IgNobel 2001: A porlasztószemlélet diadala

  • Bodoky Tamás
  • 2001. október 11.

Tudomány

Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.
Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.

A fizikai IgNobelt idén David Schmidt, a Massachusetts Egyetem professzora vehette át Robert Wilson valódi Nobel-díjastól a zuhanyfüggöny beszippantódásának tudományos magyarázatáért. A komplex problémába korábban többeknek beletört az elmélete, Schmidt azonban rábukkant a megoldásra. A professzor sprayszakértő, a dezodoroktól az injektorokig mindenféle porlasztóhoz ért, és a zuhanyrózsát is porlasztóként közelítette meg. Saját fejlesztésű porlasztószimulátor-programba táplálta a tipikus zuhanyrózsa adatait, majd egy kéthetes számítássorozat eredményeképpen meglelte a választ: a zuhanyból kiáramló porlasztott, röptében lehűlő víz mellett légörvény keletkezik, amelynek közepén a kialakuló alacsonyabb légnyomás beszívja a zuhanyfüggönyt (lásd a mellékelt ábrát), és mivel a függöny felül rögzítve van, az alja libben befelé. Schmidt a díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy nem az adófizetők pénzén, hanem szabadidejében oldotta meg a kínzó rejtélyt. A 2000-es fizikai IgNobelt egy brit és egy holland tudós kapta megosztva, "békák és egy szumóbirkózó" lebegtetésére irányuló mágneses kísérleteikért.

A további díjazottak közül Lawrence Sherman, a Miami Egyetem pszichológusa óvodások körében vizsgálta a hirtelen hangulatváltozások és a megmagyarázhatatlan össznépi jókedv eredetét, és bár tapodtat sem jutott közelebb a megoldáshoz, bő lére eresztett tudományos közleményekben számolt be közröhejbe fúlt kísérleteiről. A kémiai IgNobel tavaly a University of California biokémikus-csapatát gazdagította, akik a Psychological Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban bebizonyították, hogy a romantikus szerelem biokémiailag megkülönböztethetetlen a súlyos obszesszív-kompulzív személyiségzavartól, és tulajdonképpen nem más, mint az agy szerotonin-háztartásának zavara. A pszichológiai IgNobel nyertesei egy szociálpszichológiai szaklapban bizonyították, hogy az inkompetens emberek önbizalma az átlagnál jóval magasabb.

A biológiai IgNobelt tavaly dr. Richard Wassersug nyerte el, aki különféle Costa Rica-i ebihalfajták összehasonlító megízleléséről (tehát a tudós ízlelte meg az ebihalakat) közölt tudományos publikációt - nota bene: anno 1971-ben, azóta az űrbéli élet lehetőségeit kutatja, és a NASA tanácsadója. Idén az aktívszén-betétes, szellentésálló alsónemű szabadalmáért kapott biológiai IgNobelt Buck Wimer coloradói feltaláló. Az orvostudomány területén 2001-ben Peter Barss és Chittaranjan Andrade indiai kutató diadalmaskodott, előbbi a lehullott kókuszdiók okozta sérülésekről, utóbbi pedig az orrpiszkálásról szóló tanulmányáért részesült elismerésben. A tavalyi díjazott holland tudóscsoport aktus közben készített mágneses rezonanciafelvételek segítségével tanulmányozta a férfi és női nemi szervet, valamint a női orgazmus titkait.

A közgazdaságtan területén a tömegházasság-ipart fellendítő koreai Moon tiszteletes után idén a Michigani Egyetem két szakembere, Joel Slemrod és Wojciech Kopczuk részesült elismerésben, akik bebizonyították, hogy az emberek el tudják halasztani haláluk időpontját, ha a későbbi dátum alacsonyabb örökösödési adóval kecsegtet. Az irodalmi IgNobelt egy harcos brit nyelvművelő, John Richards kapta több évtizedes erőfeszítéseiért, hogy megvédje és népszerűsítse az aposztróf használatát az angol nyelvben a többes szám és a birtokos eset jobb megkülönböztethetősége érdekében. A csillagászok között a dr. Jack és Rexella Van Impe lelkész házaspár bizonyult érdemesnek a kitüntetésre, akik bebizonyították, hogy a szupernehéz fekete lyukak a pokolra vonatkozó minden technikai feltételnek megfelelnek, vagyis a pokolnak egy fekete lyukban kell lennie.

A béke-IgNobelt a lángszóróval egybeépített autóriasztót tervező dél-afrikai feltaláló és az azóta Corvin-lánccal is kitüntetett hazánkfia, Teller Ede után idén Viliumas Malinauskus litván építész nyerte el Sztálin-parkjáért, amely a baltikumi népszórakoztatás terén a Disney-parkok méltó versenytársának ígérkezik. A technológiai elismerést John Keogh és az ausztrál szabadalmi hivatal kapta a kerék szabadalmának benyújtásáért és elfogadásáért, megosztva.

Bodoky Tamás

Eddig

Az elmúlt tizenegy év során IgNobel-díjban részesült többek között: Robert Klark Graham a celebrity-spermabankért (biológia, 1991), Jacques Benveniste az emlékező víz és a vízemlékek internetes átviteli lehetőségeinek felfedezéséért (kémia, 1991, 1998), James F. Nolan et al. a cipzárba akadt pénisz akut ellátásának kidolgozásáért (orvostudomány, 1993), John Mack a földönkívüliek áldozatainak terápiájáért (pszichológia, 1993), Bijan Pakzad a DNS-parfümért (kémia, 1995), Peter Fong az antidepresszánsok kagylókra gyakorolt hatásának vizsgálatáért (biológia, 1998), továbbá George és Charlotte Blonsky a nagy sebességgel pörgő szülőszék felfedezéséért (orvostudomány, 1999).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.