k.kabai lóránt

Mi az ördögöt követett el Brian Warner, hogy egy egyszerű sétáló rávegye magát és belépjen egy körúti könyvesboltba, arra kérve az eladót, hogy ugyan helyezné már máshová a kirakatban ezt a könyvet az Istennel az öröklétben című mellől, vagy még inkább venné is be onnan? És mit tett vajon azért, hogy e könyv fordítója azt találja írni utószavában, hogy munka közben "időnként hányingerem volt tőle, időnként úgy, de úgy szerettem volna találkozni vele, hogy tökön rúgjam"? (Szántai Zsolt egyébként azt is elárulja, hogy korábbi fordítói praxisában bizony előfordult már, hogy "esetenként" húzott a szövegekből, mert szerinte azokban "az erőszak, a trágárság vagy a pornográfia öncélú ostobaság" volt. Mint kiderül, e szövegből ugyan nem húzott, de eme gyakorlat nyilvánvalóan komolyabb problémákat vet föl - már megint van cenzor? -, melyeket most nem áll módunkban tárgyalni.) k.kabai lóránt

2028. Moszkva, a Nyugati Fal mögött. Oroszország Anyácska fiatal desperádói tíz-egynéhány éve átvették a hatalmat, s miután sikerült a(z országot) "felosztani és kiárusítani" terv meghiúsítása, végre visszatért (a Vörös, majd a Fehér és a Szürke Zavaros Idők után) a "a törvény és a rend". "Ez volt és ez lesz a Szürke Hamuból újjászületett Szent Oroszország alapköve" - jelenti ki az Uralkodó, s az alapok mindenek feletti fenntartását elsősorban privát hadseregére, az újra megalakított opricsnyinára bízza, akik tudják és teszik a dolguk, "Szó és Tett". Komjaga, az én-elbeszélő címszereplő tősgyökeres opricsnyik, így a keményebb (nagyobb megbízhatóságot igénylő) munkákat kapja, elbeszélt napjának reggelén egy törzsökös nemes kivégzése, házának felgyújtása, valamint feleségének rituális és csoportos meggyalázása az első feladat. És ez még csak a másnapossággal indított reggel.

Finoman szólva is kiábrándítóak az idén magyarul megjelent Auster-könyvek: a tavasszal kiadott versgyűjtemény okozta csalódásról másutt szóltunk (Visszhang, 2007. november 22.), melyet aztán tovább fokozott az ősszel megjelent új regény.

Tandori rajzait, rajzos-szöveges munkáit sokféleképpen illetik: firka, gyermeteg, béna stb. Meglepően kevesen tekintik őt képzőművésznek is, holott a szellemi-koncepcionális rokonság könnyedén kimutatható (mindenekelőtt Cy Twombly munkásságára kell gondolnunk).

A szabad vers korántsem új, nem "modern" találmány, bár huszadik századi térhódítását egyértelműen a modernségben nyilvánvalóvá vált krízishelyzetnek, a Mallarmé által már felvázolt versválságnak köszönheti - ez értelemszerűen és mindenekelőtt a verssor válságát jelenti.

Az irodalom- és művészettörténeti közelmúlt legtisztázatlanabb és legkevésbé feldolgozott periódusával, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek "nem hivatalos", olykor "földalatti" művészetével, illetve ennek előzményeivel és következményeivel foglalkozik Szkárosi Endre tanulmánykötete.

Tavaly december közepén Miskolcon zászlót bontott az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület. Az alapítók elsődleges célja, hogy megváltoztassák a köztudatban máig acélvárosként élő Miskolc megítélését a helyi művészeti energiák összpontosításával.

A szerzõ, Halász Péterék egykori társulatának tagja késõbb mint filmrendezõ-forgatókönyvíró jelentkezett, és majdnem ötvenévesen adta ki elsõ verseskötetét, mely harminc év termését tartalmazza.