Ritka búza
Az Ukrajnában tomboló háború aligha hagyja érintetlenül az ország gabonatermését, ez pedig távoli tájakon is éhínséget okozhat.
Barotányi Zoltán
-
Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Barotányi Zoltán cikkei
Illés szekerén
„Teljes és felmérhetetlenül gazdag életművet hagyott hátra” – szokták írni a hozzá hasonló nagypályás alkotók halálakor. Vangelis esetében leginkább az lenyűgöző, hogy minden kacskaringó, kitérő és temérdek eltérő célt szolgáló munkája dacára életműve organikus egésznek tűnik. Ráadásul mindez görög nemzetiségűként, ami a 20. századi populáris zene erős angolszász hatásai miatt is komoly teljesítmény, bár ehhez azért rögtön hozzátehetjük, hogy a hetvenes évek jeles elektronikus (pop)zenei előadóinak többsége a kontinentális Európából származott.
Nem látszódik az áremelkedések vége
Kik lesznek a magas infláció vesztesei? Meddig tarthatók a központilag szabályozott árak?
Két olaj találkozik
Magyarország kormánya hivatalosan azért is ellenzi az olajembargót, mert szerinte (és a Mol szerint) a magyar finomítókapacitást az orosz olajra méretezték. De létezik-e sajátos orosz petrolkémiai minőség?
Lehet-e még drágább a napraforgóolaj?
A világszerte zajló élelmiszerár-emelkedés talán az étolaj árát érinti a leginkább. De miért pont ez drágul már több mint egy éve, és hol a határ?
"Soha nem lesz olyan pozíciója Oroszországnak a gázpiacon, mint amilyen a háború előtt volt"
A gázelzárással való orosz fenyegetés és zsarolás különösen súlyosan érint egy olyan országot, amelynek a vezetői fokozták az energiafüggőséget, és ahol államilag bátorítanak energiapazarlásra. Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük a gázhiányról.
A félelem dicsősége
A néhai Szovjetunió fennállásának nélkülözhetetlen biztosítéka volt az a szerteágazó erőszakszervezet, amelyet közvetlenül a „nagy októberi” forradalom után hozott létre a bolsevik (állam)párt. A hivatalosan 1917. december 7-én alakult Cseka (hivatalosan: VCSK, Összoroszországi Különleges Bizottság) később számtalan betűkombináció (NKVD, GPU, NKGB stb.) alatt alkotott maradandót az erőszak tömeges és szervezett alkalmazásának történetében.
A könyv, amely évekkel ezelőtt megjósolta, honnan jön a jövő legveszélyesebb vírusa
A SARS-vírusnak kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át emberre, de terjedjen is fajtársaink között.
„A közép-ázsiai országokban riadalmat okoz az oroszok agresszív fellépése”
Az orosz–ukrán háború nem hagyja érintetlenül a déli, közép-ázsiai posztszovjet országok (a „sztánok”) pozícióját sem, de a szankciók aligha rajtuk fognak csattanni. Dobrovits Mihály történészt, turkológust kérdeztük.
Túl a földgázon
Nem csupán szénhidrogének és élelmiszeripari termékek terén számít nagy beszállítónak Oroszország, de Ukrajnával együtt számos ásványkincs, ritka és kulcsfontosságú fém és más anyagok terén is uralja a világpiacot. Vajon hogyan érintheti mindezek kiesése a világgazdaságot?
„A mérsékelt infláció ellen jóval nehezebb küzdeni, mint a hiperinfláció ellen”
Máig Magyarország tartja a világrekordot a pénzromlás havi ütemében, de mi volt az oka az 1946-os hiperinflációnak, és mikor romlott a legjobban a forint értéke – interjú a korszakot kutató gazdaságtörténésszel, Germuska Pállal.
„A saját nyelvükön szólnak hozzájuk” – a Fidesz és a falusi, kisvárosi szavazók
Kortendencia a társadalmi és kulturális elitellenesség, a város- és Budapest-ellenesség is - állítja Kovách Imre szociológus.