Fidesz: Ők úgy szabadok, hogy Viktort akarják

Belpol

Csak egy szótlan performansz próbálta megzavarni a felhőtlen boldogságot a Fidesz választási eredményváróján, ahonnan nem hiányozhatott a celebek hada és az önfeledt gyurcsányozás sem.

Az országgyűlési választás utáni banzájhoz hasonlóan október 12-én is az egyébként üresen kongó Duna-parti kulturális plázában, a Bálnában ünnepelt a Fidesz. A két tavaszi voksolás utáni eredményváró rendezvényre a Magyar Narancs tudósítóit helyhiányra hivatkozva nem engedték be, most viszont gond nélkül abszolváltuk a regisztrációt, és a szigorú biztonsági átvilágítás után bebocsátást nyertünk a sajtósoknak fenntartott részlegbe.

Habony Árpád velünk örül

Habony Árpád velünk örül

Fotók: Sióréti Gábor

Szimpatizánsból jóval kevesebb volt, mint tavasszal, ők ezúttal is a notabilitásoktól elkülönítetten, a szabadban ünnepeltek, menüjük a zsíros-magyaros vonalon mozgott. Kora este egy narancssárga viharkabátos aktivista hölgy mandarinokkal zsonglőrködve szórakoztatta a médiamunkásokat, rajta kívül a Humán Platform akciója hozott némi izgalmat a napba. Délután közzétett videójukban azt magyarázzák, miért tartják antidemokratikusnak az önkormányzati választások rendszerét, fél 8 körül pedig körülbelül húszan jelentek meg a Bálna előtt. A csendes performansz abból állt, hogy „Tedd szabaddá magad” felirattal ellátott szavazólapjaikat csirizzel az eredményváró bejárata elé ragasztották (a közönség számára kijelölt területre a biztonságiak nem engedték be őket). Távozásuk után egy Fidesz-szimpatizáns rögtön fel is szedte és a kukába dobta a transzparenseket. „Én így vagyok szabad” – mondta a körülötte állóknak.

Gulyás Márton akcióban

Gulyás Márton akcióban

 

Hírességekből most sem volt hiány, a meghívottak között a teljesség igénye nélkül felfedeztük Andy Vajna kormánybiztost, Parragh László kamaraelnököt, Melocco Miklós szobrászt, Baán László múzeumigazgatót, Mocsai Lajos volt kézilabdaedzőt, leendő rektort, Dolly és Frenreisz Károly zeneművészeket.

Andy Vajna

Andy Vajna

 

Frenreisz Károly

Frenreisz Károly

Szörényi Levente

Szörényi Levente

 

A sajtót időközönként Harrach Péter és Gulyás Gergely tájékoztatta, a KDNP frakcióvezetője a korán érkezők között volt, ha jól láttuk, autogramot is osztott két rajongójának. Ahogy elkezdtek szivárogni az eredmények, Rogán Antal is betévedt a sajtószobába, mint mondta, Budapesten nem történik semmi váratlan, Szombathely és Sopron viszont meglepően szoros lehet.

Sopronban sok gond van?

Sopronban sok gond van?

 

Mielőtt Orbánék a nép elé járultak, az addig G. Fodor Gáboron és Mráz Ágoston Sámuelen tartott közönségnek elkezdték vetíteni Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóját. A DK elnöke elég sokáig bénázott a mikrofonokkal, ami derültséget váltott ki a fideszesekből. „Lipót!” – kiáltotta valaki boldogan, mások viszont úgy vélekedtek: „A Viktort akarjuk, nem a Gyurcsányt.”

Ne félj, nem jön ide!

Ne félj, nem jön ide!

 

Aki meg is érkezett Tarlós István és a többiek társaságában, az első megszólalás joga azonban a nap győzteséé volt. A régi-új főpolgármester megköszönte a győzelmet a jóistennek, a szüleinek, a feleségének, a miniszterelnöknek, az őt támogató pártoknak és a választóknak (ebben a sorrendben). Azt is mondta, sokan igyekeztek olyan benyomást kelteni, hogy a kormánnyal nem azonos irányba megy, de erre a budapestiek nem voltak vevők. Itt kicsit elszégyelltem magam, mert legutóbbi írásomban én is azt a benyomást igyekeztem kelteni, hogy Tarlós az elmúlt négy évben számtalan fideszessel összeveszett, a kormány pedig rendesen szívatta a fővárost.

Nekem jólesett!

Nekem jólesett!

 

Végül színpadra állt Orbán is, első helyen Tarlósnak gratulált, és azt mondta: Budapesten több mint kétharmaduk lett, hiszen 23-ból 17 polgármesteri hely az övék (és milyen előrelátóan alakították át a Fővárosi Közgyűlés választásának szabályait, tehetnénk hozzá). Aztán előadta a szokásos baromságot, hogy valójában nem ők győztek, hanem Magyarország és az egység, Európában is párját ritkító összefogás jött létre stb. Mintha valami nagyszerű vívmány, nem pedig a demokratikus társadalomfejlődés kisiklása lenne, amikor egy politikai erő szinte megkérdőjelezhetetlen hatalomra tesz szert.

Azt hiszem, életemben először hallgattam végig első sorból egy Orbán-beszédet. Mellettem egy néni konkrétan sírva fakadt, amikor a miniszterelnök a magyarságról kezdett el beszélni. Rémisztő látvány volt.

Figyelmébe ajánljuk