Teczár Szilárd

Amint az várható volt, érdemben egyetlen bank sem tudott nyerni a Fővárosi Törvényszéken zajló devizahiteles perekben. A pénzintézetek az Alkotmánybíróságban bízhatnak, különben jön a kampánytémává emelt „elszámoltatás”.

Miközben Lázár János civileket vádol irányított pénzosztással, diplomáciai csörtetései miatt 33 milliárdot bukhat az ország. A Miniszterelnökség szerint minden rendben a kormányzati kezelésű norvég alapok körül, a gyakorlatban azonban állnak a kifizetések.

Hol a kormányzat bábjának, hol önjáró, irányíthatatlan politikusnak látják kritikusai Tarlós Istvánt. Az ellentétes minősítések nem feltétlenül zárják ki egymást, a főpolgármester első ciklusa leginkább többfrontos háborúként írható le. Ha a közvélemény-kutatásokat magasan vezeti is, ebben a harcban nem Tarlósnak áll a zászló.

Csak egy szótlan performansz próbálta megzavarni a felhőtlen boldogságot a Fidesz választási eredményváróján, ahonnan nem hiányozhatott a celebek hada és az önfeledt gyurcsányozás sem.

Az ELTE gólyatáborában történt bűncselekmény után az érdeklődés homlokterébe került a hallgatói önkormányzatok szerepe. Az eddigi felvetések megágyazhatnak egy átláthatóbb egyetemi rendezvényszervezésnek, de tartani lehet attól is, hogy a kormány a hallgatók ellen játssza ki az ellenséges hangulatot.

Bár nyilvánosan nem gyakorol önkritikát a köznevelési államtitkárság, egyes intézkedések és nyilatkozatok azt mutatják: ők is érzik az új rendszer visszásságait. A második teljes Hoffmann-tanév sem indult botrányok nélkül.

Nyolc diákkal szemben indított fegyelmi eljárást az ELTE rektora az egyetem fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszak és az obszcén jogászindulók nyilvánosságra kerülése után. Öt esetben a hallgatói jogviszony megszüntetését javasolja.

Komoly alkotmányossági aggályok hozhatók fel a devizahiteles-törvény nyomán szeptemberben induló banki perekkel szemben. Kérdés, hogy az igazságszolgáltatás a politika partnere lesz-e az „adósok megmentésében”.

Az elmúlt hónapok fejlesztéspolitikai forró témáiról kérdeztük a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát. Csepreghy Nándor szerint a „norvég ügy” kirobbanását kétéves meddő vita előzte meg, az pedig csak hangzatos szalagcím, hogy Lázár János lehúzta a fővárosi közlekedési beruházásokat az uniós projektek listájáról.

Nyitott kapukat dönget Schmidt Mária, amikor családja pártállami múltját kéri számon – mondja az Eleven Emlékmű projekt egyik ötletgazdája. Rényi András úgy véli, a kormány emlékezetpolitikájával az egyéni sorsok feldolgozását lehet szembeállítani, míg Schmidt csoportképző támadásai éppen arra a logikára épülnek, ami miatt apjával, a Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesével is vitái voltak.

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmagyarázza, miért jogi nonszensz a Norvég Civil Alappal szembeni vádaskodás.

Zökkenőmentes lesz a kancellárok és a rektorok együttműködése az új felsőoktatási államtitkár szerint, aki a törvénymódosítás előkészítésében nem vett részt, de azonosulni tud a Fidesz értékrendjével. A vállalati szférából érkező Palkovics Lászlót arról is kérdeztük, hogyan lehetne külső forrásokat bevonni a felsőoktatásba.