R. Andróczy Orsolya

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatóját, a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet munkatársát, a Közjó és Kapitalizmus Intézet kapitalizmusjelentéseinek szerkesztőjét kérdeztük a kapitalizmus és erkölcs viszonyáról, a magyar kapitalizmus problémáiról.

Kovács Dániel Országunkat egy sztárért! c. cikke, mely múlt heti lapszámunkban jelent meg, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, a KÉK, illetve az NKA megítélt támogatása mellett jött létre.

Márciusban - két év heves vita és politikai küzdelem után - hatályba lép a felsőoktatási törvény. Az új struktúra bevezetése körül nem csillapodnak a kedélyek. Támadják a minisztert azok, akik szerint minden jó úgy, ahogy volt, és azok is, akik szerint a felsőoktatásban gyökeresebb változtatásokra van szükség.

A magyarság ősi kultúrája iránt fogékony ifjaknak néhány éve már nem csak a rovásírásverseny (Ocsú kontra búza, Magyar Narancs, 2004. november 18.) vagy a koronakutatás (István antennája, Magyar Narancs, 2005. február 24.) jelenthet kellemes és hasznos elfoglaltságot, a Baranta segítségével immáron szellemük mellett testüket is edzhetik.

Bár 2006-ra a tervek szerint (szinte) teljes egészében végbemegy a bolognai reform, ma is elég keveset tudunk róla. Sok helyen nagy vonalakban sem tisztázott, mit tanulnak jövő szeptembertől az elsőéves egyetemisták.

Az új felvételi-érettségi rendszer levizsgázott. Július 26-án éjjel kiderült, hogy a több mint 150 ezer felvételizőből ki folytathatja gólyaként, és kinek nem kedvez az új szisztéma. Több jel is utal az esélyegyenlőtlenségre az idén és a korábban érettségizettek között, és arra, hogy esetleg diákok százai igazságtalanul nem jutnak be a felsőoktatásba. A szaktárca fáradhatatlanul cáfol.

Társadalmi felelősségvállalás, etikai kódex, vállalati küldetés - divatos máz vagy kemény profitszerzési stratégia? Elterjedt humbugról vagy valós folyamatokról van szó? Lehet-e erkölcsös egy vállalat? És etikus a kapitalizmus? Vagy már az is?

. .

A Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára és a Cell Stress Society International elnöke. 2004-ben a tudományos kommunikációban szerzett érdemeiért "Az év ismeretterjesztő tudósa" díjat kapott, illetve az Európai Unió Descartes-díjasa.

Míg az angolszász felsõoktatásban az írástanításnak komoly hagyománya van, a magyar diákok egy jó részének soha senki nem mondja el, hogyan kell megírni egy tudományos dolgozatot. Meg is van az eredménye.

A midlife crisis, a kapuzárási pánik után új fogalom kezd beszivárogni a köztudatba, a quarterlife crisis, másképpen a kapunyitási pánik. A pszichológusok által néhány éve leírt jelenség a húszas éveik közepén-végén járó fiatalokat fenyegeti.

Pedellus: Humán értelmiségiek körében bevett nézet, hogy a "tétékások" befordult szakbarbárok, természettudósok közt pedig, hogy a bölcsészek nem értenek igazából semmihez, csak a szájukat jártatják ahelyett, hogy értelmes tevékenységet végeznének. Ön mintha nem illene a sémába: saját szakterületének, a Mössbauer-spektroszkópiának mûvelése mellett biciklis- könyveket írt, mesekönyvet fordított, a kémiai tanszékcsoport oktatási bizottságának elnöke és sorolhatnám... Mégsem igaz a "legenda"?