Karafiáth Orsolya

Előbb, áprilisban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban (rendező: Göttinger Pál), pár hete pedig a Budapesti Bábszínházban (rendező: Mácsai Pál) mutatták be a Líra és Epika című, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló mesedarabot. A darab két szerzője közül Varró Dániel jól ismert - de kicsoda az alkotótárs?

A Da Vinci-kód előzményében egy svájci laboratóriumból ellopják az antianyagot, amivel a teremtést lehetne modellezni: a semmiből jönne létre tehát valami (az ilyesmi a moziban szokott legkevésbé sikerülni). A véres lábnyomok a levegőben egyenest Vatikánba vezetnek, meg egy titkos társaság, az Illuminátusok karmaiba, ők valami régi sérelemért akarnak a róm. kat. egyházon bosszút állni. Színre lép már ismert professzorunk, Tom Hanks (Langdon prof.), s mint az előző filmben (csak itt csinibb parókában) hozza a nagyon-nagyon okos tudósi formát. De itt az előzőekben megismert Audrey Tautounál kissé szexibb Ayelet Zurer (Dottoressa Vittoria Vetra) is, elég egy éles pillantása, és elhiszem: ez a nő egyaránt ért az antianyaghoz és a betegségek diagnosztizálásához, úgy, hogy közben a frizuráját is karbantartja.

Szeptember eleje óta a Kistehénnel Amerikában turnézik, ahol a napokban jelentek meg a zenekar korábbi anyagai, októbertől pedig San Franciscóban új lemez is készül. A zenekar aktuális helyzetéről és a nemrég boltokba került keringőlemezről a kiutazás előtti napokban beszéltünk vele. Karafiáth Orsolya

Mióta elolvastam, folyamatosan vizsgálgatom magam. Kis tükörrel pásztázom a szám belsejét, ravasz mozdulatokkal a hátam közepéig is ellátok. Nagyokat nyelek, tapo-gatom a mellem, karom. Minden gyanús, minden félelmetes, akárhol kezdõdhet a baj. Noha a könyv címe biztató - Élek, jól vagyok -, gyakorló hipochondernek ez annyit jelent: "Élek, de bármelyik percben rosszul lehetek." Pláne, hogy ebben a "katalógus"-ban ahány ember, annyi betegség. Egyetlen porcikánk sincs biztonságban.

A Kukockij esetei és a Médea és gyermekei címû mûveivel itthon is nagy sikert aratott. A világhírû, immár tizenhét nyelvre fordított írónõ festõmûvész férjével érkezett Budapestre. Életmûvésznõk címû új regénye a napokban jelent meg a Magvetõnél.

Milyen egy forradalmár lány szobája? Pedáns rend, édeskés berendezés, családi fotók, az ágyon két teddybear. Hát a forradalmár fiúé? Káosz, a falakon vörös poszterek, az asztalon világító Mao-lámpa. Ikrek õk egy hatalmas, elegáns belvárosi lakásban. Mindehhez hozzájön még egy költõ apuka, egy mindent elnézõ anyuka és egy kiapadhatatlan csekkfüzet. Éppen elbocsátják Henri Langlois-t, a filmmúzeum vezetõjét, a diákság tüntet. Lassan az egész város tûzben ég. Ez a baljós háttér, ám a mûsoridõ végéig eldönthetetlen, hogy miért ez. Az is felmerül, hogy Bertolucci esetleg saját régi baloldaliságát parodizálja. Ugyanis ahhoz, ami a filmben izgalmas lehet, mindennek nem sok köze van.

Hamburg, nem épp a legelegánsabb városrész, hajnal. Cahit (Biro Ünel, 40), a török származású, mindenbõl kiábrándult, alkoholista férfi egy éjszaka után, amit ugyanabban a lerobbant bárban, ugyanúgy tölt el, mint feltehetõen mindig, kocsijába ül, és nekihajt a falnak. Persze túléli, a következõ képben már a pszichiátriai rendelõben, nyakán merevítõvel látjuk, hazaengedik.

E mái nap szül a címe Aletta Vid első kötetének. A szerző személyét sokáig homály fedte, és a versek maguk sem adtak semmi kapaszkodót arra nézvést, hogy Aletta férfi, avagy nő-e.

A női magazinok és az amerikai, angolszász regények vetése nálunk is beért. A kályha az 1999-ben magyarul is megjelent Bridget Jones volt, aztán jött a hazai változat, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyve, ami a mai napig a sikerlisták élén szerepel.