Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is - és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Miközben megannyi most is beszerezhető termék ígéri az élet meghosszabbítását, a tudomány állása szerint ennek komoly akadályai vannak.
Az omikron vírusvariánssal kapcsolatban egyelőre több a kérdésünk, mint a megalapozott válasz.
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma című munkájának legfrissebb kiadásából az ostrom számos vonatkozásáról tudhatunk meg többet.
Ha azt hittük, a sokakat sújtó, a jómódúbb régióknak is elevenébe vágó vízhiány a jövő gondja lesz csupán, hát tévedtünk.
Amikor megnő a nyeremény a nagy sorshúzásokon, mindig fokozódik a játékkedv is. Pedig az esélyeink nem lesznek nagyobbak.
A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.
A hidrogén több funkciójában is felválthatja a szénhidrogéneket, már ha olcsó és karbonsemleges módon állítjuk elő.
