Az angolszász felsõoktatási intézményekben az elsõéves hallgatók, legyenek bár mérnökök, filoszok vagy biológusok, hetente több órában tanulnak írni. Közhely, hogy a világ legjobb egyetemei jelenleg sajnálatosan az Egyesült Államokban találhatók, itt pedig az írásoktatás is a tanmenet integráns része.
Geréby György, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének docense kérdésünkre elmondta: az amerikai rendszer más, mint az itthoni, ott az alapképzés elsõ két évét nagy szabadságban, sokféle tárgy tanulásával töltik a diákok. Itthon az általános mûveltségre eredetileg a gimnáziumnak kellene felkészítenie, ám ez ma már nem történik meg, a középiskola nem teremti meg az alapokat. Többek között írni sem tanít meg. Az eredetileg tudósképzést folytató magyar egyetemek pedig - jelenleg - képtelenek a hiányokat pótolni.
Nem is nagyon igyekeznek. Átfutva néhány neves egyetem tanrendjét, írásmódszertani képzést csak elvétve találunk. Néhány angol vagy amerikanisztika szakon hirdetnek törzsképzésben Academic Writing kurzust, egy-két helyen a kutatásmódszertan tárgy keretében esik néhány szó az írás mikéntjérõl, illetve van, ahol a szakdolgozati szemináriumok témáját képezi a tudományos írás módszertana. Olyan kurzust, ami kifejezetten elsõéves hallgatók számára nyújtott volna gyakorlati ismereteket (könyvtárazás, adatgyûjtés, szerkezeti kérdések, nyelvhasználat) majdani házidolgozataik megfelelõ színvonalon való elkészítéséhez, egyet sem sikerült fellelnünk.
Írni tanulok
Az elitképzést célul kitûzõ szakkollégiumok közül jó néhány ráébredt az egyetemi oktatás e téren is hiányos voltára, a Széchenyi István Szakkollégium retorika és írásmódszertan, a Rajk László alapozó módszertani, a Szent Ignác retorika és esszéírás, az Erasmus pedig érveléstechnika, Academic Writing és magyar nyelvû esszéíráskurzus elvégzését írja elõ frissen bekerült hallgatói számára. Erdélyi Ágnes, az Erasmus Kollégium egyik alapítója kifejtette: a tömegképzés korában egyetemi tanulmányaik során a hallgatók nem szerezhetnek megfelelõ fogalmazási és érvelési gyakorlatot. A kollégium diákjai egyetemi oktatói és kutatói pályára készülnek, ehhez magas szintû elõadói és vitakészség, íráskészség is elengedhetetlenül szükséges. Az angolszász felsõoktatási intézmények kurzusai a szöveg megtervezésétõl, a források használatának mikéntjétõl kezdve a nyelvtani szabályok alkalmazásán át a kapcsolószavak használatáig, illetve a politikailag korrekt szóhasználatig mindenre kitérnek. A hallgatók beható ismereteket szerezhetnek a különbözõ tudományos mûfajok jellegzetességeirõl, de az egyes szakterületek nyelvi kifejezéstárát, speciális szókészletét is elsajátíthatják. Tanulnak a különféle citációs módszerekrõl, a hatásos bekezdések metodikájáról, a jó címadásról, hogy csak néhány témát említsünk.
Az írásoktatás célja nem csak a "szép fogalmazás" megtanítása. Timár Eszter, a CEU Center for Academic Writing oktatója úgy véli, hogy bár az efféle kurzusok hosszú távú haszna nehezen mérhetõ, kollégáival együtt meg van gyõzõdve arról, hogy nagyon szoros kapcsolat van írás és gondolkodás között. "A >>critical readingki kellett derülnie, hogy mi a teendõ. Akinek ez nem derült ki, annak persze hogy el kell mondani, mik a szabályok. Mások viszont eleve nagyon tudják, hogyan kell csinálni."
Hasonlóképpen vélekedik Hammer Ferenc, az ELTE Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézetének megbízott elõadója. Szerinte ha az ember sokat olvas, egy idõ után rájön, hogy hogyan kell felépíteni egy szöveget, de a diákok többsége nemhogy szakmai szövegeket, de semmi mást sem olvas. "Az olvasás szubkulturális dologgá vált. Vannak, akik a könnyû drogokat szeretik, vannak, aki az extrém sportokat, mások pedig a könyveket." A metodikai kurzusok Hammer szerint sokat segíthetnek, ha másban nem, abban, hogy hogyan lehet egy szöveget elõkészíteni, anyagot gyûjteni, így felesleges köröket, idõt takaríthat meg a diák.
Bezzeg az angolszászok
Magyarországon nemcsak a módszertani képzés hiányzik, de a kötelezõ beadandók alacsony számának következtében gyakorlati tudásra se tehetnek szert a diákok. Nem nehéz olyan hallgatót találnunk, aki végzõsként két kezén meg tudja számolni, hány házidolgozatot írt, olyat azonban, aki valaha is részletes kommentárt kapott volna leadott dolgozatához, szinte lehetetlen. Geréby György elmondása szerint mind Amerikában, mind Angliában, illetve Franciaországban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásban az esszéírásra. Oxfordban például három évig az alapképzésben minden tanulmányi héten a diáknak két tárgyból kell esszét írnia, 10-12 oldal terjedelemben. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányi idõ alatt a hallgató 1500 oldalnyi szöveget ír meg - és azt ki is javítják, részletesen és alaposan. A filozófus szerint az a tény, hogy nincs megoldva az írás- és beszédkészség intézményes fejlesztése, látványosan megjelenik a magyar újságírástól kezdve az egyetemi vitafórumokig. Ezzel az állítással több általunk megkérdezett oktató is egyetért.
Az írásoktatás hiánya nem csak az alapképzésre jellemzõ. Gyakran még a PhD-képzéseken sem oktatnak akadémiai írás létrehozásához szükséges ismereteket, de egyéb, általános módszertani ismereteket sem. Az üdítõ kivételek egyike a Közép-európai Egyetem (CEU), ahol az oktatás angol nyelven folyik. Timár Eszter elmondta, náluk minden hallgató az év elején intenzív formában kap Academic Writing oktatást, majd a bevezetõ szakasz után az egyéni konzultáció a tanítás, illetve segítségnyújtás fõ formája. "A hallgatók a tanév során bármikor jöhetnek 30 perces konzultációra. A nyelvi hibákkal leggyakrabban úgy foglalkozunk, hogy különbözõ könyveket, forrásokat, valamint saját, igen bõséges >>self-access<< oldalainkat ajánljuk. A tanfolyamot lezáró kérdõívek alapján úgy tûnik, a diákok nagyon hálásak a tanfolyamért és a konzultációk nyújtotta különleges lehetõségért, és általában kiemelkedõen jónak tartják a képzést."
Mondják persze, hogy aki tudósnak akar menni, az szórakozzon egyedül (esetleg fakultatív tárgy keretében) a tudományos szóhasználat specifikumaival, a többség az egyetem után ebbéli tudását úgyis kivághatja a fenébe. Meglehet. A különféle citációs módszerek és társaik elsajátíttatása azonban nem a tárgy legfontosabb célja. A világos fogalmazás, a meggyõzõ érvelés technikáinak ismeretére viszont minden diplomásnak szüksége lenne.
R. Andróczy Orsolya
Hogyan írjunk szakdolgozatot?
A diploma kapujában állók többnyire Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? címû opusát forgatják. A mûbõl megtanulható, hogyan kell anyagot gyûjteni, feldolgozni, kivonatolni, egy-egy tudományos munkát milyen tartalmi és formai szempontok alapján kell összerakni. A kézikönyv a hetvenes években született, így az internet nyújtotta lehetõségekkel, a számítógép szerepével nem számol, ez azonban nem sokat von le hasznosságából. Az egyetemek által kiadott szakdolgozati követelmények ajánlott irodalomként a fenti mellett leggyakrabban Majoros Pál Kutatásmódszertan, avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát, Szabó Katalin Kommunikáció felsõfokon, valamint Z. Karvalics László Tanulás, kutatás, írás egyetemi szinten címû könyvét.
Tomcsányi Pál Széchenyi-díjas akadémikus Általános kutatásmódszertan címû munkája is igen jó segédanyag. A tudományos pályára készülök számára különösen hasznos mû: a kutatói tevékenység szervezésétõl a nyilvános kutatói beszéd elemein keresztül a tudás és ismeretalkotás filozófiai, lélektani és agybiológiai vonatkozásaiig rengeteg információt találhat benne az érdeklõdõ olvasó. Kereszthivatkozásokkal, ellenõrzõ kérdésekkel ellátott változatát az interneten is megtalálhatjuk: http://physics2.kee.hu/default.php?id=50
Mint egy szakácskönyv
Az angolszász hagyományt követõ egyetemek honlapjaikon rengeteg írásmódszertani anyagot tettek online elérhetõvé. A központozástól a különbözõ akadémiai mûfajok szerkezeti felépítésén át a plagizálás kérdésköréig minden problémánkra választ kaphatunk.
http://owl.english.purdue.edu/handouts/index.html http://writingcenter.utoledo.edu/handouts.htm
http://www.unc.edu/depts/wcweb/handouts/
http://www.ceu.hu/writing/sfaccess.html
Kifejezetten az angolt második nyelvként használók számára készített handoutokat, gyakorlatokat is találhatunk, például a http://owl.english.purdue.edu/handouts/esl/index.html címen.
