Eső után rendrakás
A tragédia utáni kétnapos légtérzárlatot követően új, szigorú rendszabályokat vezettek be az amerikai repülőtereken: megszigorították az autók parkolását, megtiltották, hogy az utast rokonai a bejáratig kísérjék, kötelezővé tették a személyes biztonsági vizsgálatot a gépre szállás előtt, és megtiltották a teheráruk és postai küldemények szállítását az utasszállító gépeken. Az utasoknál nem lehet semmiféle szúró- vagy vágóeszköz, még az egyszer használatos borotva is tiltólistára került. Az FAA civil ruhás fegyveres őrök alkalmazását fontolgatja a belföldi járatokon: ezt a lépést a CNN-en szavazó amerikaiak 80 százaléka támogatná, ahogyan azt is, hogy a reptéri ellenőrzést maszek biztonsági szolgálatok helyett ezentúl szövetségi ügynökök végezzék. Az amerikai légitársaságok pilótái 1987-ben megvont fegyverviselési joguk visszaállítását követelik, és a pilótafülkét elszigetelnék az utastértől. A modellt mindehhez az izraeli légitársaság, az El Al szolgáltatja, amely kiemelt terroristacélpontként hírhedten szigorú biztonsági szabályokkal operál.
A tel-avivi Ben Gurion repülőtérről még soha nem térítettek el repülőgépet, El Al-gépen pedig csak egyszer, 1968-ban vették át a hatalmat illetéktelenek. Az El Al legalább egy civil ruhás fegyverest ültet minden járatára - a biztonsági szolgálat tagjait az izraeli hadsereg elitosztagaiból verbuválják, 1970-ben egyikük sikeresen akadályozott meg egy gépeltérítést. Az El Al járatain a pilótafülke golyóálló acélból készült ajtaja zárva marad a légi út alatt, a tel-avivi repülőtéren pedig a fémdetektorokon és a röntgengépeken túl példátlanul szigorú kikérdezésnek vetik alá az utasokat. A faggatózás akár két óráig is eltarthat, miközben megpróbálják zavarba hozni az utast, hogy kiderüljön, ha kamuzik, vagy betanult legendát ad elő. A vizsgálat hossza az utas származásának függvénye: még a külföldi zsidók is hamarabb végeznek vele, mint az ország arab nemzetiségű polgárai.
Etnikai profiltisztogatás
Bár az USA-ban már megszűnt a külföldiek rassz és nem szerinti nyilvántartása, a származásfüggő bánásmód ötlete most az amerikai illetékesek körében is felmerült. Az antiterrorista intézkedéscsomag keretében a Bush-adminisztráció engedélyezte a bevándorlási hivatalnak, hogy "különleges helyzetben" indoklás és időkorlátozás nélkül tartson fogva külföldi állampolgárokat, és szinte korlátlan információgyűjtésre hatalmazta fel a hatóságokat a külföldiekről és amerikai állampolgárokról egyaránt. A csúcstechnológiai eszközökkel támogatott információgyűjtés célja olyan személyi profilok összeállítása, amelyekből kiszűrhetők a kockázati tényezők: gyanús, aki készpénzzel fizet, gyanús, aki az utolsó pillanatban változtat úti célt, és bevallva-bevallatlanul gyanús az is, aki arab. Közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége olyan mértékben volna hajlandó feláldozni polgári szabadságjogait a biztonság oltárán, amilyenre a második világháború óta nem volt példa: akkor 110 ezer japán származású amerikait zártak koncentrációs táborokba Pearl Harbor után.
A számítógépes megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos hozzáállás is megváltozott: jelentősen felértékelődött például a New Jersey-i Visionics szoftvercég korábban sokat bírált arcfelismerő rendszere, a FaceIt, amelyet a januári Super Bowl-döntőn teszteltek először nyilvánosan. Akkor a kamerák több apróbb bűncselekményért keresett személyt szúrtak ki a tömegben, de letartóztatás nem történt. Később a floridai Tampa városának szórakozónegyedét pásztázó biztonsági kamerákat kötötték össze a rendszerrel, amelyet itt vetettek be először közterületen. Az American Civil Liberties Union akkori állásfoglalása szerint a rendszer súlyosan sérti a polgárok szabadságjogait, most azonban a légügyi hatóság érdeklődését is felkeltette: az FAA tervei szerint az összes amerikai repülőtéren bevezetik, csakúgy, mint a kaliforniai Identix ujjlenyomat-felismerő rendszerét - a két high-tech cég részvényárfolyama a tőzsdei árzuhanás ellenére 244, illetve 186 százalékkal emelkedett a múlt héten.
A falnak is füle van
Az antiterrorista intézkedéscsomag keretében megszűnt továbbá a bírósági kontroll a telefon- és internetlehallgatás felett. Két nappal a terrortámadás után az amerikai szenátus engedélyezte az FBI-nak, hogy bírósági engedély nélkül lehallgasson bármilyen telefonbeszélgetést vagy internetes kommunikációt. Az ügynökök órákkal a tragédia után már telepítették a "húsevő" néven elhíresült internetlehallgató berendezéseket a nagyobb amerikai internetszolgáltatóknál. Az FBI által kifejlesztett Carnivore (amelyet éppen a privátszféra-sérelmekre kényes közvélemény nyomására neveztek át a semmitmondó DCS1000-re) internetlehallgató rendszer az ügynökök által megadott kulcsszavak alapján szűri az információforgalmat, és az eredményt hordozható merevlemezre menti. Korábban hivatalosan nem használták, a szolgáltatók hálózatára csak bírósági engedéllyel lett volna installálható.
A kisebbségbe került liberális vélemények szerint a tömeges információgyűjtés körülbelül annyit ér, mint egy esetleges ellencsapás Afganisztán ellen: a kódoltan kommunikáló terroristák ellen hatástalan, az átlagpolgár privátszféráját viszont súlyosan sérti. A politikusok azonban a biztonság iránti hisztérikus igényt jórészt az Egyesült Államok demokráciáját fémjelző polgári szabadságjogok rovására próbálják kielégíteni.
Bodoky Tamás
Alternatív technológiák
Szakértők szerint a tömeges lehallgatáson kívül más technológiai megoldások is kínálkoznak a repülésbiztonság fokozására. Többen felvetették olyan intelligens szoftverek alkalmazását, melyek segítségével veszély esetén ön- vagy távirányíthatóvá válna az utasszállító repülő. A katonai repülésben már mindkét módszerre van példa - az automatika megakadályozhatná a kiálló tereptárgyakkal (például egy felhőkarcolóval) történő ütközést, sőt akár biztonságosan le is szállíthatná a gépet, a távirányítás pedig lehetővé tenné, hogy a terroristák hatalmában lévő gépek irányítását visszavegyék a földről. Az amerikai és az orosz hadsereg is rendelkezik távirányítható repülőgépekkel, és vészhelyzet esetére ezek a fejlesztések átültethetők lennének a polgári repülésbe is. Mások szerint viszont le kéne mondani a mindenható technológia illúziójáról, és nagyobb hangsúlyt kéne fektetni az emberi tényezőre. Nincs mágikus puskagolyó, figyelmeztetett az MIT egyik fizikusa: "Bármilyen technikai jellegű biztonsági megoldás sebezhető lehet egy jól kitervelt támadással szemben."
