„Politikai térbe emelt koncepciós vizsgálat”

Belpol

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmagyarázza, miért jogi nonszensz a Norvég Civil Alappal szembeni vádaskodás.
false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Tényi István, az V. kerületi Fidesz tagja sikkasztás gyanújával tett feljelentést a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatban. Az ügyészség először feljelentéskiegészítést rendelt el, a Helsinki Bizottság szerint viszont élből el kellett volna utasítaniuk a feljelentést. Miért?

Fazekas Tamás: Elsősorban azért, mert a három donor ország – Norvégia, Izland és Liechtenstein – rendszeresen ellenőrzi ezeknek a pénzeknek az elosztását, és nem talált semmi problémát. Szó sincs arról, hogy a támogató országok pénzével az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium sajátjaként rendelkezett volna, vagy bármilyen hátrányt okozott volna a donoroknak.

magyarnarancs.hu: Csak akkor vetődhetne fel a büntetőjogi felelősség, ha a donor országok így gondolnák?

FT: Nem feltétlenül, de legalábbis rendkívül visszás, hogy a norvégok semmilyen problémát nem jeleztek, mégis zajlik a nyomozás. Lehet, hogy fatális tévedésben van a három finanszírozó állam, de ennek az esélye minimális, gyakorlatilag kizárható. Nyilvánosak a pályázatok, a pénzügyi beszámolók, a donor országok ellenőriznek, a magyar állam is ott ül képviselői útján az elbírálásoknál, eddig semmi visszásság nem derült ki, most meg hirtelen előállnak a sikkasztással. Aztán valószínűleg rájöttek, hogy ez fogalmilag nem merülhet föl.

magyarnarancs.hu: Végül is hűtlen kezeléssé alakult a gyanú.

FT: Úgy tűnik, mintha az állami szervek lapozgatnák a büntető törvénykönyvet, és most éppen ennél tartanának. A hűtlen kezelés sem stimmel egyébként, de nehéz lenne kijelenteni, hogy ez lesz a végső gyanúsítás, a legújabb hírek már jogosulatlan pénzügyi tevékenységről szólnak.

magyarnarancs.hu: A hűtlen kezelés tényállása mennyiben tér el a sikkasztástól?

FT: A hűtlen kezelésnél is vagyoni hátrányt kell okozni, és ez a leggyengébb pontja a gyanúnak, hiszen fogalmilag kizárt, hogy az adományozó államok a pályázatok elbírálása kapcsán vagyoni hátrányt szenvedjenek el. A hűtlen kezelés fő különbsége a sikkasztáshoz képest, hogy a vagyon kezelője itt megszegi a vagyonkezelés szabályait. Erősen kérdéses, hogy a pályáztatási cselekmény egyáltalán vagyonkezelésnek minősül-e, mivel a vagyonkezelés definíció szerint a vagyon gyarapítására vonatkozik. A legegyszerűbb példa, amikor valaki odaadja a befektetését egy tőzsdei alkusznak, aki előre lefektetett szabályok szerint megforgatja azt különböző piacokon. Nem kell túlmagyarázni, hogy ez nem mutat túl sok párhuzamot az Ökotárs Alapítvány tevékenységével. De még ha bele is magyaráznák a vagyonkezelést, a donor részéről akkor sem vetődött fel, hogy bármilyen büntetőjogilag releváns szabályt megszegett volna a konzorcium.

magyarnarancs.hu: A norvég ügy kormányzati kommunikációja azt hangsúlyozza, hogy most olyan szervezetek tiltakoznak a vizsgálatok ellen, amelyek az állami pályáztatásoknál a legkisebb visszásságot is számon kérik. Jogilag miben különbözik a kétféle tevékenység?

FT: A legfőbb különbség, hogy az állami pályázatoknál magyar közpénzről van szó, a norvég civil alapnál pedig nem. A magyar kormány eleve nem indíthatott volna vizsgálatot, mivel a norvég pénzek egy centire sem közelítik meg a magyar államháztartás azon alrendszereit, amelyeket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrizhet. Kétoldalú nemzetközi egyezményt írt alá ezzel kapcsolatban a magyar állam, abból világosan kiolvasható az ellenőrzés mechanizmusa. A deal tudomásom szerint, leegyszerűsítve, az volt, hogy a magyar állam csak adóügyi, számviteli, tehát elsősorban formális szempontból vizsgálhatja a pénzek elosztását, a felhasználás célszerűségére vonatkozóan a donor államok fenntartották maguknak az ellenőrzés jogát. Utólag belegondolva helyes elgondolás volt, hogy a magyar állam ne ellenőrizzen, mert politikai erőfitogtatást látunk a jogosulatlan Kehi-vizsgálat és a képtelen vádak alapján indult büntetőeljárás kapcsán.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Egyébként a Kehi mellett a rendőrség vagy az ügyészség jogosultsága is vitatható?

FT: A rendőrségnek és az ügyészségnek van joghatósága, el tud járni, ha olyan információ érkezik hozzá, amely bűncselekmény megalapozott gyanúját veti fel. Mivel a sajtóhírek szerint fideszes e-mail címről érkezett a feljelentés, elkezdődhetett a nyomozás. Viszont rendkívül visszás, hogy azokat az iratokat, amelyeket a Kehi a vizsgálat jogtalansága okán nem kapott meg, most a rendőrség és az ügyészség szerzi meg. Vagyis úgy tűnik, arra használják a büntetőeljárást, hogy kiszedjék azokat az adatokat, amelyeket a Kehi nem tudott megszerezni. A szakmailag megalapozatlan eljárásnak semmi más célja nincs, mint hogy találjanak valamilyen jól kommunikálható szabálytalanságot. Az ügynek nem szakmai-jogi, hanem politikai dimenziója van, a Miniszterelnökség is folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy itt politikai pártokhoz kötődő szervezetekről van szó. Ez eddig egy politikai térbe emelt, gyakorlatilag koncepciós vizsgálat, hiába nézzük meg minden szempontból, nem tudunk más következtetést levonni.

magyarnarancs.hu: A Kehi-vizsgálat megindítása után Szabó Tímea hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést. Ez megállhat ebben az esetben?

FT: Nem olvastam a feljelentést. Hivatali visszaélés az lehet, ha a hivatalos személy hivatali kötelezettségét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása érdekében. Nyilván azt kellene bizonyítani, hogy a vizsgálat megindítója hátrányt okozott a vizsgálat elszenvedőjének. Ezt a feltételezést nem tartom teljesen légből kapottnak.

magyarnarancs.hu: Beszéljünk az ügy újabb fordulatáról is: a Kehi jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt tett feljelentést, valószínűleg az Ökotárs által civil szervezeteknek nyújtott hitelek miatt. A Népszabadság azt írja, hogy ez elterjedt gyakorlat, ami miatt még senkit sem ítéltek el.

FT: Én is csak sajtóhírekre és az Ökotárs igazgatójának nyilatkozatára tudok támaszkodni. Egyelőre az derült ki, hogy ezek az áthidaló hitelek nem a Norvég Civil Alap pályázatainál jöttek elő. Erősíti a politikai koncepciós hátteret, hogy ez a hitelezési gyakorlat információim szerint szerepelt az Ökotárs pénzügyi beszámolóiban, eddig mégsem tűnt fel senkinek. Azt is meg tudom erősíteni, hogy ez bevett gyakorlat, a kérdés a vonatkozó jogszabályok szerint az, hogy vagyoni előny szerzése érdekében, üzletszerűen folyt-e ez a tevékenység. Nekem a nyilatkozatok alapján erősen úgy tűnik, hogy ez nem egy prosperáló üzletág volt, egyszerűen azok a pályázatot elnyert szervezetek kaptak egy speciális hitelt, amelyek az önrészüket nem tudták finanszírozni. Ha ez igaz, akkor a bűncselekmény valószínűleg nem tud megállni.

magyarnarancs.hu: Amikor Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bejelentette, hogy a kormány büntetőfeljelentést tehet, a sikkasztás mellett szervezett csalásról is beszélt. Ez mit jelent?

FT: Nem szeretnék arrogánsan nyilatkozni Csepreghy Nándorról, de az ő szavait inkább nem a jogi terminológia, hanem a politikai szándék mentén értelmezném. Nagyon jól kommunikál, egy értelmes emberről van szó, már az elején nyilvánvalóvá tette, hogy mi a vizsgálatok célja. A szervezett csalás nem büntetőjogi kategória, de nem is ez a lényeg, inkább azt lehet ebből kiolvasni, hogy nagyon szeretnének valami olyat találni, amit bele tudnak szuszakolni egy büntetőjogi kategóriába. Addig indítják a különböző vizsgálatokat, amíg ez meg nem lesz. Nehéz nem észrevenni, hogy ez beleillik az illiberális demokráciáról alkotott miniszterelnöki krédóba is.

magyarnarancs.hu: Arról mi a véleménye, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság  Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint az Ökotársnak ki kellene adnia azokat az adatokat is, amelyek rendelkezésre bocsátását a Kehitől eddig megtagadta?

FT: A NAIH eleve totálisan törvénytelenül jött létre. Idő előtt kirúgták az akkor még mandátumát töltő adatvédelmi ombudsmant – aki egyébként Strasbourgban és Luxembourgban megnyerte a megfelelő eljárást –, és kreáltak egy nem független állami szervet. Büntetőeljárásban persze ki kell adni az adatokat, ez triviális, de ha azt állítja a NAIH, hogy egy jogosulatlan Kehi-vizsgálatban is kötelező ez, az egy hatalmas szakmai baki. Nem ez az első ilyen eset, emlékezhetünk arra az állásfoglalásra, mely szerint nem tudható meg, ha kamupártok visszaéltek a személyes adataimmal, mert az államnak túl nehéz ezt vizsgálni. Azt gondolom, hogy a NAIH munkáját szakmai szempontból elfelejthetjük.

magyarnarancs.hu: Amennyiben a magyar kormánynak vitája van a norvégokkal a civil alapról, nem lenne ennek rendezésére valamilyen európai jogi fórum?

FT: A norvég kormány többször, miniszteri szinten is jelezte, hogy nagyon komoly aggályai vannak a vizsgálatokkal kapcsolatban. Biztosan lett volna kulturáltabb módja a kérdés rendezésének, de itt komoly diplomáciai és a finanszírozási mechanizmussal kapcsolatos kérdések is felvetődtek. A hírek szerint úgy változott meg a magyar intézményrendszer, hogy azt nem egyeztették előre a donor országokkal. Ha jobban előkészítve egyeztetett volna a kormány, akkor talán nem tartanánk itt. Mindenesetre most úgy tűnik, ezt  a hibát azzal kommunikálja itthon a magyar kormány, hogy loptak, csaltak, hazudtak a pályázati pénzeket osztó civil szervezetek.

Neked ajánljuk