Eörsi Sarolta

  • Eörsi Sarolta

Eörsi Sarolta cikkei

Tehetséggondozás: Az asztal körül kergetés mûvészete

  • Eörsi Sarolta
Gyorsan el kell oszlatnunk minden vérmes elképzelést: a tehetséggondozás egyelõre nem úgy zajlik, hogy kis csodagyerekek futkároznak egy titkos rezervátumban, és esténként sorba állnak a napi vitaminkészítményükért. De még csak arról sincs szó, hogy idõrõl idõre felkészült pszichológusok pásztáznák végig az iskolákat, hogy kiemeljenek néhány ígéretesebb arcot a gettóból.

Könyv: Durva (Darvasi László: Trapiti és a borzasztó nyúl)

  • Eörsi Sarolta
A 2002-es esztendõ gyerekirodalmi sikereinek egyike volt a Trapiti, avagy a nagy tökfõzelékháború címû, egyébként Ibby-díjat is nyert alkotás (amit a Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete adott ki). A címszereplõ egy kisfiú, akinek fogalma sincs, kicsoda és hogy került Kavicsvárra. Ellenben kiválóan tud trapitizni - vagyis mindenféle vicces szituációkban ismételgetni, hogy trapiti -, és erre megtanítja Kavicsvár, valamint a Fõfõváros népét, kiderül, hogy õ valójában a trónörökös, a gonoszok pedig megjavulnak, illetve elnyerik méltó büntetésüket.

Szexuális felvilágosítás: Kérdezd apádat!

  • Eörsi Sarolta
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt néhány évben látványosan csökkent a fiatalkorúak körében elvégzett terhességmegszakítások száma. Az egészségügyi tájékoztatás szemlátomást igen hatékony is tud lenni, és ez immár bizonyítékot szolgáltat arra, hogy feltétlenül szükséges. De elégséges-e? És ha már itt tartunk, pontosan kit kell felvilágosítani, kinek és mirõl?

Vita a felsõoktatási törvény tervezetérõl: Félelem és reszketés

  • Eörsi Sarolta
Évek óta napirenden van az új felsõoktatási törvény tervezete, amely tavasszal már a Magyar Universitas Program nevet viselte. Végleges változata várhatóan október végére alakul ki, és novembertõl tárgyalja a kormány, majd a parlament. A tervezet körül gyûrûzõ, kétségbeesett polémiáknak jelenleg többnyire az egyetemi autonómia és az oktatók bérezése áll a középpontjában.

Civil Sziget: Anyukád szõrmebundája

  • Eörsi Sarolta
Idén minden eddiginél több, szám szerint száztizenkilenc civil szervezet volt a Szigeten. Pályázat útján juthattak ki, az infrastruktúrát a Sziget-menedzsment, a programok költségeit õk állták.

Nyári szakmai gyakorlatok: Sed vitae

  • Eörsi Sarolta
A szakmai gyakorlat majd minden felsõoktatási képzésen kötelezõ, végtére is felbecsülhetetlen jelentõségû, hogy a diákok élesben próbálják ki magukat, vagy legalább valamennyire érzékeljék, mit kezdhetnek majd a diplomájukkal. Ám az érdemi eredményekhez a hallgatói motiváció sokszor kevésnek bizonyul.

Egy nemzetiszocialista: "A létezésem ünnep"

  • Eörsi Sarolta
Az elmúlt hetekben kisebb médiavisszhangot váltott ki egy új, magát ortodox szálasistának valló csoport felbukkanása. (Lásd: Hungarista plakátok, Népszabadság, 2004. június 23.) Vezetõjük az ELTE hallgatója, akit több fórumon máris nagy múltú filozófusként és vallástörténészként tartanak számon; sokoldalú tudományos kutatásait állítása szerint mindig is a nemzetiszocialista eszmének rendelte alá.

Szigettörténelem: Virágozzék

  • Eörsi Sarolta
Ha hihetünk a www.diaksziget.hu lakonikus összefoglalójának, az elsõ óbudai-szigeti fesztivál pontosan öt hónappal azután öltött testet, hogy maga az idea kipattant volna a szervezõk fejébõl. Azóta a Sziget hosszú fejlõdésen ment át, akár az átlagpolgár az érettségi óta: nem nõtt, csak hízott.

A genderkutatás intézményesülése: Közel a fõsodorhoz

  • Eörsi Sarolta
A gender (társadalmi nem, amely kifejezés hangsúlyosan elkülönül a szextõl, vagyis a nemiségtõl) egy társadalomkritikai nézõpont; a nemek aspektusára fordít le már létezõ diszciplínákat. A genderkutatások elsõsorban a történettudomány, a pszichológia, a szociológia, a nyelvészet, az irodalom és a filozófia területén értek el átütõ sikereket, de gyakorlatilag nincs olyan tudományterület a világon, amelyet ne kezdtek volna ebbõl a szemszögbõl vizsgálni. Egyfajta gyûjtõnévrõl van tehát szó, amely a különbözõ diszciplínák hasonló megközelítését jelöli. Akadémiai szintû kutatása az Egyesült Államokban már a 60-as években megindult. Magyarország egyetemein a többi szocialista utódállamhoz hasonlóan a 90-es években kezdtek kiépülni kisebb kutatómûhelyek. A legfontosabb központok a Central European Universityn (CEU), a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) és az ELTE Társadalomtudományi Karán találhatók, mindenütt más - és egymással szemben szkeptikus - szemlélettel. De az elmúlt pár évben Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon is kezdetét vette az intézményesülés, és az általunk megkérdezettek nyilatkozatai alapján azt sem mernénk állítani, hogy lasszóval toboroznák hallgatóikat. Ellenkezõleg, az érdeklõdés egyre nagyobb - ráadásul Hadas Miklós szociológus, a BKÁE Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának egyik vezetõje szerint az õ mellékszakirányukon például a diákok kétharmada fiú. (Ez persze elszigetelt jelenség a térségben.)

Kövess minket: