Mi újság?: A szerk. közbeszól (Magyar Nemzet, január 24., 13. oldal)

  • B. I.
  • 1998. január 29.

Zene

Lehet - és szerintem kell is - utálni az MSZMP-t, továbbá lehet - és szerintem nem is árt - riogatni a jónépet az abból kinőtt MSZP-vel. Ám ha mindezt balfasz módjára mívelik, semmit nem ér az egész.

Lehet - és szerintem kell is - utálni az MSZMP-t, továbbá lehet - és szerintem nem is árt - riogatni a jónépet az abból kinőtt MSZP-vel. Ám ha mindezt balfasz módjára mívelik, semmit nem ér az egész.

A Magyar Nemzet szombati száma úgynevezett dokumentum-összeállítást közöl arról, "hogyan vélekedtek a központi bizottság tagjai 1989-ben a többpártrendszerről". Csakhogy erről semmi újat nem tudunk meg. Ami nem is csoda, mert az újságot nem a közelmúlt érdekli; a Magyar Nemzet az idézetekkel mindenekelőtt azt kívánta demonstrálni, hogy egyrészt azok a komcsik egy az egyben ezek a komcsik, másrészt azt, hogy azoknak (ezeknek) már akkor is (és most is, nyilván) Lezsák Sándor és Deutsch Tamás volt a legfőbb ellenfelük. Mondhatnánk persze, ez eddig semmi különös, a - jobb híján - konzervatívnak nevezett újságírás szokás szerint historizál. Még az se nagy baj, hogy - vélhetően a drámaiság érdekében - Hollán Zsuzsa 1989. március 7-i megjegyzésére ("az idő... nem nekünk dolgozik") Nyers Rezső 1989. február 10-én reflektál (Kinek dolgozik az idő?). Az a módszer viszont, ahogyan a szerkesztő megpróbálja a szánkba rágni, hogy hát mit is kéne gondolnunk erről az egészről, még egy közepes színvonalú iskolaújságban is snassz lenne. A szerkesztő tudniillik az eredeti szövegrészeket megszakítva, minduntalan megjegyzéseket tesz. Leleplezi a Nagy Összefüggéseket (Horn Gyula már 1989-ben tisztában volt az ország nehéz gazdasági helyzetével, később mégis az Antall-kormányt hibáztatta emiatt; Ormos Mária már akkor is Európára hivatkozott stb.) s rámutat a Nagy Tévedésekre. (Boros László gondolatait arról, hogy a pluralizmus akár a kontraszelekció megszűnésére is gyógyszer lehet, és ez végül is jó, a szerk. ekképp kommentálja: "Tévedni emberi dolog", elvégre egy komcsi nem fog itt igazat mondani; ugyanakkor a szerk. szerint Katona Béla nem ember, mert bár Katona tévedett - ha Deutsch Tamás "el fog indulni valaha egy választókerületben, meg fogják választani", mondta -, bakiját a szerk. nem tartotta megjegyzésre méltónak.)

Ha a választások közeledtével egy szerkesztőség nyíltan elkötelezi magát valamely politikai erő mellett, az véleményem szerint nem bűn. Ha csupán látványosan teszi ezt, mint a Magyar Nemzet, az sem gáz, ámbár nem elegáns. De ne nézzék Pálfy G. módjára hülyének az embert; manipulálni csak pontosan, szépen, profin, ahogyan a Népszabadság, úgy érdemes.

B. I.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.