Németh Marcell
Németh Marcell cikkei
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Pusztán hisztéria, ha egy énekes az utolsó percekben mondja vissza az előadást?
Allűr vagy érzékenység, ha egy énekes hirtelen beteget jelent? Hogyan tudja megőrizni színpadi vértezetét az előadóművész és mik a legnagyobb veszélyei a pályának? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.
Ezernyi sajtóhibák szimfóniája
Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.
Mint az itatós
Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.
„A cseh hagyomány esszenciája, hogy a kürtnek az emberi hanghoz hasonlatosan kell megszólalnia”
Radek Baborák cseh kürtművész megnyerte a legjelentősebb európai zenei versenyeket, volt a Cseh Filharmonikusok és a Berlini Filharmonikusok első kürtöse is. Azóta főként számos kamaraformációja élén vagy karmesterként járja a világot, most a Szegedi Szimfonikus Zenekar meghívására lép majd fel.
„Kevés olyan zeneszerző van, aki ennyire képes kiszakítani az embert a valóságból, mint Arvo Pärt”
Erki Pehk észt karmesterrel az idén kilencvenéves Arvo Pärtnek szentelt koncert apropóján beszélgettünk az észtek többnyelvűségéről, a Pärt-zene misztikumáról, a transzba esett hegedűsről, a háború miatt megszűnt keleti kapcsolatokról is.
Farkas Róbert karmester: „Első generációs értelmiségi vagyok, a családomban senkinek sem volt érettségije”
A MÁV Szimfonikus Zenekar szeptember 26-án ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, amelynek művészeti vezetését Farkas Róbert a pandémia kellős közepén vállalta el. Miért csavarta el a fejét a német kultúra? Hol van az üvegplafon a német operaházakban?
Sir Antonio Pappano karmester: A zenének szerves része a dráma, a konfliktus
A kiváló brit-olasz karmester legutóbb közel egy évtizede járt Magyarországon, akkor a római Orchestra dell’Accademia Nazionale di Santa Ceciliát vezényelte. Most a London Symphony Orchestra élén érkezik hozzánk, akikkel már 1996 óta dolgozik, és tavaly óta a vezető karmesterük.
„A franciák és a magyarok zenéhez való viszonya eredendően eltér egymástól”
Napjaink egyik legfoglalkoztatottabb zongoristájával, Pierre-Laurent Aimard-ral beszélgettünk a kottán túli dimenziókról, az egzotikus hangrendszerek tantervi bevezetéséről.
„Mint egy vakrandi”
A táncházban a bőgőt választotta, majd a neves kalotaszegi prímás, Fodor Sándor „Neti” mellett hegedülni, Horgas Esztertől fuvolázni tanult, aztán Solti Györgyöt élőben látva határozta el, hogy karmester lesz. Madaras Gergely jelenleg utolsó zeneigazgatói évadát tölti a belgiumi Orchestre Philharmonique Royal de Liège élén, valamint a világot járja karmesterként.
"Máshogy nehéz, mint egy hegedűverseny"
Miért néznek rájuk ferde szemmel komolyzenész kollégáik? Mi fán terem a diplomás, városlakó népzenész? Tényleg megfojtja a világzene a táncházat? Kik szereznek manapság népzenét, és egyáltalán: lehet-e élőnek nevezni egy olyan műfajt, amelyért Bartók óta már sokan félreverték a harangot? Erről kérdeztük az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatóját. Dr. Richter Pál egyben a Zeneakadémia Népzene Tanszékének alapító tanszékvezetője, a hat éve indult egyetemi képzésről is beszélgettünk.