Mióta elolvastam, folyamatosan vizsgálgatom magam. Kis tükörrel pásztázom a szám belsejét, ravasz mozdulatokkal a hátam közepéig is ellátok. Nagyokat nyelek, tapo-gatom a mellem, karom. Minden gyanús, minden félelmetes, akárhol kezdődhet a baj. Noha a könyv címe biztató - Élek, jól vagyok -, gyakorló hipochondernek ez annyit jelent: "Élek, de bármelyik percben rosszul lehetek." Pláne, hogy ebben a "katalógus"-ban ahány ember, annyi betegség. Egyetlen porcikánk sincs biztonságban.
"A rák mindannyiunkat izgat, mert valamilyen módon, közvetlenül vagy közvetve érintettek vagyunk. Ha nem a családjában, a baráti körében, akkor az ismerősei között biztos mindenkinek akadt egy beteg, akit nem tudtak meggyógyítani és a daganat áldozata lett. Ha elvesztünk valakit, óhatatlanul összerezzenünk, elkezdünk gondolkodni" - áll a fülszövegben, amire a környezet is rátesz egy lapáttal. A Love Story óta filmek tucatjában dolgozták fel a témát, a munkahelyeken suttogóra fogják, hogy X. vagy Y., aki rákos. "Azért kopasz. Azért ilyen sovány." A rák - sokak szemében - ma is egyenlő a halállal. "Beledből készüljön hangszer, és a rák pengesse a húrokat!" - mondja a roma átok is, finoman utalva rá, hogy akik betegek lettek, azokra hamarosan húzhatják a fehér inget a rokonok.
Pedig ez nem biztos, hogy így van, sőt. Ezt igyekszik erősíteni az Élek, jól vagyok, szuggesztíven, szavahihetően. Árvai ügyes szerkezetet választott: minden fejezet elején valós eset áll, egy meggyógyult ember vallomása. Jó a merítés is, egészen fiataltól a nyolcvanévesen operáltig, férfiak és nők beszélnek arról, hogyan vették észre magukon az első tüneteket, miképp lendültek túl a kétségbeesésen, milyen utak vezettek a felépülésig. A kötetnek két kulcsszava van: a megelőzés és az otthoni rákszűrés. Hasznos, gyakorlati tanácsokat kapunk, hogyan erősítsük immunrendszerünket, mit együnk-igyunk, mennyit mozogjunk, milyen helyeket kerüljünk. Több eseten keresztül mutatja be, mennyire fontos (a pontosabb kifejezés: létfontosságú) már a legkisebb gyanús jelnél szűrővizsgálatra menni. (Persze ki tudja? Fodrászom édesapja öt éve észrevette, hogy valami nem stimmel a tüdejével. Elment az orvosához, aki hátba veregette, és a röntgen után annyit mondott, semmi vész, csak valami árnyék van a bal lebenynél, biztos a gép viccelődik. A gép háromszor viccelődött, a férfi lefogyott húsz kilót, egy másik orvos pedig megállapította, hogy a rákja gyógyíthatatlan stádiumban van.) Árvai interjúalanyai a pozitív példák, ráadásul a könyvben minden betegségfajtáról pontos és részletes tünetleírást kapunk, tehát felkészültebben mehetünk a vizsgálatokra, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatottak. A pontos, rendszerezett információk után név- és tárgymutató áll, valamint egy címjegyzék, kihez fordulhatunk, ha bármi gyanúsat észlelünk magunkon. Tévhiteket eloszlató, nagyon fontos könyv jelent meg. Árvai Magdolna célja a segítségnyújtás volt, remélhetőleg sokan tudnak élni vele.
Karafiáth Orsolya
Sanoma, 2004, 236 oldal, 2100 Ft
