Könyv: Ráktérítõ (Árvai Magdolna: Élek, jól vagyok)

Tudomány

Mióta elolvastam, folyamatosan vizsgálgatom magam. Kis tükörrel pásztázom a szám belsejét, ravasz mozdulatokkal a hátam közepéig is ellátok. Nagyokat nyelek, tapo-gatom a mellem, karom. Minden gyanús, minden félelmetes, akárhol kezdõdhet a baj. Noha a könyv címe biztató - Élek, jól vagyok -, gyakorló hipochondernek ez annyit jelent: "Élek, de bármelyik percben rosszul lehetek." Pláne, hogy ebben a "katalógus"-ban ahány ember, annyi betegség. Egyetlen porcikánk sincs biztonságban.

Mióta elolvastam, folyamatosan vizsgálgatom magam. Kis tükörrel pásztázom a szám belsejét, ravasz mozdulatokkal a hátam közepéig is ellátok. Nagyokat nyelek, tapo-gatom a mellem, karom. Minden gyanús, minden félelmetes, akárhol kezdődhet a baj. Noha a könyv címe biztató - Élek, jól vagyok -, gyakorló hipochondernek ez annyit jelent: "Élek, de bármelyik percben rosszul lehetek." Pláne, hogy ebben a "katalógus"-ban ahány ember, annyi betegség. Egyetlen porcikánk sincs biztonságban.

"A rák mindannyiunkat izgat, mert valamilyen módon, közvetlenül vagy közvetve érintettek vagyunk. Ha nem a családjában, a baráti körében, akkor az ismerősei között biztos mindenkinek akadt egy beteg, akit nem tudtak meggyógyítani és a daganat áldozata lett. Ha elvesztünk valakit, óhatatlanul összerezzenünk, elkezdünk gondolkodni" - áll a fülszövegben, amire a környezet is rátesz egy lapáttal. A Love Story óta filmek tucatjában dolgozták fel a témát, a munkahelyeken suttogóra fogják, hogy X. vagy Y., aki rákos. "Azért kopasz. Azért ilyen sovány." A rák - sokak szemében - ma is egyenlő a halállal. "Beledből készüljön hangszer, és a rák pengesse a húrokat!" - mondja a roma átok is, finoman utalva rá, hogy akik betegek lettek, azokra hamarosan húzhatják a fehér inget a rokonok.

Pedig ez nem biztos, hogy így van, sőt. Ezt igyekszik erősíteni az Élek, jól vagyok, szuggesztíven, szavahihetően. Árvai ügyes szerkezetet választott: minden fejezet elején valós eset áll, egy meggyógyult ember vallomása. Jó a merítés is, egészen fiataltól a nyolcvanévesen operáltig, férfiak és nők beszélnek arról, hogyan vették észre magukon az első tüneteket, miképp lendültek túl a kétségbeesésen, milyen utak vezettek a felépülésig. A kötetnek két kulcsszava van: a megelőzés és az otthoni rákszűrés. Hasznos, gyakorlati tanácsokat kapunk, hogyan erősítsük immunrendszerünket, mit együnk-igyunk, mennyit mozogjunk, milyen helyeket kerüljünk. Több eseten keresztül mutatja be, mennyire fontos (a pontosabb kifejezés: létfontosságú) már a legkisebb gyanús jelnél szűrővizsgálatra menni. (Persze ki tudja? Fodrászom édesapja öt éve észrevette, hogy valami nem stimmel a tüdejével. Elment az orvosához, aki hátba veregette, és a röntgen után annyit mondott, semmi vész, csak valami árnyék van a bal lebenynél, biztos a gép viccelődik. A gép háromszor viccelődött, a férfi lefogyott húsz kilót, egy másik orvos pedig megállapította, hogy a rákja gyógyíthatatlan stádiumban van.) Árvai interjúalanyai a pozitív példák, ráadásul a könyvben minden betegségfajtáról pontos és részletes tünetleírást kapunk, tehát felkészültebben mehetünk a vizsgálatokra, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatottak. A pontos, rendszerezett információk után név- és tárgymutató áll, valamint egy címjegyzék, kihez fordulhatunk, ha bármi gyanúsat észlelünk magunkon. Tévhiteket eloszlató, nagyon fontos könyv jelent meg. Árvai Magdolna célja a segítségnyújtás volt, remélhetőleg sokan tudnak élni vele.

Karafiáth Orsolya

Sanoma, 2004, 236 oldal, 2100 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.