HANGADÓ - Könyv

Ezernyi sajtóhibák szimfóniája

Norman Lebrecht: Miért Mahler? – Így változtatta meg a világunkat egy ember és tíz szimfónia

Zene

Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.

„Azért kezdtem el a zenével foglalkozni, mert senki nem írt róla úgy, ahogy én érdekesnek találtam volna. (…) Mi lehet érdekes annak, aki most kelt ki az ágyból, (…) és a reggeli kávéját iszogatja? Sibelius Negyedik szimfóniája bizonyára nem. Mindjárt más, ha azt írom: »Mi történt a karmesterrel tegnap este?«” – foglalta össze újságírói ars poeticáját egy interjúban. Blogja, a hírszájt módjára frissülő Slipped Disc a világ egyik legolvasottabb kulturális weboldala, amelynek cikkeit világhírű karmesterek, impresszáriók és zenerajongók egyaránt kommentelik.

Lebrecht szuggesztív előadói kvalitásairól több alkalommal élőben is meg­bizonyosodhattunk Budapesten, 2014-ben például épp Gustav Mahlerről beszélt a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje előtt a Müpában. A most magyarul megjelent munkája, az eredeti nyelven 2010-ben napvilágot látott mű rendhagyó biográfia, amelyben a zeneszerző életének mozzanataiba Lebrecht beleszövi saját élményeit is. Az események között lendületesen von le következtetéseket – némelyikkel kedvünk is lenne vitába szállni, olykor pont azért, mert éppen az elbeszélés tényszerűsége szenved csorbát. A könyv utolsó része hasznos útmutató a mahleri életmű darabjai­hoz, a szerző több mint harminc oldalon át részletezi a legjelentősebb Mahler-felvételek értékeit és hiányosságait.

Lebrecht lényegre törő stílusa a bulvárban gyökerezik. Tömören fogalmaz, rendkívül sok tényadatot közöl, amelyekhez nem minden esetben fűz magyarázatot, bizonyos fokú zenei-kultúrtörténeti felkészültséget feltételezve. Stílusát csak úgy lehet élvezetesen más nyelvre átültetni, ha a műfordító is viszonylag könnyen képes visszaadni a szerző által erőfeszítések nélkül használt szófordulatokat. Lebrechtnek az Európa Ki­adónál korábban megjelent három művénél nem volt gond az olvashatósággal (A komolyzene anekdotakincse ráadásul nemrég jelent meg harmadjára), a Miért Mahler? esetében azonban sajnos korántsem beszélhetünk erről. (Sőt a szöveg állapota annyira kétségbeejtő, hogy eszünkbe juttathatja Tornyai Péter zeneszerző 2023-ban megjelent könyvkritikáját, amelynek hatására az MMA Kiadó visszavonta a Roger Scruton zenei írásait tartalmazó kötetet a boltokból.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.