Véget ért a Magyar Televízió kultúrmûsor-pályázata: Kiértékelés

  • Eörsi Sarolta
  • 2004. június 24.

Képzőművészet

Salamoninak álcázott döntéssel zárta le a Magyar Televízió a kulturális mûsorok pályázatát: papíron a Rakott nyert, de a tervek szerint a Gang is folytatódik szeptembertõl. Ha lesz rá pénz.

Maga a döntés némiképp öszszetett. Mint arról korábban hírt adtunk (lásd: Kísérleti idõszak, Magyar Narancs, 2004. június 3.), a tavaly decemberben kiírt pályázat négy nyertese fejenként három próbaadással szállhatott ringbe március végétõl június elejéig. Bár a produkciók - a Gyõrffy Miklós vezette Rakott, a Mélykuti Ilona, illetve Bojár Iván András által készített Kultóra, a Bakács Tibor Settenkedõ arcával futtatott Konyak és a hat "sajtófenegyereket" összeeresztõ Gang - a Magyar Televízió közleménye szerint egytõl egyig tartalmaztak érdekes és innovatív elemeket, valójában egyik sem felelt meg a 21. századi kulturális mûsor kihívásainak (bármit jelentsen is ez). Így a hattagú tévészerkesztõi zsûri, élén Balóval, az általa legjobbnak tartott Rakott produkcióját kívánja szeptembertõl fõmûsoridõben látni, amelybe viszont átemelné a Konyak és a Kultóra legjobb munkatársait. A Gang címû, provokatívnak szánt vitashow kultúrmûsorra nem sokban emlékeztet, izgalmas és szórakoztató vonásai miatt azonban a Magyar Televízió mindenképp szeretné versenyen kívül megtartani és némi változtatási javaslattal (ez a késõbbi tárgyalások függvénye) a késõ esti idõsávban heti rendszerességgel sugározni.

"Na, ezt írd meg!" - szól ide Till Attila, a Gangot létrehozó Supergroup produkciós iroda prominens tagja, aki szerint a döntés a Kádár-korszakot idézi: vagy mindenki dolgozhat, vagy senki sem. A többi három, egymásra jobban hasonlító pályamû közül a királyi tévé képviselõinél a leginkább hagyományosnak tartott Rakott áll az elsõ helyen, a második a Kultóra és a harmadik a Konyak. Ugyanakkor például a Konyak rendezése felülmúlja a többi produkcióét, ezért annak rendezõi kerülnének át a Rakottba. Természetesen ez csak javaslat, hiszen, mint Baló a bejelentés után kifejtette, nem kényszerítheti a producerként is jegyzett Gyõrffy Miklóst arra, hogy olyanokkal dolgozzon együtt, akikkel nem akar. A szeptembertõl induló mûsor összetétele és szerkezete így egyelõre a jövõ zenéje, mint ahogy az is, hogy a tévé menedzsmentje (amely anyagilag olyannyira roszszul áll, hogy többek közt a pályázókat sem fizették még ki) hajlandó-e még a Gangot is bevállalni, ha azt egyáltalán garantálta, hogy a gyõztes pályázó elnyerje méltó jutalmát. Feltûnõ ugyanakkor, hogy Balóék immár másodszor nem tudtak határozottan állást foglalni: a pályázatkiírásban eredetileg nem szerepelt a próbaadásprojekt, úgy volt, hogy tavasztól egyetlen kultúrmûsor indul. A mediterrán hangulatú eszmecserének a "Lehet-e és kell-e fõmûsoridõben kulturális mûsort készíteni?" motívum mellett ez volt az egyik vezérfonala; abban a legtöbb résztvevõ egyetértett, hogy ennél még az is jobb lett volna, ha az MTV a fenti indoklásra hivatkozva egyiküket sem hozza ki gyõztesnek, sõt, a nyertes Gyõrffy odáig merészkedett a véleménynyilvánításban, hogy az illetékesek senkit sem akartak túlzottan megbántani, ennek köszönhetõ ez az amatõr öszvér megoldás. Az átlag 3 százalékos nézettségi arány is polémiát váltott ki - érdemes-e percre bontott elemzés alapján mérlegelni vagy sem, bár az outsider nem nagyon érti, mit vártak három-három adás és ilyen kevés promóció után. Baló érett vitakultúrával felfegyverkezve, hõsiesen állja az ostromot, tévés tévésnek farkasa. A végén, "az igazi gyõztes" Gangon viccelõdve ugyan, mindenki Gyõrffynek gratulál.

Eörsi Sarolta

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.