A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.
Nagy Dénes rendező a kurtági világ kapuőre, a BMC-t igazgató Gőz László felkérésére 2021 és 2024 között követte a matuzsálemi korhoz közelítő zeneszerző munka- és mindennapjait.
A zeneszerző az 1724-ben bemutatott „blockbusterének” főszerepét a korszak kasztrált sztárénekesére, Senesinóra szabta, hangjának minden képességét kiaknázva.
Bár mást szokás a legbonyolultabb Mahler-műnek tekinteni, a zenehallgató okkal érezheti úgy a Harmadik szimfónia derekán, hogy intenzív városlátogatáson vesz részt, és délutánra elfelejti, hogy honnan indult el reggel.
A once upon a time kifejezés rövidítését magára öltő formáció a kiadó friss igazolása.
A sorozat kétéves fennállásának eddigi legkomolyabb apparátusú koncertje.
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.
