Egy nemzetiszocialista: "A létezésem ünnep"

  • Eörsi Sarolta
  • 2004. július 29.

Tudomány

Az elmúlt hetekben kisebb médiavisszhangot váltott ki egy új, magát ortodox szálasistának valló csoport felbukkanása. (Lásd: Hungarista plakátok, Népszabadság, 2004. június 23.) Vezetõjük az ELTE hallgatója, akit több fórumon máris nagy múltú filozófusként és vallástörténészként tartanak számon; sokoldalú tudományos kutatásait állítása szerint mindig is a nemzetiszocialista eszmének rendelte alá.

Bácsfi Diána neve többek között az ELTE tudományos diákéletének szereplõi számára is ismerõs lehet. Több TDK-ülésen és egyéb konferencián feltûnt már különbözõ vallás- és eszmetörténeti tanulmányaival. A 26 éves diáklány elvégezte az egyiptológia és a régészet szakot (igaz, diplomát eddig egyiken sem szerzett), tanult összehasonlító indoeurópai nyelvészetet, három évet végzett a jogi karon, jelenleg pedig filozófia szakos, ahol épp most készül megírni szakdolgozatát A legnagyobb magyar filozófus és világnézete címmel, amely magáról

Szálasi Ferencrõl szól

majd. Már ha az egyetem elfogadja, márpedig arról még Bácsfi Diánának sincsenek illúziói, hogy miképp állna hozzá a szerinte judeoliberális és kártékony materialista nézeteket valló egyetemi vezetés egy ilyen témához. Mindez õt nem zavarja; ha kirúgják, abból is botrány lesz, neki pedig mint reménybeli politikusnak alapvetõ célja a figyelemfelkeltés. "Célom, hogy nyilvánosság elé tárjam a nemzetiszocializmus alapvetéseit. 1945 óta csak ítélkeznek felettünk anélkül, hogy meghallgatnának vagy fellapoznák Szálasi Ferenc mûveit." Mint állítja, az igazi nemzetiszocialista nem a gyûlöletet és az agressziót hívja segítségül, hanem tudományosan felvértezi magát az eszmerendszer filozófiai elõfutárainak tanulmányozásával. A nemzetiszocialista paradigma, illetve azon belül a hungarizmus ugyanis, ha valaki nem tudná, arra alapozza elméletét, hogy a magyar nép nem a finnugorokkal rokonítható, hanem a protoindoeurópai õsrasszhoz tartozik, a magyar õstörténetet tehát az értheti meg maradéktalanul, aki korai indiai filozofikus mûveket - például hindu vagy jógafilozófiát - tanulmányoz. Maga Bácsfi, aki, mint mondja, már gyermekkorában ösztönösen a nemzetiszocializmus felé fordult szülei kétségbeesett megdöbbenésére, serdülõkora óta tudatosan készül ezzel a módszerrel a politikusi szerepre. Kisujjában vannak az ókori vallásfilozófiai irányzatok, melyeket eredeti nyelveken (latin, ógörög, szanszkrit, hieroglif egyiptomi és kopt) tanulmányoz, ezenkívül még angolul, németül is folyékonyan beszél, franciául pedig olvas. Annak idején csodagyerekként tartották számon: háromévesen már olvasott, tízévesen elõadásokat tartott és tart a mai napig, mindenhol, ahol csak igényt tartanak a vallástörténetben, a mitológiában és tulajdonképpen bármilyen ókortudományban szerzett ismereteire. Gyanútlan hallgatói lelkes, szuggesztív és jó humorú elõadónak mondják, korához képest imponáló jártassággal, bár van, aki fárasztónak tartja, hogy órákon át megállás nélkül képes beszélni. Fõ szakterülete az "aranykor-filozófia", amely tárgyban tavaly esszékötetet is publikált a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában. Az aranykor Bácsfi felfogása szerint majdnem minden civilizáció mitológiájában fellelhetõ archaikoutópisztikus államrend, melyben az egyén alárendeltetik a társadalomnak, és ezáltal személyiséggé formálódik. Mivel a transzcendentális, anyagi világot elutasító õsi irányzatok sokféle hallgatóság érdeklõdésére számot tartanak, Bácsfi Diána jól megél számtalan elõadás-sorozatából, melyeket különféle helyeken tart, jógaközponttól - ahol állítása szerint tisztában vannak nézeteivel - a József Attila Szabadegyetemen át egészen az ELTE Pszichológiai Intézetének egyik kihelyezett szemináriumáig. Az ilyen kurzusokon idõnként markánsabban is beleszövi mondandójába a Szálasi-féle eszmerendszert, és a gyanakvó kérdésekre nyíltan válaszol.

Nem véletlen ugyanakkor, hogy eme interdiszciplináris felkészültség ideológiai hátterére csak az elmúlt hónapokban derült fény, lehetõvé téve, hogy az elõadó mostanáig ilyen sokféle fórumon kibontakozhasson. Mint elmeséli, pár évvel ezelõtt egy mozgalom-alapítási kísérlet után rendõrtiszt apját meghurcolták, aki ezután elhagyta a családot, s ebbõl okulva Bácsfi úgy döntött, egy darabig szünetelteti az eszme hirdetését. Most azonban elérkezettnek látta az idõt az újabb kibontakozásra: idén áprilisban megalapította a Magyar Jövõ Csoportot, amelyet

néhány éven belül párttá

kíván alakítani, ha majd a társadalom megérett elfogadásukra. Igaz, a plakátozást követõ Népszabadság-cikk viszont édesanyja elbocsátását vonta maga után. Ezt persze Bácsfi meséli - rossz nyelvek szerint elhivatottságának váratlan megnyilvánulása nem annyira az átgondolt stratégia, mint inkább egy váratlanul jelentkezõ szkizofrén pszichózis következménye. A mozgalom jelenleg 50 felesküdött tagot számlál, de 150-200 pártoló tagjuk is van, köztük olyan nevekkel, mint dr. Aradi Éva indológus vagy Gyárfás Ágnes történész, a miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetem igazgatója. (Az érintettek ezt nem erõsítették meg.) Keddenként a Két Hollós könyvesbolt elõadótermében találkoznak, miután eredeti székhelyükrõl, a Magyar Világ nevû újság által bérelt szerkesztõségi irodából a bérbeadó kidobta õket. Ilyenkor is elõadások hangzanak el, és Bácsfi Diánát egyre gyakrabban a Magyar Jövõ Csoport delegálja különbözõ elõadásokra. Az augusztusi Magyar Szigeten például saját pavilonjuk lesz. A Magyar Szigetet szervezõ 64 Vármegye Mozgalmon kívül baráti viszonyt ápolnak még egy Fehér Kör nevû szervezettel is, nem tartják viszont a kapcsolatot "a Vér és Becsület"-esekkel, mivel a szkinhed mozgalmak csak egy életérzést képviselnek, Bácsfi szerint nincs mögöttük ideológia.

"Én nem vagyok szkinhed,

én mindig kikérem magamnak, ha a szkinhedekkel akarnak összevonni" - mondja.

A tabukat feszegetve semmi sem marad kimondatlan. Természetesen a protoindoeurópai árják a legalkalmasabbak az aranykor létrehozására, de elvben minden nemzetnek lehetõsége volt a saját életterében "népszemélyiségként" élni. A történelem azonban bebizonyította, hogy néhány nép erre nem alkalmas, mert nem "honképes és talajgyökeres". Ilyenek például a zsidók és a náluk jóval kevésbé veszélyes cigányok, akik ugyan más nemzettesteken élõsködnek, de nem próbálnak hatalmi pozíciót szerezni. Ideológiai ellenvetésünk lepereg róla: kifejti, hogy a cigányok attól még, hogy Indiából jöttek, nem árják, hanem dravidák, s meg lehet nézni, hogy a legmagasabb hindu kasztokat ma is indoeurópaiak foglalják el. A fajelmélet ezt az életteret védi, és ez alól senki sem kivétel: "ha mondjuk a magyarok beözönölnének Franciaországba, és a franciákat kiszorítva elárasztanák az ottani életteret, akkor amazoknak nemzetiszocialista szempontból joguk és kötelességük lenne tiltakozni." Bácsfi Diána lelkesen beszél minderrõl: nem zavarja az a tudat, hogy bármikor letartóztathatják nézeteiért, hiszen Szálasi szerint a börtön és a szabadság édestestvérek. A testi jelenlét amúgy is másodrendû a nemzetiszocializmusban. "Én kizárólag mint hungarista létezem, még álmomban is. Anyám tudja, hogy a hungarizmust szolgálta azzal, hogy testet adott nekem. A létezésem ünnep, ezért nekem minden cselekedetem szakrális cselekedet."

Eörsi Sarolta

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.