A fonyódligeti nemi erőszak és következményei - Észrevették

Az ELTE gólyatáborában történt bűncselekmény után az érdeklődés homlokterébe került a hallgatói önkormányzatok szerepe. Az eddigi felvetések megágyazhatnak egy átláthatóbb egyetemi rendezvényszervezésnek, de tartani lehet attól is, hogy a kormány a hallgatók ellen játssza ki az ellenséges hangulatot.

Augusztus 30-án, szombat hajnalban megerőszakoltak egy elsőéves lányt az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának (TÓK) fonyódligeti gólyatáborában. A gyanú szerint K. Sándor Szilárd, a tábor 38 éves fotósa – az egyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) harmad­éves informatikus könyvtáros szakos hallgatója – megverte, majd erőszakkal közösülésre kényszerítette áldozatát, sajtóinformációk szerint tettéről felvételeket is készített. A férfi beismerő vallomást tett, jelenleg előzetes letartóztatásban van. Később kiderült az is, hogy K.-t 1996-ban egyszer már büntették erőszakos közösülés miatt, 2004-ben pedig szemérem elleni erőszak ügyében folyt ellene nyomozás.

Az ELTE egy szűkszavú sajtónyilatkozatban először csak annyit közölt, hogy a bűncselekmény nem a rendezvény szervezett programja alatt történt, később azonban határozottabb fellépésre szánta el magát. Az egyetem vezetéséhez is eljutottak ugyanis azok az információk, amelyek szerint K. a gólyatábor szervezőjeként jelenhetett meg, a rendezvény főszervezői – a TÓK hallgatói önkormányzatának (HÖK) tisztségviselői – pedig tudhattak a férfi büntetett előéletéről. Az eset nyomán ráadásul a sajtó élénken foglalkozni kezdett a gólyatáborokban előfordult egyéb visszásságokkal, az index.hu közzé is tett egy, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) állítólag rendszeresen énekeltetett indulót, amely gyakorlatilag jófajta heccként állítja be a nemi erőszakot. Mezey Barna rektor felfüggesztette a TÓK és az ÁJK HÖK elnökségének működését, illetve belső vizsgálatot indított a felelősök felkutatására. A vizsgálati jelentést az egyetem lapzártánk után teszi közzé, a nyilatkozatokból azonban biztosra vehető, hogy többekkel szemben fegyelmi eljárás indul, ami akár eltanácsolással is végződhet. Az ELTE-n emellett intenzív ötletelés indult a gólyatáborok szervezési rendjének átalakításáról.

Te vagy az oka mindennek?

„A gyalázatos és megmagyarázhatatlan bűncselekmény utáni történések a morális pánik kulturális logikáját követik. Ilyenkor egy intézmény, egy elit vagy egy társa­dalom olyan, számára ismeretlen helyzettel szembesül, amely legitimációját veszélyezteti, ezért úgy érzi, hogy azonnal tennie kell valamit” – véli György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének Igazgatója. A morális pánik elméletéből kiindulva érthetővé válik az is, hogy a közvélemény egységben kezeli a nemi erőszakot és a gólyatáborok kapcsán felszínre került egyéb ocsmányságokat. Jóllehet ez K. Sándor Szilárd felelősségét fikarcnyit sem kisebbíti, több cikk is felvetette, hogy egyes gólyatábori feladatok és rigmusok hozzájárulhatnak egy olyan környezet kialakításához, melyben az erre egyébként is hajlamos férfiak könnyebben erőszakoskodhatnak a fiatal lányokkal. Az Index cikke például idézi egy ELTE-s szervező beszámolóját, aki szerint bevett gyakorlat volt a lányok leitatása sörbe-borba kevert tömény segítségével, de a más egyetemi táborok szexuális töltetű feladatairól szóló hírek is erősítik a vélekedést, hogy egyes HÖK-ösök a saját szórakozásukat a gólyák felügyelete és segítése elé helyezik.

Egy vidám gólyatábori feladat

Fotó: Facebook/BKF HÖK

Minderről megkérdeztük Fábri Györgyöt, az ELTE kommunikációs igazgatóját és Zaránd Pétert, az egyetemi HÖK elnökét, de mindketten visszautasították a vádakat. Az egyetemvezetés annyira kiakadt az ELTE-t „macsótudományi egyetemként” elkönyvelő cikken, hogy találkozót is kértek a szerzőtől. „A szexuális tartalmú nótákról és feladatokról mendemondák léteznek, valószínűleg esetek is léteznek, de hitelt érdemlő beszámoló mindeddig nem jutott el az egyetem vezetéséhez” – tájékoztatott Fábri. Hozzátette: a sajtóban leírt feladatok némelyike megvalósítja a kényszerítés bűntettét, ezért ha a belső vizsgálat során vagy egyéb forrásból ilyesmiről értesül az egyetem, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek. Zaránd Péter idén a tíz ELTE-s táborból hetet meglátogatott, de nem találkozott hasonló esettel. „Nem kell álszenteskedni, elhangozhatnak olyan kifejezések, amelyeket mondjuk egy egyetemi előadásban nem használ az ember, de tapasztalataim szerint az ELTE-táborokban ezek az elfogadható tartományban maradnak” – vé­lekedett a hallgatói vezető. Információink szerint az egyetem va­lamennyi karán énekelt ELTE-s induló például így hangzik: „Egy-kettő-három-négy Eötvös Loránd Tudományegyetem, te vagy az oka mindennek, Eötvös Loránd Tudományegyetem, hogy a fene egyen meg, hogy a Közgáz vegyen meg, hogy az isten basszon meg!” Az utolsó sor helyett a szervezők általában pisszegnek, de az idő és az alkoholszint előrehaladtával egyre többen élik bele magukat a rigmusba.

György Péter szerint az elmúlt években nyílt titok volt, hogy a gólyatáborokban az egyetem nor­mái­val nehezen összeegyeztethető szellemiség uralkodik, ugyanakkor ez szerinte csak lenyomata a társadalom nőellenes attitűdjének. „Az egyetem most viszonyba került ezzel a problémával, világossá vált, hogy alig van átjárás az oktatók és hallgatók világa között. Kritikai szemléletű fiatalok, pszichológusok bevonásával kellene tisztázni, mi az a pont, ami már sértő, esetleg félelemkeltő lehet” – mondta az intézetigazgató. Az ÁJK-s induló azért sem hathatott teljes újdonságként, mert a tavaly februárban kirobbant „listabotrány” már betekintést engedett egyes gólyatábori szervezők sajátos lelkivilágába. Az ELTE BTK 2009-es rendezvényének résztvevőiről a nyilvánosságra került dokumentumban – származásuk, vallásuk, vélt politikai hovatartozásuk mellett – olyan megjegyzéseket írtak a tábor szervezői, mint a „basznivaló egyiptológus” vagy a „Pistának jó lesz”. Utóbbi kitétellel Szávay Istvánra, a bölcsészkari HÖK 2005 és 2008 közötti vezetőjére, a Jobbik jelenlegi alelnökére utalhattak a lista készítői, aki számos beszámoló szerint a regnálása utáni években is visszatérő vendége maradt a gólyatáboroknak és más HÖK-ös rendezvényeknek (a Jobbik és a BTK HÖK kapcsolatáról lásd: Két választás a bölcsész HÖK-ben, Magyar Narancs, 2012. május 24.). A lista nyilvánvaló gusztustalansága ellenére az ELTE belső vizsgálata nem nevezett meg konkrét felelőst, intézkedési terv is csak az adatvédelmi szigorításokról készült, igaz, ezt Zaránd Péter tájékoztatása szerint a lehető legszélesebb körben végre is hajtották.

Bárhol megtörténhet?

Az ELTE TÓK hallgatóit is megkérdeztük, hogyan emlékeznek a tragikusan végződött gólyatáborra, és beszámolóik egybecsengtek az egyetemvezetés véleményével. „Nekem semmi problémám nem volt a programokkal, a feladatokkal vagy a bulikkal – meséli Erzsébet, aki részt vett az ominózus rendezvényen. – Semmi durvát nem kellett csinálni, táncolós feladatok voltak, de nem kellett vetkőzni vagy ilyesmi” – folytatja. „Itt nem is lenne értelme erotikus feladatokat csináltatni, mert szinte csak lányok vannak a karon” – véli Erika, aki korábban vett részt TÓK-os gólya­táboron, a Társadalomtudományi Karon (TáTK) pedig szervezett is. „A TáTK-on kiegyensúlyozott a ­nemek aránya, de ott sem volt soha semmi durvulás. Ellenben a BME-n a lányok nem járnak jól, mert ott vetkőzni kell” – fejtegeti. A TÓK általunk megkérdezett ­diákjai egyébként általánosságban negatív véleménnyel voltak a gólyatáborokról. „Hallottam, mi történt, de nem érdekelnek a részletek. Nem tudom, mi folyik egy ilyen táborban, de nem is akarom tudni” – reagált kérdésünkre egy lány. Sokan úgy nyilatkoztak, hogy a saját gólyatáborukon direkt nem is vettek részt. „Egyébként a táborban senki nem vette észre, hogy mi történt, mindenkit a szülei hívogattak otthonról a hír­rel, hogy megerőszakoltak egy lányt” – emlékszik vissza Erzsébet. A hallgatók többsége szerint nem hibás a szervezőgárda, hiszen – mint mondják – ez egy egyszeri eset, ami bárhol megtörténhet, nem csak egy gólyatáborban. „A lányt nem ismerem, de a fotóssal, aki megerőszakolta, én is beszéltem. Eléggé nyomulós volt, már délelőtt odajött hozzám, és mondta a szépeket, aztán este is láttam, hogy több lányhoz odamegy táncolni” – mondja Erzsébet. Egyszeri eset ide vagy oda, egyes hallgatók tudni vélik, két hete folyamatosan érkeznek a panaszok a HÖK-höz és az egyetemhez.

Az ELTE vezetése a hallgatóknál némileg nagyobbnak látja a TÓK HÖK felelősségét az ügyben, így a szervezet vezetői aligha ússzák meg a felelősségre vonást. Bár az egyetem belső vizsgálati jelentése lapzártánk idején még nem ismert, Fábri György úgy nyilatkozott, „biztosan lesz következménye annak, hogy a HÖK tudott a fotós előéletéről”. Az Átlátszó Oktatás blog értesülései szerint Galántai Tamás kari HÖK-elnöknek még tavasszal tudomására jutott, hogy K. Sándor Szilárd egy ottalvós bulin titokban készített intim fotókkal próbált megzsarolni egy hallgatót. Az esetet előadó lány állítólag külön felhívta Galántai figyelmét, hogy ne dolgozzanak együtt K.-val – hiába. Erről a történetről egyébként – mint azt a Magyar Nemzetnek elmondta – Mikonya György, a TÓK dékánja is tudott, az viszont már nem tűnt fel neki, hogy K. idén is a gólyatábor szervezői között volt. K. módszereinek közszájon forgását megerősíti a Narancs birtokába került levél is, amelyet Sujtó Attila, a BTK HÖK elnöke küldött szét a kari képviselőknek. Ebben arról tájékoztatja a HÖK-ösöket, hogy K. „annak idején a BTK gólyatáborába is szeretett volna jönni, de erre engedélyt nem kapott, valamint a szakos programokról is már régen letiltottuk”.

Zaránd Péter sem érti, miként juthatott le K. – információink szerint immár harmadszor – a TÓK gólyatáborába. „Megbízási szerződése nem volt, a TÓK HÖK-nek pedig nem tagja, így formálisan csak vendégként lehetett jelen” – magyarázta az elnök. A rendezvény honlapján – amelyet a botrány kipattanása után rövid úton töröltek – ugyanakkor a szervezők között, fotósként volt feltüntetve. Jellemzéséből többek között megtudhatjuk, hogy „megvesztegethető, és akkor what happens in the gólyatábor, stays in the gólyatábor”.

Többek között az ilyen esetek kiszűrése miatt jelentette be az ELTE, hogy a felelősségre vonások mellett a táborok szervezési gyakorlatán is változtatna. Jelenleg a gólyatáborok lebonyolítását közbeszerzéses partner végzi – korábban az egyetem azóta felszámolt saját rendezvényszervező cége felelt ezért –, a HÖK-ök feladata a műszaki dokumentáció összeállítására és egyes programok lebonyolítására korlátozódik. „Ezt a dokumentációt a jelenle­ginél sokkal részletesebben kell majd megírni, a programok, dalok konkrét, szövegszerű leírásával. A közbeszerzési kiírás előtt pedig hallgatókból és oktatókból álló kari vegyes bizottságok hagyhatják jóvá a végleges programot, az egyetemvezetés tájékoztatása mellett” – vázolta elképzeléseit Zaránd Péter. Fábri György hozzáteszi, hogy a szervezőknek valószínűleg motivációs levelet kell majd írni, és szakmai felkészítés is lenne, velük szemben az egyetem komoly pedagógiai követelményeket támasztana. Felvetődött az is, hogy a táborokat az egyetem campusain belül rendeznék a jövőben, ez azonban nem nyerte el a HÖK tetszését, Zaránd Péter szerint ez több karon megoldhatatlan lenne az elsőévesek nagy száma és bizonyos szakmai programelemek miatt.

Regulázás?

A gólyatábori erőszakról szóló diskurzusba a Magyar Nemzet újabb hírt dobott be a minap: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéstervezetére hivatkozva azt írta, hogy a hivatal a HÖK jogosítványainak szűkítését, a hallgatói önszerveződés szigorúbb szabályozását javasolja a kormánynak. A lapunknak a Kehi által is megerősített elképzelés három főben maximalizálná a hallgatói delegáltak számát az egyetemek legfőbb döntéshozó testületében, a szenátusban, rendeletben egységesítené a HÖK-ök költségvetési támogatását, működési feltételeit, és azt is törvénybe foglalnák, hogy a kancellár, illetve a rektor felel a HÖK-ök legalább kétévenkénti ellenőrzéséért. A javaslat napvilágra kerülésének időzítéséből többen arra következtetnek, hogy a kormány az ellenséges közhangulatot meglovagolva vágná vissza a hallgatók érdekképviseleti potenciálját. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szokatlanul éles közleményben vágott vissza, szerinte a Kehi javaslata „pártállamot idéző”, a hivatalnak pedig nem feladata a szenátusi összetétel vizsgálata.

Bőcz Sándor, a Kehi kabinetfőnöke lapunkat ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy a jogszabályok megengedik a Kehinek a vizsgált szerv működésének átvilágítását is, a szenátusban ráadásul fontos gazdasági kérdésekről döntenek, így a testület összetétele meghatározza a közpénzekkel való gazdálkodást is. A Kehi-vizsgálat egyébként nincs direkt összefüggésben a gólyatábori bűncselekménnyel, az még tavaly novemberben indult az ELTE, a Corvinus, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola gazdálkodását érintően. Bőcz elmon­dása szerint a HÖK-ök 2009 és 2012 közötti működéséről lesújtó véleményt alkotott a hivatal: hiányos elszámolással, átláthatatlan gazdálkodással, a HÖK tisztség­viselőinek kifizetett aránytalanul magas ösztöndíjakkal találkoztak. A négy intézmény önkormányzatai a vizsgált időszakban több mint 800 millió költségvetési forinttal gazdálkodtak, emellett saját bevételeik is keletkeztek rendez­vényszervezésből, ám ezt gyakran nem fizették be az egyetemi költségvetésbe. „Találkoztunk olyan rendezvényekkel is, amelyek után összesen 30 milliós jegybevétel keletkezett, ám az egyetem számláján ebből csak 3 millió jelent meg” – mondta a Narancsnak a Kehi kabinetvezetője, hozzátéve, hogy három ügyben büntetőfeljelentést is tettek.

A HÖK-öket szenátusi létszámuk korlátozása érintené a leg­érzékenyebben, jelenleg az egyetemi testület legalább 20, legfeljebb 25 százalékban áll hallgatói delegáltakból, a maximum 3 fő – különösen a nagy egyetemeknél – drasztikus változtatásnak tekinthető. „Teljes tévútnak tartom a felvetést, személy szerint még növelném is a hallgatói részvételt” – kommentálta a Kehi javaslatát Fábri György, aki inkább képvi­se­lőik megválasztásában és nyil­vános beszámoltatásában tenné ­érdekeltté a hallgatókat. Az érintettek remélik, hogy Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár nem fogadja meg a Kehi javaslatát, tény ugyanakkor, hogy a HÖK-ökre vonatkozó szabályozás módosítása a hivatal álláspontjától függetlenül is napirenden van, Palkovics tájékoztatása szerint a Felsőoktatási Kerekasztal hallgatói felelősség albizottsága dolgozik a javaslatokon.

Amennyiben komolyan felmerülne a HÖK jogosítványainak korlátozása, a HÖOK-ra egészen biztosan nagy nyomás nehezedne, ami tárgyalási pozícióit legalábbis nem javítja. Damoklesz-kardként lebeg az egyetemi szféra felett a kancellárok kinevezése is. Ez a legtöbb intézményben várhatóan október végéig megtör­ténik, a miniszterelnök által kinevezett gazdasági vezetőknek pedig húsz napjuk lesz az intézményi szervezeti és működési szabályzatok módosítására, ami a gazdálkodás kérdésében a HÖK-öket is érintheti. Zaránd Péter azonban leszögezi: „Az előző évek felső­oktatási reformtörekvéseinek és vitáinak éppen az a tanulsága, hogy egy ilyen komplex rendszert csak teljes körű együttműködéssel lehet sikeresen alakítani. És ebből a hallgatók képviselete nem mellőzhető.”

Társadalmi reakciók

A fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak társadalmi feldolgozása új dimenzióval bővült, miután a Class FM Morning Show című műsorában Sebestyén Balázs és műsorvezető társai a maguk színvonalán tálalták az esetet, a bűncselekményt például „káreseménynek” nevezték. A rádió vezetése azóta bocsánatot kért, és egy hónapos kampányt indított a nőkkel szembeni erőszak ellen tiltakozva. A Class FM e lépése tompított a civil szervezetek indulatán, és a rádió ellen tervezett tüntetés inkább összefogássá alakult át, a médiatörvény módosításának kezdeményezésére sarkallva az LMP-t.

A javaslat értelmében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény kimondaná, hogy „a médiatartalom nem lehet alkalmas a szexuális erőszak és annak áldozatai öncélú és sérelmes bemutatására, a szexuális erőszak társadalmi veszélyességének vagy erkölcsi elfogadhatatlanságának megkérdőjelezésére”, továbbá azt, hogy „a médiatartalom nem lehet alkalmas a nők hátrányos vagy megalázó helyzetének öncélú és sérelmes bemutatására”. Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy szerinte ez egy gumiszabály, amit nagyon tágan lehet értelmezni, és mint ilyen alkalmas arra, hogy visszaéljenek vele. „Különösen egy alapjog vonatkozásában, mint amilyen a szólásszabadság és sajtószabadság, ez egy nagyon veszélyes szabály. Azt gondolom, hogy ha valakit jogsérelem ér egy ilyen esetben, akkor a magyar jog biztosítja az eszközöket arra, hogy az illető elégtételt vegyen bíróság előtt. Az LMP javaslatának értelmében egy állami hatóságnak lenne hatásköre arra, hogy belátása szerint bírságoljon” – mondta Hegyi. Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság-szakértője szerint sem jogi eszközökkel, hanem a társadalmi párbeszéddel kellene visszaszorítani az ilyesfajta viccelődést. Szél Bernadett, az LMP társelnöke lapunknak elmondta, hogy a módosító javaslattal a civilek véleményét akarták megfogalmazni, hogy ne fordulhasson elő öncélú szexizmus, és ne lehessen sértő módon bemutatni a médiában a szexuális erőszak áldozatait.

Az LMP mellett Balog Zoltán minisztert is elgondolkodtatta a gólyatábori erőszak, ő a büntető törvénykönyvben nyilvánítaná minősített esetté az oktatási intézményben, illetve intézmény szervezte programon elkövetett nemi erőszakot. Az egyelőre csak szóban létező javaslat nem aratott nagy sikert a jogászok körében, akik nem tartják szerencsésnek, hogy egyedi eset alapján egyből átszabják a Btk-t. Balog mondatai azt is sugallják, hogy oktatási intézményekben különösen gyakoriak a szexuális bűncselekmények. „Nagyon fontos tudni, hogy szexuális erőszakot általában az áldozat ismerőse követ el, a nők többségét otthonukban vagy baráti környezetükben éri ilyen jellegű bántalmazás. Sokan az elkövetővel párkapcsolatban élnek, vagy a volt párjuk lesz a bántalmazó. Ez a leggyakoribb eset, aztán jönnek a rokonok, alkalmi ismerősök és végül a vadidegenek” – állítja ezzel szemben Tóth Györgyi, a NANE munkatársa, aki szerint a közvéleményben azért nem ez a gyakorisági sorrend terjedt el, mert mindig azok az esetek kapnak figyelmet, amikor egy idegen az elkövető.