Barotányi Zoltán

  • Barotányi Zoltán

    Újságíró

    1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.

Barotányi Zoltán cikkei

A magyar társadalom két súlyos problémája: a polarizáció és a Stockholm-szindróma

Az egyik egyfajta törzsi logikába kényszeríti az embereket, a másik szerint pedig elfogadjuk egy olyan hatalom működését, amely lassan 16 éve kormányon van, és amely szemmel láthatóan nem a társadalmi közjót tartja elsődlegesnek, hanem klientúrát épít. Szabó Andrea választásszociológussal és Rainer M. János történésszel beszélgettünk a 2010 utáni Magyarországról az első élő Magyar Narancs-támogatói esten.

„Az a kérdés, hogy megváltozik-e a függőségi piramis, az új kormány felszámolja-e a politikai tulajdonlást”

A 2010 utáni kormányzati gyakorlat mélyreható változásokat hozott a honi tulajdonviszonyokban, ami nem csupán államosításokban, hanem az állami vagyon nyomott áron vagy ingyenes szétosztogatásában nyilvánult meg. Az e folyamatot nemrég akadémiai előadásban, illetve megjelenés előtt álló szaktanulmányban elemző Voszka Éva közgazdásszal beszélgettünk.

Zacher Gábor: "Csoda-e, hogy az ember azt mondja: igyunk!"

Az alkoholfogyasztás, a mentősök munkája és az egészségügy finanszírozásáról beszélgetve interjúnkban azt is mondja a toxikológus orvos: "legyen négy nagy centrumkórház Budapesten, amelyek négy régiót el tudnának látni. És mellette legyenek olyan intézmények, amelyek speciális ellátásokra szakosodnak."

Rácz József pszichiáter: "A drog mindig alkalmas volt a morális pánik felkeltésére"

A Kék Pont Alapítvány szakmai igazgatója négy évtizede dolgozik a magyarországi drogfogyasztók rehabilitációján, egyben kutatja is a szintetikus szereknek a legszegényebb régiókban, a szegregátumokban tapasztalható rohamos terjedését. Interjúnkban elmondja, a szerhasználat ebben a környezetben leginkább a túlélést szolgálja; menekülés az éhezés, a nyomor, a teljes kilátástalanság elől.

Kövess minket: