Kacskaringós út vezetett ehhez a faramuci helyzethez: Tito eredetileg a Mir megmentését és kereskedelmi hasznosítását tervező multinacionális MirCorpnál jelentkezett a túrára tavaly júniusban. Az amszterdami székhelyű MirCorp egy másik amerikai multimilliomos, Walt Anderson és további magánbefektetők vállalata, amely az orosz RSC Energija konszerntől éppen 20 millió dollárért vásárolta meg az elöregedett űrállomás felújítási jogait. A kissé elszállt magáncég nagyra törő tervei között bérelhető űrszálloda és űrlabor létesítése, valamint egy színes, szélesvásznú űrmozi leforgatása is szerepelt.
Néhány hónap leforgása alatt azonban kiderült, hogy a MirCorp bevételi kilátásai korántsem olyanok, amilyennek a cégtulajdonosok és az orosz űrbürokrácia látni szerette volna, és az elaggott űrállomás fenntartási költségének töredékét sem fedezik: nagyjából Tito és az ő 20 millió dollárja volt az egyetlen komoly ajánlatuk. Így aztán júniusban az orosz űrügynökség szerződésszegésre hivatkozva megszakította az együttműködést a MirCorppal - de nem Titóval, akinek
felajánlották,
hogy a Nemzetközi Ûrállomásra repülhet ugyanennyiért. A kaliforniai milliomos ráállt az alkura, és megkezdte a kiképzést a Csillagvárosban. A NASA az ötlet megszületésének pillanatától fogva tiltakozott Tito repülése ellen, az oroszok azonban a Mir lehozatala után presztízskérdést csináltak a dologból.
Március 23-án a Mir fehéren izzó maradványai éppen csak átszáguldottak a Fidzsi-szigetek felett, hogy az előre kijelölt helyen hullámsírba térjenek, amikor az orosz irányítóközpontban "halotti torra" gyűltek össze a posztszovjet űrbiznisz prominensei. Itt a Mir-emlékmű létesítése mellett kampányoló Jurij Koptyev, a Rosszaviakozmosz vezérigazgatója jól beszólt Washingtonnak is: "Titót mindenképpen felküldjük áprilisban a Nemzetközi Ûrállomásra - tetszik ez Washingtonnak, vagy sem -, hiszen az orosz űrcégek nemcsak erkölcsi, de pénzügyi felelősséget is vállaltak az ügyben." Magyarul a Mirt lehozták, de nehogy már az amerikaiak mondják meg azt is, kit ültethetnek egy háromszemélyes Szojuz anyósülésére.
A Nemzetközi Ûrállomáson azonban még nincsenek kereskedelmi célú modulok: a "vendéglátásra" tervezett Enterprise modul - melynek megépítését a MirCorp kezdeményezte az orosz Energija és az amerikai Spacehab cégeknél - legkorábban 2003-ban készülhet el. A 8 méter hosszú és 3 méter széles modult az űrállomás orosz oldalához csatlakoztatják, három részre osztott belső tere 51 köbméternyi hasznos teret biztosít az űrhajósok számára, akik a mikrogravitációs kutatólaborban és a médiaközpontban dolgozhatnak, és a lakótérben pihenhetnek majd.
Tito mégis bizakodó maradt: márciusban útiköltségének utolsó részletét is letétbe helyezte egy folyószámlán, melyről a start pillanatában utalták a pénzt a MirCorpnak, illetve az Energijának. Az orosz biztonsági előírások szerint ugyanis félévente le kell cserélni az űrállomás mentőkabinját, az ott dokkoló Szojuz űrhajót. Az egykori rakétatudós pedig ígéretet kapott az oroszoktól, hogy a következő, április végén esedékes cserejármű fedélzetén ő is ott lehet. A NASA viszont
az utolsó pillanatig
győzködte az oroszokat, hagyják a Földön Titót. John Glenn, az első amerikai űrhajós, aki 77 éves korában tavaly ismét az űrben járt, egyenesen "az űrkutatás rendelkezésére álló erőforrások elpocsékolásának" minősítette a tervet. Ellenérvként kapóra jöttek az űrállomás számítógépes problémái is, ám az oroszok hajthatatlanok maradtak. "Ha nem tartottuk volna be a Titóval kötött egyezségünket, komoly érdeklődő nem lépett volna többé kapcsolatba velünk" - indokolta a döntést Jurij Szemjonov, az Energija űrkutatási konszern vezérigazgatója.
Talgat Muszabajev és Jurij Baturin asztronauták társaságában április 28-án a milliomos befektetési vállalkozót is kilőtték a bajkonuri űrközpontból, noha még ekkor sem lehetett biztos abban, hogy egyáltalán beengedik az űrállomás "amerikai szektorába". Mivel a Szojuz által használható kikötőhelyen az Endeavour űrsikló parkolt, az orosz repülésirányítás két napig Föld körüli pályán keringette a Szojuzt - a hírek szerint a hatvanéves Tito jól bírta a kilövést, odafent azonban egy elhamarkodott űrvacsorát követően tengeribetegséget kapott, és
csúnyán összehányta szkafanderét
A NASA egyébként már korábban aláíratott vele egy papírt, mely szerint sem ő, sem hozzátartozói nem élnek kártérítési igénnyel, ha esetleg megsérül vagy meghal, és köteles megtéríteni a kárt, amennyiben összetör valamit az űrállomáson. Az oroszok az ilyenkor szabványos procedúra szerint fejenként százezer dolláros életbiztosítást kötöttek a Szojuz háromfős legénységére.
Múlt hétfőn az Endeavour levált az űrállomásról, a Szojuz-TM űrkapszula pedig automatikusan dokkolt a felszabadult helyre. Tito széles mosollyal az arcán lebegett át az eddig 87 milliárd dollárt felemésztő komplexumba - az űrállomás állandó személyzete szívélyesen fogadta a vendéget, de a fedélzeten működő webkamerák a NASA utasítására nem mutathatták hatnapos ténykedését, amely főleg fényképezésből és zenehallgatásból állt.
A visszatéréshez a lejárt szavatosságú Szojuz kapszulát használták, amellyel az első állandó legénység érkezett az űrállomásra tavaly novemberben. A kapszula vasárnap reggel Kazahsztánban baj nélkül földet ért, Tito vidáman integetve köszöntötte a fogadásukra kiküldött orvosi alakulatot és az egybegyűlt tömeget. A visszaúton leizzadt, ám a jókedvű jenki önerőből mászott ki az elszenesedett burkolatú kabinból, és úgy jellemezte az utat, hogy az maga volt a paradicsom, és egyszer minden tehetős polgárnak ki kéne próbálnia.
Bodoky Tamás
A Wall Street rakétatudósa
A most hatvanéves Dennis Tito 1964-től a NASA pasadenai rakétakutató laboratóriumában dolgozott, ahol a Mariner 4 Mars-rakéta, később pedig a Mariner 5 Vénusz-rakéta pályagörbéjének kiszámításán dolgozott. Az űrtrip útiköltségét viszont a pénzvilágban, alapkezelőként teremtette elő: a hetvenes évek elején alapított cége, a Wilshire Associates befektetési alap 500 milliárd dollárnyi magánbefektetést, továbbá mintegy 11 milliárd dollárnyi nyugdíjalapot kezel. Pénzügyi elemzőként elért eredményeit tudományos szemléletével magyarázza.
