"Természetes tudás" - Baranta, az "ősmagyar kung-fu"

  • R. Andróczy Orsolya
  • 2005. december 8.

Sport

A magyarság ősi kultúrája iránt fogékony ifjaknak néhány éve már nem csak a rovásírásverseny (Ocsú kontra búza, Magyar Narancs, 2004. november 18.) vagy a koronakutatás (István antennája, Magyar Narancs, 2005. február 24.) jelenthet kellemes és hasznos elfoglaltságot, a Baranta segítségével immáron szellemük mellett testüket is edzhetik.

A magyarság ősi kultúrája iránt fogékony ifjaknak néhány éve már nem csak a rovásírásverseny (Ocsú kontra búza, Magyar Narancs, 2004. november 18.) vagy a koronakutatás (István antennája, Magyar Narancs, 2005. február 24.) jelenthet kellemes és hasznos elfoglaltságot, a Baranta segítségével immáron szellemük mellett testüket is edzhetik.

Közel 15 éve folyik a történelmi magyar harci testkultúra felélesztésének kísérlete, önálló magyar harcművészeti irányzatként - újságolja büszkén a hivatalos sportági közlemény. A sportág bölcsőjének számító Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) működik a Honvéd Zrínyi SE Baranta szakosztálya. Az edző, Vukics Ferenc százados (egyben a Baranta tradicionális magyar harcművészet egyik alapító személyi-sége) a Pedellusnak kifejtette: a távol-keleti küzdősportok mellett a Baranta valódi újdonságot hoz a harcművészetek világába, mivel sajátosan értelmezett harci technikákat, közösségformáló módszereket és oktatási eljárásokat alkalmaz. A nevezett sportban nem a szabályos gyakorlatok elsajátíttatása a cél, hanem inkább a "kreativitás kikényszerítése". Vukics úgy véli: a magyar ember nem képes merev dolgokra, ezért a Barantának nincsenek is formagyakorlatai, tánc van helyette. Éppen ezért a keleti harcművészetekkel ellentétben "itt nem a mester másolása a cél". A barantázók "fokozatát" sem az öv színe jelzi: ősi magyar állatneveket (az állat ereje szerint) kapnak a teljesített vizsgák során (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/párduc, Kaplony/tigris). Mint Magyar István szakosztályvezető elmondta, fontos különbség még a praktikum keresése: a magyar ember régebben kerülte a felesleges mozdulatokat és a felesleges beszédet, így a Baranta művelői a kung-fusokkal szemben

nem állnak neki hadonászni

és vijjogni, amikor az ellenfelet meglátják. A Baranta művelői a más harcművészetek képviselőivel szemben elsősorban a bizonyított teljesítményeket fogadják el.

A Baranta Vukics beszámolója alapján a konfliktusok, viták erőszakos, de vér nélküli elintézési módját jelentette a múltban (például egy törvénysértés "rendezését"), a gyilkolásra irányuló formáját Böllön néven oktatják. A sportág művelőinek számát Magyar István 2000 főre saccolja (a Honvéd SE 110 taggal büszkélkedhet), a hazai csapatokon túl Erdélyben alakult még néhány egyesület. A szóban forgó küzdősport két szakágra osztható: lovas (Ráró-Baranta) és gyalogos (Thug-Baranta) formája létezik. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a két mozgásforma élesen elválna, a gyalogos szakág művelőinek számot kell tudniuk adni alapvető lovas ismeretekről és megfordítva. Mindkét szakág többféle jártasságot kíván meg művelőitől: a gyalogos barantázók az állóképesség és erőfejlesztő gyakorlatok mellett például többféle birkózási, vívási, hajítási, íjazási technikát tanulnak. Egy oktatói vizsga megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelemből kell teljesíteni a megszabott minimumszinteket a vizsgázónak. A botvívási gyakorlatokat volt alkalmunk a ZMNE tornatermében nyomon követni: be kell valljuk, nem szívesen találkoznánk nagydarab, dühös, esernyővel rendelkezdő barantással. Igaz, semmilyen más nagydarab, dühös, esernyővel rendelkező fiatalemberrel vagy ifjú hölggyel sem.

A Baranta 1993-as létrejöttét hosszas történeti kutatómunka előzte meg, lelkes sportbarátok görög, perzsa és egyiptomi írásoktól, a hunokról szóló kínai, latin és görög feljegyzésektől, valamint az avarokról szóló elbeszélésektől és régészeti leletektől kezdve Mátyás király levelezésén át a Habsburg korabeli rendeletekig, sőt a közelmúlt bicskás hagyományáig vizsgálták a törté-nelmet. Kutatásaik alapján úgy vélik, a szer-vezetten működő magyar harci kultúra a 7-12. század között élte virágkorát. A Barantában három kiemelkedő időszakot tartanak nyilván: a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A Baranta képviselői szerint a XVI. század elejétől megindul a magyar kultúra kettéválása. Ettől kezdve a magyar sajátosságokat csak a népi kultúra őrzi tovább, a nemesi (a harci kultúrát is beleértve) egyre inkább nyugati jelleget ölt, a harci jellegű tudásanyag "a társadalom perifériájára sodródik".

A Baranta Szövetség honlapján található információk szerint a sportág szűkebb értelemben véve a 19-20. századi magyarság kiképzési formáira épül, de a magyar harci alkalmazások első képviselői korábbra datálhatók: Padányi Viktor írása alapján őket az évezredekkel korábban élt kasszu és szabir népeknél kell keresnünk. Némelyekben ugyan kétségek ébredhetnek, hogy a magyarság és a magyar kultúra kapcsolódhat-e ezen népekhez, a szövetség szerint "ez a kétség azonban a finnugor elméletre százszor igazabb kell hogy legyen". (A finnugor elméletre vonatkozó kételyekről lásd bővebben: 'svita, Magyar Narancs, 2004. október 28.) Akárhogy is, a szövetségi álláspont szerint "az nem vitatható el, hogy a szkíta (csak a görögök hívták így), hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse van (maradt), és ezt az örököst magyar embernek hívják".

Egy Vukics Ferenc által a Pedellus rendelkezésére bocsátott dokumentumból megtudhattuk: a Baranta célja többek közt a hagyományos és egészséges magyar élet-vitel ápolása, elsajátítása. A Baranta az em-lített dokumentum szerint "szerteágazó ismereteinél és ősi gyökereinél fogva al-kalmas arra, hogy újraalapozza a magyar kultúra szétzilált közösségi környezetét és szellemi mozgatórugóját. A mozgásos kultúrában és szellemi erejében ránk hagyo-mányozott örökségénél fogva a legrégibb harcművészetek közé tartozik. Miután művelőinek (magyaroknak) a kreativitása és a testi mozgásokra való genetikai alkalmassága (sic!) adott, így csak rajtuk múlik, hogy milyen színvonalra emelik. (É) A Baranta megtanít életmódszerűen magyarul élni."

De milyen is magyarul élni?

Vukics Ferenc kérdésünkre elmondta, a magyar ember a mellérendelt gondolatiságban működik, a piramis rendszerű gondolkodás idegen a természetétől. A hierarchikus gondolkodás nyugati találmány: Nyugaton nem merik kibontakozni hagyni az egyéniségeket, mert félnek, hogy akkor nehezebb lesz irányítani őket. A mai korban az ember tudatlanságban van tartva, különben nem lenne olyan könnyen vezethető. Kérdésünkre, mely szerint folyik-e "filozófiai nevelés" az edzéseken, Magyar István elmondta, hogy az elvégzett munka elsősorban életmódra történő felkészítést jelent, és az ősök tiszteletére tanít. Vukics Ferenc kifejtette: számos alulról jövő kezdeményezés alakul napjainkban, amelyek tagjai hasonlóképpen gondolkodnak a világról, mint a Baranta művelői, egyfajta szellemi hátteret adnak a mozgalomnak. Vukics szerint a mai fiataloknak meg kell tanítani, hogy milyen a magyar ember, a cél, hogy a gyerekeiknek már természetes tudásként adhassák azt tovább. A magyar hagyományok elsajátítása egyébiránt a legelfogadóbb, legtoleránsabb nemzetté teszi a magyarságot, természetünknél fogva ilyenek vagyunk, és ez jó, hiszen jól tudunk adaptálódni a változásokhoz. Hála az égnek, a hagyományok elsajátítása ma nem túl nehezen hozzáférhető: az említett szellemi közeg működik, táborokban, összejöveteleken, bemutatókon "híres előadók" oktatják az érdeklődőket, egyfajta "szabadegyetemként" működik a rendszer. Vukics így fogalmaz: "Nagyon igaz az a mondás, hogy a magyar embernek nem múltja van, hanem jövője."

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.