Legát Tibor

Valószínű, hogy az ember jószántából csak akkor megy az APEH-be, ha árverés van. A kalapács alá kerülő tételek változatossága minden képzeletet felülmúl - öntöttvas fürdőkád éppúgy előfordulhat, mint tartalékizzó-készlet, briliánsgyűrű vagy esztergagép -, a szorgos végrehajtók behajtáskor a törvény által meghatározott ingóságok közül szinte mindent képesek lefoglalni, ami mozdítható vagy éppen ingatlan. Ezeket árverezik el nyilvánosan abban az esetben, ha már nincs más megoldás.

A Velencei-tó mentén élőknek az idei szezonban nemcsak a szörfös nindzsákkal vagy a Carpe Diem- és Soho Party-fellépésekkel súlyosbított idegenforgalmi megrázkódtatásokkal kell szembenézniük, hanem nagyobb horderejű dolgokkal is: a Gázszer SE névre keresztelt agárdi focicsapat bejutott az NB I-be, nemrégiben pedig a tavon rendezték meg az édesvízi horgász-világbajnokságot. Persze a lokálpatrióták szívét az olyan apró regionális kalandok is megdobogtathatták, mint a Virágos Velencéért akció és a május végi községiravatalozó-avatás, arról azonban hajlamosak megfeledkezni, hogy a környéken két, világszerte számon tartott természetvédelmi terület is található, a Madárrezervátum és a Dinnyési-fertő.

A Fővárosi Közterület-felügyelet tizennégy éve működik a budapesti önkormányzat amolyan operett-erőszakszervezeteként, a majdnem rendőrruhában posztoló alkalmazottak harminchárom jogszabály alapján (a szemeteléstől a póráz nélküli kutyasétáltatáson át a tilosban parkolásig) intézkedhetnek, figyelmeztetés, pénzbírság, valamint szabálysértési feljelentés formátumban, így aztán valahol félúton állnak a kalauz és a rendőr között. Működésük hatékonyságát (és persze tekintélyüket) növelendő, tavaly októberben létrehozták akciócsoportjukat, amelynek tagjai rendőrökkel vállvetve léphetnek fel az engedély nélküli árusokkal szemben, ráadásul a módosított szabálysértési törvény lehetőséget biztosít arra, hogy azonnal elkobozhassák az illegális árut, sőt, ha a tettenérés munkaidőben történik, a "feketézőt" előállíthatják a területileg illetékes önkormányzat szabálysértési osztályán, ahol azonnal lezavarják a tárgyalást. Hogy megtudjuk, mindez hogy néz ki élőben, az akciócsoporttal töltöttünk egy napot.

Hét óra után néhány perccel megnyílt a Szentkirályi utca négyes számú házának rozsdás pinceajtaja, és a DIVSZ-induló hangjaira lemasírozhatott a meredek lépcsőn az a negyven-ötven kíváncsiskodó, akik a Matiné című előadásra jöttek. Öt év elteltével ismét bemutatót tart Monori Lili és Székely B. Miklós. Úttörő-egyenruhában, leánygyermekükkel és egy láb nélküli kacsával, Totyival, a hatvanas éveket idézik fel.

Az idei Ki mit tud?-gála legeslegeknek szánt produkciói közül kiemelkedett az ős-Hungaria felbukkanása: Fenyő Miklós néhány, ma már teljesen elfelejtett "pályaelhagyó" panoptikumi társaságában, filcmellénybe bújva időt utazott, és az 1968-as népünnepély győztes dalára - Csavard fel a szőnyeget! - emlékeztette a nézőket. A múltidézés december 27-én folytatódik, Fenyő Miklós életmű-bemutatóra készül a Budapest Sportcsarnokban. A Fenyő-ünnep elnevezésű show a magyar szórakoztatóipar egyik legjellegzetesebb alakjának harmincéves működéséről szól.

Az elmúlt két évben jelentősen csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma Magyarországon - nem kis részben a szabályok szigorításának következtében.

Az utolsó szeptemberi hétvégén a hazai kirándulóhelyek legjellegzetesebb alakjai azok a buzgón jegyzetelő, távcsövekkel felszerelkezett természetbúvárok voltak, akiket a madarak látványa hoz izgalomba. A lelkes összeírást az őszi vonulásra időzített akció, az Európai Madármegfigyelő Nap ihlette. A kontinentális játék hazai központja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület volt; az egyik szervezővel, Dénes Péterrel beszélgettünk.