Első fokon, nem jogerősen bűnösnek mondta ki, és másfél év - három évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte hivatali visszaélés miatt Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettesét a Heves Megyei Bíróság december 1-jén. A perdöntő bizonyíték egy, a védelem által erősen vitatott hitelességű telefonbeszélgetés, valamint egy tanúvallomás volt. Az előbbi szerint Benedek a per tárgyát képező ügylet érdekében úgymond "megvadásztatta" Szekeres Imre honvédelmi minisztert, míg a tanúvallomás arról számolt be, hogy Benedek "emelt hangon" utasított egy alacsonyabb beosztású hivatalnokot bizonyos - amúgy nem szabálytalan - feladatok törvényes teljesítésére. A vezérigazgató-helyettes mellett még ketten ültek a vádlottak padján, a szintén bűnösnek talált L. E., illetve az ügyben eredetileg feljelentőként szereplő M. Cs. Az elítéltek ártatlanságukat hangsúlyozták, és bejelentették a fellebbezésüket. A másodfokú tárgyalás valamikor jövőre lesz, ám Benedek már az ítélet másnapján felajánlotta, hogy távozik az MNV-ből, amit Oszkó Péter pénzügyminiszter elfogadott.
Az ügy túlmutat a konkrét eseten, hiszen az ítélet bizonyos értelemben precedens a hazai állami földvagyon kezelésével, adásvételével, cseréjével, minősítésével kapcsolatban. E ponton rögtön eszünkbe juthat Sukoró, az ellenzék által élesen támadott, a - szerintük kormányközeli - nagy agrártársaságok földbérleti jogait bebetonozó új földbérleti pályázatok sora, és jószerivel minden, ami az állami kézben levő mezőgazdasági területtel összefüggésben lehet.
Tágabb környezet
A vagyonkezelő agrárportfóliójának irányítása, s általában az állami földügyek kezelésének esetleges "megbicsaklása" - a vezérigazgató-helyettes már eldöntött távozása miatt - lapunk információi szerint egyszerre jön nagyon jól és nagyon rosszul bizonyos érdekköröknek. "Az ítéletben a politikai közhangulat tükröződik" - mondta Benedek az ítélethirdetéskor, de ugyanez igaz lehet az állami földügyletekre is. Nem vitás ugyanis, hogy az ilyesféle megállapodások valamilyen módon rendre igénylik a politikai-kormányzati és a pártkapcsolatokat - részben a még állami kézben lévő társaságok korábbi megszerzéséhez, részben a hosszú távú bérleti lehetőséghez. Hogy mást ne említsünk, a 2001-2002-ben privatizált tizenkét állami gazdaságnál még külön törvénymódosítás is készült, hogy a - az akkori ellenzék (MSZP, SZDSZ) szerint a kormányhoz közel álló - tulajdonosok ötven évre bérelhessenek földet. A viszontválasz erre nem lehetett más, mint hogy a korábbi években bőséggel jutott olcsón privatizált állami agrárvagyonhoz a "vörös téeszlobbi" is.
A legnagyobb agrárcégek tulajdonosi köre éppen ezért meglehetősen vegyes politikai-üzleti-befektetői képet mutat. A cégnyilvántartásokban fellelhető nevek azonban többnyire nem sokat árulnak el, valóságos "családfakutatást" kell végeznie annak, aki azt akarja megtudni, ki is az igazi úr az adott birtokon. Vannak persze kivételek, például az egykori dalmandi mintagazdaságról pontosan tudható, hogy Csányi Sándor OTP-vezér agrárcégéé. Ám országszerte járásnyi területeket kötnek ilyen-olyan politikai csoportokhoz közvetlenül vagy alig titkoltan tartozó magánszemélyekhez. A Dél-Balaton környékén például a Fidesz egyik legerősebb pénzügyi főembere, a baranyai területeken egy volt szabad demokrata vezető politikus közvetlen és közvetett érdekeltségeiről beszélnek, míg az Alföldön valóságos "szocialista bázisokként" emlegetnek néhány agrártársaságot. Az összképet több szabolcsi és békési birtokon, néhány feldolgozóüzemben, illetve a kecskeméti földügyben volt kisgazdák színesítik, ám a legérdekesebb az, amikor ezek egy-egy konkrét térségi ügyben mindenféle politikai ellentétet félretéve egységesen lépnek fel. Benedek mindenesetre elhárította magától erre vonatkozó kérdéseinket: "Soha nem gyűjtöttem ilyen természetű adatokat, bár beosztásomból fakadóan természetesen voltak és vannak információim. De nem foglalkozom velük. Engem az érdekelt mindig, hogy a rám bízott föld hasznosuljon, aki többet fizet érte, az viheti. A mostani pályázatokat pedig konkrétan azért írtuk ki, mert egyrészt zömmel lejárnak, másrészt a hosszú távú földbérlet több támogatási forma és banki hitel feltétele."
A per tárgya
Maga a Benedek-ügy egyébként jól mutatja, milyen ez a játéktér. Két beadvány alapján indult az ügyészségi vizsgálat: egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfold Norbert feljelentésére, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett helyi érdekvédelmi csoportosulás eredetileg névtelenként kezelt bejelentésére. Később kiderült, hogy az utóbbi dokumentumot az a Máthay Csaba volt Fejér megyei földhivatali vezető jegyezte, aki később az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Benedek az agrártárca akkori közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottait közvetlenül utasítva, részben a kormányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elősegítette egy Pákozd környéki, használaton kívüli honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé, majd értékesítését egy magyar vevőnek, Szauerwein Tibornak. Szauerwein később ezzel a birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. A terület honvédségi lőtér volt korábban, s hasznosítása előtt mentesíteni kellett volna a közvetlenül veszélyes tárgyaktól (például fel nem robbant lövedékektől). A vevő ezért kérte a földterület átminősítését, mert a mentesítés csak ezt követően végezhető el. A vádirat szerint Szauerwein azt akarta elérni, hogy a mezőgazdasági átminősítésből származó kötelezően megfizetendő, nagyjából 25 millió forintnyi díjat (ez egyfajta "büntetés" a művelésből kivonásért) mintegy ellentételként engedje el az állam. Ez azonban "normál eljárásban" - földhivatal, környezetvédelmi hatóság stb. végigjárásával - nem volt lehetséges; a vádirat szerint azonban a II. rendű vádlott jelezte, hogy "van más megoldás". Ha a honvédelmi tárca úgy nyilatkozik, hogy a nevezett terület valamilyen okból mezőgazdasági célra nem hasznosítható, akkor az átminősítés megtörténhet. A földhivatali szakemberek érvelése szerint egyébként nem volt világos a jogszabályokból, hogy ilyenkor miként is kell eljárni. A vádlók szerint ez ügyben került sor "emelt hangú beszélgetésekre", s legalább egy esetben Benedek Fülöp volt a vonal végén. Az ominózus hangfelvétel a védelem szerint "célszerűen átszerkesztett", a bíróság szerint viszont nem; ám hogy a bejátszásban Benedek hangja hallható, azt az érintett is elismerte. Magában az eljárásban azonban formai hiba nem bizonyítható - éppen ezért az is elképzelhető, hogy a másodfokú bíróság döntése az elsőének homlokegyenest ellentmond majd.
"Stílusom lehet, hogy nem a franciakisasszonyoké" - mondta a vezérigazgató-helyettes a bíróság előtt, bocsánatot is kérve azoktól, akiket erélyes vezetői stílusával megbántott. Lehetnek páran; Benedek Fülöp tíz éven át - az Orbán-kabinet időszakát leszámítva - volt a hazai agrár-közigazgatás egyik legerősebb embere. Közigazgatási államtitkár volt a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányban, majd az egységes nemzeti vagyonkezelés kialakításakor a csaknem kétmillió hektáros állami földalapot felügyelő vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Működését valóban az erőteljes vezetői fellépés jellemezte, de ezt lapunknak azzal magyarázta, hogy mindig a hatékony munkavégzésre törekedett. Célratörő tárgyalási stílusa mellett ugyanakkor bírálói is elismerik: Benedek kompromisszumra is kész volt, hiszen enélkül ennyi ideig nemigen maradhatott volna egy ágazati adminisztráció csúcsain.
Érdekek
Személye az elmúlt hónapokban első számú politikai célponttá vált, s ezt az ítélet kihirdetése utáni szűkszavú nyilatkozatában is felemlítette. Benedek személyén keresztül már hónapok óta bombázza a jelenlegi állami földbirtok-politikát az ellenzék. A támadások vezéralakja a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) igazgatója, Budai Gyula, a Fidesz egyik választókerületi elnöke, aki már több fel- és bejelentést tett Benedek ellen - legutóbb például azt, hogy az egyik 2500 hektáros Pest megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt, november 9-én a területi irodán arra nem jogosult emberek felbontották, s így juttatták el az MNV-hez. November 10-én egy visszamenőleges dátumú ügyirattal próbálták legalizálni e jogtalan lépést úgy, hogy visszamenőleg nevezték ki annak a kétfős értékelő bizottságnak a tagjait, amely minden pályázat kinyitásánál jelen van: ezt az utólag készített ügyiratot Budai szerint aláírta Benedek Fülöp és a vagyonkezelő jelenlegi vezérigazgatója, Kamarás Miklós is. Benedek szerint ez azonban egyszerű hazugság: "A vagyonkezelő belső vizsgálata csakugyan feltárt az ügyben szabálytalanságokat, de azokhoz semmi közöm, a konkrét esetben az ilyenkor szokásos, dokumentált helyettesítéssel járt el egy kollégám. Én tehát nem írtam alá semmit. Egyébként jóhiszemű vagyok, feltételezem, hogy a nevezett politikus rossz információkat kap, de ha ez kiderül, akkor illik felállni, és azt mondani, bocsánat" - mondta a Narancsnak. Benedeket támadták a tervezett "kaszinóügyben" elhíresült állami földcsere ügyében is, ám ő lapunknak még azt is határozottan cáfolta, hogy egyáltalán tárgyalt volna a befektető Joáv Blummal. "Tudom, hogy járt a vagyonkezelő épületében, de velem nem találkozott, igazából csak fényképről ismerem."
A másodfokú ítélet nagy valószínűséggel a választási kampány idejére esik, újból témává emelve az ügyet, akár pró, akár kontra lesz a jogerős döntés. Ráadásul közben kiderült az is, hogy a sukorói ügyben sem sikerült a pénzügyi tárcának házon belüli felelőst találnia, így az a történet is a bíróságra kerül; és még ki tudja, hány, ha az eddigi eljárásokat egy esetleges újabb elmarasztaló ítélet önmagukban megkérdőjelezi. Merthogy a perdöntőnek bizonyult "emelt hang" nemcsak Pákozd vagy Sukoró esetében, hanem - mondjuk - a "tizenketteknél" is mozdított az ügyeken hajdanán. Lehet, hogy újabb hangfelvételek és tanúvallomások is akadnak majd. De hogy a kétmillió hektáros állami birtokkal mi lesz, azt nem tudja senki. A vagyonkezelő mindenesetre lapzártánkkor pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapért felelős igazgatói állásra. A jelentkezéseket az agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettesnek kell benyújtani (vagyis Benedeknek), a határidő december 21., az állást várhatóan februártól lehet betölteni.
Az agrárvállalkozó
Benedek Fülöp magánemberként jelentős tulajdonrésszel rendelkezik egy Szolnok környéki agrártársaságban. A hivatalos cégadatok szerint a nevéhez köthető tiszapüspöki mezőgazdasági részvénytársaságban - amelynek jegyzett tőkéje mintegy 80 millió forint, ami 50 százalékig hitellel terhelt - mintegy negyvenszázalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik, tizenhat embert foglalkoztatnak, a vállalkozást vezérigazgatóként más jegyzi. Esetleges összeférhetetlenségét az állami tisztségekbe jelöléskor többször hivatalból vizsgálták, de kinevezését az nem akadályozta. Mint lapunknak kijelentette, ezt a vagyont részben a saját családi jogon szerzett kárpótlási jegyekkel, másrészt a magas beosztásokból származó jövedelmeiből szerezte. "Nem vettem értékpapírt meg festményt, minden szabad pénzemet a tiszapüspöki gazdaságba fektettem, amely egyébként épp olyan gondokkal küszködik, mint a többi magyar agrárgazdaság. Az állammal viszont nem áll semmiféle üzleti kapcsolatban" - mondta.
