Tamás Gábor

A Bajnai-kormány utolsó ülésén vállalt egyedi készfizető kezességet az Orbán-kabinet uniós jogokra hivatkozva nem teljesíti, ami a nemzetközi piacokon is versenyképes Ganz-Röck bedőlését okozhatja. Mindenféle hírek keringenek a cég sorsáról: például az, hogy az állítólag az előző kormánynak kedves többségi tulajdonosokat a mostani kormánynak kedves kisebbségi tulajok kitúrni készülnek.

Sok ezer tonnányi gabona ellenértékéről, akár milliárd forintos nagyságról dönthetnek a közeljövőben a bíróságokon, miután egyes termelők az időjárási vis maior helyzetre hivatkozva hol okkal, hol ok nélkül visszalépnek az áru leszerződött leadásától. A felvásárlók perek százaira készülnek - a konkrét ügyek a kontraktusok apró betűin dőlnek majd el.

Deregionalizáció - hivatalosan így nevezik azt a folyamatot, amit a kormány államreform címén elindított. Az intézkedést számos belső ellentmondás feszíti, és az Európai Unió rendjétől is távolodik. Miként a kádári időkben, ismét lesz erős politikai vezetésű megyei főhivatal, és két év múlva lesznek járások is.

Mi lehet hungarikum, és miért? Bár nyilván kisebbfajta hazaárulással ér fel, ha a nemzeti értékmentő elhatározásban a kellemetlen részletekkel kezd babrálni valaki, vagy egyenesen egy ilyen törvénykezés értelmét vonná kétségbe, tisztáznivaló bőséggel akadna.

Furcsa közigazgatási kanyarok után vonták vissza egy holland tulajdonú, Magyarországon évek óta működő vállalkozás tervezett sertéstelepének korábban megadott építkezési engedélyeit. A fordulat egybeesett ugyan a kormányváltással, de a hivatal szerint a konkrét ügyben szigorúan szakmai alapon döntöttek. Hivatalos álláspont szerint az ilyen típusú "gyarmatosítást" a jövőben sem szabad engedélyezni.

Az agrártárca az elmúlt napokban mindenre kiterjedő, lényegében közvetett behozatali korlátozásra is alkalmazható másodlagos import-ellenőrzési rendszert vezetett be. E döntés, mint ahogyan a kormányprogram is, a mainál jóval zártabb, a helyi kistermelést protekcionista eszközökkel preferáló, az uniós gyakorlattal szembegyalogoló rendszer irányába mutat.

Még a korábban nyilvánosságra került piacvédő elképzeléseket is túlszárnyaló jogalkotási javaslattal állt elő az agrárkormányzat földügyben. Úgy készülnek módosítani a földtörvényt, hogy a jövőben minden egyes tábla tervezett adásvétele esetén elővásárlási jogot kap az így első számú birtokpolitikai tényezővé előlépő Nemzeti Földalap.

Nem kevés kockázatot vállal a kormány, ha valóban és érdemi eszközökkel beszáll abba az évek óta tartó háborúba, amely a magyarországi beszállítók (zömmel élelmiszer-termelők) és a "nagy felvásárlási kereskedelmi egységek", vagyis az üzletláncok között folyik.

Sokan megrökönyödtek, amikor Orbán Viktor a nemzetgazdaság talpra állításának akciótervében a legfontosabb tennivalók között említette a házi pálinkafőzés engedélyezését. Az intézkedésnek több kára lehet, mint haszna.

Helyi szinten kedvelt, ám országosan ismeretlen politikust szán a gigantikus feladatkörű vidékfejlesztési tárca élére Orbán Viktor leendő kormányfő. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere aligha ok nélkül hezitált sokáig, hogy elvállalja-e a feladatot.

A Pákozd környéki földátminősítési ügyben első fokon elítélt Benedek Fülöp esete újfent rávilágított arra, hogy az állami földek körüli tisztázatlanság változatlan, és a birtoklásukért folytatott harcok egyre ádázabbak.

A termőföldpiac a magyar üzleti élet nehezen megközelíthető és megbízható adatokkal le nem írható szelete. A forgalom pangásáról és a mesés meggazdagodás lehetőségeiről egyaránt érkeznek hírek, de akár csak egyetlen falu környékén sem lehet egyértelmű átlagárat számolni.