!"; s amikor egy tudósító a beígért 7 százalékos növekedés felől érdeklődött, néhányan hangos "provokatőr", illetve "hülye újságírók, nem tudnak normálisan kérdezni" megjegyzéssel kommentálták az eseményeket.

Akárhogyan is, a Fidesz magához vonzott egy sor olyan embert, akiknek a számára a legkisebb lelki problémát sem jelenti a kisgazdákkal esetlegesen megkötendő koalíció. Ez persze nem újdonság. Az viszont, hogy e társaság jól érzékelhetően jelen is van, eddig soha nem volt ennyire nyilvánvaló, mint ezen a vasárnap estén a Tisza-villában.

Az igazság azonban az, hogy az az este nem róluk szólt: még akkor sem, ha sokkal hangosabbak és feltűnőbbek voltak, mint a főszereplők. Mint például az egyéni jelöltek - nyertesek és vesztesek -, akik egymás nyakába borultak, és akik az eredmények tudatában sem merték elhinni azt, hogy sikerült nekik, tényleg lenyomták az MSZP-t. Ez nem hataloméhes ifjak romlott színjátéka volt, hanem őszinte öröm. A Fidesz politikusai vasárnap este rokonszenvesen viselték el a sikert, még ha voltak is közöttük ketten, akik, ez tény, már posztokat osztogattak le egymásnak a Tisza-villa egyik-másik beugrójában. (Ha már itt tartunk: Horn, Kósáné Kovács Magda, Kuncze vagy Magyar Bálint civilizáltan tudtak veszíteni; a Fidesz-, az MSZP- és az SZDSZ-vezetőknek ez az alig méltányolt politikusi magatartása a második forduló egyik legígéretesebb hozadéka.)

Úgyhogy e helyt ne várjon senki jobboldali veszélyről, és ezzel összefüggésben tőzsdei százalékpontokról szóló okfejtéseket. Egy oldalnyi békesség mindannyiunknak jár.

B. I.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.