Molnár Szabolcs

A zenetörténet-írás meg-megújuló vágya, hogy az egyes korok zenéjét egy általános eszmetörténeti folyamatba csatornázza be, hogy kimutathassa: a zenészcéh mestereit sem hagyja érintetlenül a korszellem.

Mintha csak a tavaszi fesztivál sztárstafétája folytatódna, alig egy héttel Mehta, Boulez, Barenboim és a többiek után az Academy of St. Martin in the Fields zenekar és két világhírű zongorista lépett fel Budapesten. Úgy tűnik, hogy ezek a derék muzsikusok világvárost építenek.

A zeneművek értelmezési technikája és magyarázata - legalábbis a magyar zenetudományi hagyományban - általában jól megkülönböztethető egymástól.

Van két ember, barátok. Egyikük Argentínába kivándorolt orosz zsidók leszármazottja, gyermek- és ifjúkorát Izraelben töltötte. Elõször világhírû zongorista, majd nem kevésbé híres karmester válik belõle. Munkája ma többnyire Berlinhez és Chicagóhoz köti. Másikuk egy keresztény palesztin családba született, Jeruzsálemben (Jeruzsálem "egy költõi képzet" - ahogy Barenboim fogalmaz). Gyermekkorát Kairóban töltötte.

Élt valaha egy Anton Diabelli nevű - üzletembernek zseniális, zeneszerzőnek dilettáns - bécsi polgár, aki egyik, több sebből vérző keringőcskéjét szétküldte az Ausztriában alkotó zeneszerzőknek, komponáljanak variációkat tákolmányára. A darab Beethovenhez is eljutott, s ahogy mondani szokás, a szar arannyá változott.

Véget ért Schiff András háromrészes koncertsorozata, melynek műsorán Haydn, Beethoven és Schubert utolsó szonátái szerepeltek. Olyan zenei és nem zenei történések szem- és fültanúi lehettünk, melyek megerősítettek hitünkben: érdemes hangversenyre járni. Aki ott volt, azzal a jó érzéssel mehetett haza a koncert után, hogy amit látott, hallott, az még a kérlelhetetlen optimisták szerint is csak száz évben egyszer fordul elő.

A koncert (MTA, Kongresszusi Terem, október 26.) bevezetőjében Eötvös Péter azt mondta, igyekezett úgy összeállítani a műsort, hogy az a zene sajátos eszközeivel a tér és az idő fogalmát járja körül.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Peskó Zoltán vezényletével Kurtág György műveiből adott hangversenyt október 21-én. A szólódarabokkal tagolt és értelmezett zenekari hangversenyen a Kurtág-zene legjobb hazai előadói működtek közre,