A zeneszerző az 1724-ben bemutatott „blockbusterének” főszerepét a korszak kasztrált sztárénekesére, Senesinóra szabta, hangjának minden képességét kiaknázva.
Bár mást szokás a legbonyolultabb Mahler-műnek tekinteni, a zenehallgató okkal érezheti úgy a Harmadik szimfónia derekán, hogy intenzív városlátogatáson vesz részt, és délutánra elfelejti, hogy honnan indult el reggel.
A once upon a time kifejezés rövidítését magára öltő formáció a kiadó friss igazolása.
A sorozat kétéves fennállásának eddigi legkomolyabb apparátusú koncertje.
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.
Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.
