A kétszer tíz főből álló csoport tagjai tizenkét órás szolgálatot teljesítenek vasárnap kivételével a hét minden napján: egyszer az egyik, máskor a másik, felváltva, kölcsönkapott rendőrökkel közösen. Tavaly októberi megalakulásuk óta mintegy ötmillió Ft helyszíni bírságot szabtak ki, és ezer fölött van azoknak a száma, akiket előállítottak vagy feljelentettek.
A műszak, vagyis az akció fél hétkor vette kezdetét. A csoport tagjai a felügyelet Akadémia utcai bázisán gyülekeztek a megkülönböztető jelzésként is funkcionáló, Akciócsoport feliratú gyakorlóruhában, bakancsban, valamint egy szintén Akciócsoport feliratú baseball jellegű sapkában. Kiegészítőik közül az adó-vevő és a mágikushenger-kinézetű könnygázspray volt figyelemre méltó, bár a citromsárga önvédelmi eszközt néhányan inkább csak kabalából viszik magukkal.
"Ahelyett, hogy szórna, csak csorog, le az oldalán" - világított rá a készülék technikai hiányosságára az egyik felügyelő.
A szokásoknak megfelelően a tízfős csapatból ketten utcai ruhában maradtak, hogy előretolt felderítőkként riadóztassák az egyenruhásokat az akció során, de a civil szférát erősítette Kelemen István parancsnok is jellegzetes Havas Henrik-fazonú lila zakóban. A parancsnok szomorúan említette, hogy szükség szülte kényszerből két személyautót (ebből az egyik az övé), valamint a BKV tömegközlekedési eszközeit kell igénybe venniük az akció során, ugyanis vadiúj kincstári Toyota mikrobuszukba hátulról belerohant valaki, és éppen javítás alatt van. Kelemen István egyébként őstagnak számít, az 1983-as megalakulás óta a felügyeletnél dolgozik, és az akciócsoport létrehozásának egyik ötletgazdája volt. Többszörös életveszélyesfenyegetés-tulajdonos, és eddigi legnagyobb sikerének azt tartja, amikor a Határ úton sikerült ártalmatlanná tennie egy álrendőrt, aki pisztolyával hadonászva próbálkozott a helypénz beszedésével. Indulás előtt csupán még annyit jegyzett meg, hogy kiszámíthatatlan egy-egy akció sikere, abban viszont egészen biztos, hogy a csoport megalakulása jó hatással volt a többi felügyelőre, azóta az egyszerű "sarkiak" is hatékonyabban, bátrabban dolgoznak. A
Lada kombiból és Lada Sedanból álló kényszerkonvoj
először a Kerepesi úti rendőrlaktanyába hajtott, ahol csatlakozott a csapathoz négy derék rendőr, akik szolgálati Golfjukkal jelentősen feljavították a csoport járműparkját. A laza protokollt követően hét órakor kezdődhetett az akció. Az első célpont a Keleti volt, ám itt csak egy BKV-jegyárus nénit sikerült tetten érni, aki - mivel igazolni tudta, hogy már beadta árusítási kérelmét - végül megúszta egy 2000 Ft-os helyszíni bírsággal.
"Az az igazság, a dörzsöltebbek tudják már nagyon jól, mikor kezdünk - magyarázta a sikertelenséget a parancsnok. - Reggel hétig biztonságban érzik magukat, utána viszont sokkal szemfülesebbek lesznek. Jó lenne hajnali vagy késő esti akciókat is szervezni, de erre a feletteseim nem adnak engedélyt, nincs rá túlórakeret, az embereim meg így is olyanok, mint a kifacsart citrom."
A tiszta terep láttán a rendőrök viszont ösztönösen igazoltatni kezdtek. Nekik nagyobb szerencséjük volt, az egyik készséges személyiigazolvány-tulajdonosról ugyanis kiderült, hogy Wanted-lista-helyezett, ami persze azt jelentette, hogy az illetőt jól elő kell állítani a kerületi rendőrkapitányságon. A szolgáló-védő kvartett tagjai ezzel el is búcsúztak, "jönnek, ha végeztek" ígérettel.
Közben a két civil ruhás felderítő, akik tömegközlekedési eszközök igénybevételével közelítették meg a kiszemelt közterületeket, a Blaha Lujza térről jelentették, hogy mi az ábra, majd további felfedezőútra indultak. Az adó-vevős konspirációt siker koronázta, a Blahán lelepleztek egy hóvirágárust és egy táskaárust, de ahhoz még korán volt, hogy a szabálysértési rögtönítélő bíróságra vigyék az elkövetőket, mivel az önkormányzat csak reggel 8-kor nyit. A tavasz hírnöke dealerrel nem is volt semmi gond, elkobozták az áruját és feljelentették, a szatyorkereskedővel viszont meg kellett várniuk a hivatalkezdést, lévén román állampolgár, szóval külföldi, akit nem lehet feljelenteni, mert nem tudják hová küldeni az idézést. Az idegenrendészeti probléma megoldása igénybe vette az egyik autót, úgyhogy a következő helyszínre, a Kálvin térre már csak egy kocsival érkeztünk; igaz, mire odaértünk, a felderítők által jelentett szabálysértőknek már csak hűlt helyét találtuk. Nem így a következő ellenőrzési ponton, a Ferenc körúti aluljáróban: a gyorsaság és a határozottság végre meghozta gyümölcsét, a felügyelők
tetten értek egy lufiárust
A Menhely Alapítvány igazolványával rendelkező bácsi valószínűleg tuti tippet kaphatott, más magyarázat nem nagyon lehet üzletpolitikájára, hacsak nem egy diliflepni. Már az is kellőképpen abszurd volt, hogy áll egy ember kedden reggel negyed kilenckor az aluljáróban, neonra meredő lufiköteggel, ezeket el akarja adni, sőt ebből akar megélni. De a vízió igazából a hatósági intézkedést követően terebélyesedett ki, a rajtakapott szerencsétlent ugyanis elő kellett állítani a IX. kerületi önkormányzat Ráday utcai szabálysértési osztályán. Az öreget ketten kísérték az illetékes előadó színe elé, ahol aztán a lufikat - darabszámra! - leltárba vették, és csak ezután kezdődhetett az eljárás. A procedúra ideje alatt az önkormányzat előtt várakozó felügyelők közül néhányan portyára indultak a Boráros térre, és lelkesedésük nem volt hiábavaló: rövid időn belül visszatértek a nap első nagy fogásával, egy plakátragasztó sráccal, akit a közeli trafóháznál értek tetten, és persze elő kellett állítani. Így a szabálysértési előadó szobájában forróváltás jött létre, újabb akciócsoporttagokat és elkövetőt köszönthetett a lelkesnek éppenséggel nem mondható felelős közalkalmazott. Közben megérkeztek a Keletinél leszakadt rendőrök meg a Blahán intézkedők, ismét teljes lett a csapat. A nagy egymásra találást követően azonban csak közös várakozás kezdődhetett, méghozzá a plakátügyben intézkedő bajtársakra. A türelem húsz perc után fogyott el, valaki felszólt adó-vevőn, hogy mi van. "Öt perc múlva végzünk, leltárba kell vennünk az összes plakátot" - hangzott az ingerült válasz, mire a parancsnok látványosan ideges lett. "Megalakulásunk óta állandóan szórakoznak velünk az önkormányzatiak, mivel sokkal több munkájuk van miattunk. Ott tesznek keresztbe, ahol tudnak, múltkor az elkobzott paradicsomot kellett megszámolnunk darabra, most az ötezer plakátot. Ráadásul, ha hivatali időn kívül kapunk el valakit, és feljelentjük az illetőt, márpedig ez a kötelességünk, a csoport tagjai a szabadidejükben mehetnek tanúskodni a tárgyalásokra."
Amikor a plakátszámoló duó megérkezett, újabb akadály gördült a feketekereskedelem felszámolására törekvő operatív intézkedés elé, ugyanis a rendőrök - valljuk meg, ragyogó dramaturgiai érzékkel - elmentek brunzolni. Pedig a felderítők akkor már a Fehérvári úti piacról jelentették, hogy igencsak komoly szabálysértések zajlanak zöldség-gyümölcs vonalon,
vagyis ott vannak a romák,
az engedély nélküli árusítás császárai, akik családi vállalkozásban működnek egy-egy forgalmasabb helyen. Õket persze sokkal nehezebb elfogni, mint mondjuk egy magányos virágárust, egyrészt a csapatmunka, másrészt meg a legnagyobb sebesség miatt.
"A felállás általában úgy néz ki, hogy az asszonyok árulnak, a fiatalabb fiúk a megfigyelők, vagyis a nekkerek, a férfiak pedig egy közeli parkolóban ülnek a kocsikban az áruval és cigiznek. Nem teszik ki a teljes készletet, amióta elkobozhatjuk tőlük, úgyhogy ha elkapjuk őket, a képünkbe röhögnek. Általában akkor borulnak el, ha nagyot buknak, vagy ha túl sokszor kapjuk el őket. Ilyenkor persze fenyegetőznek, ráadásul mindannyiunkat ismernek már arcról. Ki lehet bukni tőlük rendesen, azt viszont el kell ismerni, hogy jól megszervezik a dolgaikat, egymással pedig sokkal keményebbek, mint velünk. Amikor a család birtokba vesz egy területet, oda többet más cigányok nem jöhetnek árulni. Házon belül is keménykednek, ha úgy adódik, például az egyik sikeres akciónk közben egyszer csak megjelent a családfő, és szó szerint kiütötte a nekkert - ismertette a szervezett feketekereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatait az egyik felügyelő, miután végre elindulhattunk Budára.
Hamarosan kiderült, a Fehérvári úton esélyünk sem lehet arra, hogy a felügyelő által említett leütéses ügyintézés tanúi lehessünk, ugyanis a megkönnyebbült rendőrök kincstári járművükkel bevállalták a konvoj zászlóshajó-szerepét, márpedig egy pirosban dekkoló rendőrautó kiszúrása még egy amatőr sasolónak sem lehet több rutinmunkánál.
A látványos hoppon maradással egy időben jelentkezett be az előőrs a Fény utcai piacról a Fehérvári útihoz hasonló információkkal, úgyhogy a csalódott csapat megindult a Moszkva tér irányába. A véletlennek és egy szemfüles felügyelőnek köszönhetően a Bartók Béla úton végre egy kapitális szabálysértőt sikerült tetten érni:
egy igazi őstermelőt,
aki lecsapott platójú teherautóról árulta az almát meg a babot eufóriás nyugdíjasoknak. A mintaszerű rajtaütés sikerrel járt, a megszeppent gazda, miután az egyik felügyelő begyűjtötte személyi igazolványát, kényszeredetten tett eleget a "kövesse azt a piros Ladát" felszólításnak. A konfliktusmentes intézkedést látva a többiek el is indultak a Moszkva tér irányába, a parancsnoki autóban tartózkodók elegendőnek bizonyultak az előállításhoz. A jelentős statisztikanövelő fogás azonban mégsem kerülhetett az akciócsoport toplistájára, mivel a XI. kerületi önkormányzattól lazán elhajtották a rakományt, "a vidékieket a lakóhely szerinti illetékes önkormányzatra kell vinni, mi csak budapestiekkel szemben járhatunk el" magyarázat kíséretében. Ebben az esetben például Balassagyarmat lett volna az illetékes, ami a legelszántabbak számára is túl nagy kerülő, így aztán a gazda egy 2000 Ft-os helyszíni bírsággal átvészelte az eseményt, sőt még az áruját sem kobozták el.
Mire a Moszkva térre értünk, a többiek már csapást mértek a hóvirágbizniszre, a papírmunka is megvolt, indulhattunk azonnal a következő közös fellépés helyszínére, a Határ útra, ahol elsőként sikerült megtéveszteni a nekkereket. A művelet egy szabadidőruhás cigánylány elfogását és két karton paradicsom lefoglalását jelentette. A mobilitási hiányosságok miatt a két felügyelő a tettes és a lefoglalt áru társaságában villamosra szállt, úgy vették célba a kerületi önkormányzatot, a többiek elhúztak Angyalföldre, a kéttagú Narancs-különítményt pedig leszólította egy magát addig járókelőnek álcázó férfi azzal, hogy "nem úgy van az". "Látom, ti riporterek vagytok! Ezek itt most csak nektek keménykedtek, különben meg saját zsebre dolgoznak" - ismertette velünk a kispályás korrupció rejtelmeit.
"Egyáltalán nem kizárt, hogy előfordulnak ilyen esetek a felügyeletnél, mint ahogy mindenhol ebben az országban, de az akciócsoport teljesen tiszta, erre mérget veszek - mondta Kelemen parancsnok, miután megosztottuk vele az aluljáróban szerzett információt. - A csoportból csak hárman bírságolhatnak, ők is csak az én jelenlétemben, a többiek meg így sem. Kizárt dolognak tartom, hogy nálunk ilyesmi előforduljon, személyes garanciát vállalok a fiúkért."
A rendőrlaktanyában eltöltött pihenő után az akciócsoport az Örs vezér terén folytatta a bevetést megújult erővel. Az arra járók igazi látványosságban részesülhettek:
egy paradicsomgyilkossá-gokkal egybekötött futóversenyben,
amit végül az árusok nyertek meg. A csalódott felügyelők a Határ útra mentek vigasztalódni, ahol ismét sikerült néhány karton paradicsomot begyűjteniük, majd megint az Örs vezér tere következett, ám a rajtaütést két arra járó posztos rendőr jelenléte teljesen ellehetetlenítette. A Keletinél viszont nem volt kegyelem: zokni-, mandarin- és fréziaelkobzások könnyező és káromkodó árusok közreműködésével, precízen kitöltött feljelentések; egyszóval már-már filmszerűen látványos jeleneteket produkált a késő délutáni bemozdulás. A sikeren felbuzdult felügyelők ezután harmadszor is elindultak az Örs vezér terére, és a "most vagy soha" manőver eredménnyel járt: jelentős mennyiségű paradicsomot, erőspaprikát és szőlőt sikerült lefoglalniuk, bár a tetten ért romák inkább kabarétréfának fogták fel az egészet. Nem így az a bácsika, aki a hirtelen felindulásból a kukáskonténerben hátrahagyott csomagolt árut diszkréten a szatyrába pakolta, és a feljelentéseket körmölő akciócsoporttagok, valamint a statisztáló rendőrök gyűrűjéből kilépve elindult a HÉV irányába.
Úgy tűnt, ezen a napon ő az igazi győztes.
Legát Tibor
