IgNobel 2001: A porlasztószemlélet diadala

  • Bodoky Tamás
  • 2001. október 11.

Tudomány

Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.
Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.

A fizikai IgNobelt idén David Schmidt, a Massachusetts Egyetem professzora vehette át Robert Wilson valódi Nobel-díjastól a zuhanyfüggöny beszippantódásának tudományos magyarázatáért. A komplex problémába korábban többeknek beletört az elmélete, Schmidt azonban rábukkant a megoldásra. A professzor sprayszakértő, a dezodoroktól az injektorokig mindenféle porlasztóhoz ért, és a zuhanyrózsát is porlasztóként közelítette meg. Saját fejlesztésű porlasztószimulátor-programba táplálta a tipikus zuhanyrózsa adatait, majd egy kéthetes számítássorozat eredményeképpen meglelte a választ: a zuhanyból kiáramló porlasztott, röptében lehűlő víz mellett légörvény keletkezik, amelynek közepén a kialakuló alacsonyabb légnyomás beszívja a zuhanyfüggönyt (lásd a mellékelt ábrát), és mivel a függöny felül rögzítve van, az alja libben befelé. Schmidt a díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy nem az adófizetők pénzén, hanem szabadidejében oldotta meg a kínzó rejtélyt. A 2000-es fizikai IgNobelt egy brit és egy holland tudós kapta megosztva, "békák és egy szumóbirkózó" lebegtetésére irányuló mágneses kísérleteikért.

A további díjazottak közül Lawrence Sherman, a Miami Egyetem pszichológusa óvodások körében vizsgálta a hirtelen hangulatváltozások és a megmagyarázhatatlan össznépi jókedv eredetét, és bár tapodtat sem jutott közelebb a megoldáshoz, bő lére eresztett tudományos közleményekben számolt be közröhejbe fúlt kísérleteiről. A kémiai IgNobel tavaly a University of California biokémikus-csapatát gazdagította, akik a Psychological Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban bebizonyították, hogy a romantikus szerelem biokémiailag megkülönböztethetetlen a súlyos obszesszív-kompulzív személyiségzavartól, és tulajdonképpen nem más, mint az agy szerotonin-háztartásának zavara. A pszichológiai IgNobel nyertesei egy szociálpszichológiai szaklapban bizonyították, hogy az inkompetens emberek önbizalma az átlagnál jóval magasabb.

A biológiai IgNobelt tavaly dr. Richard Wassersug nyerte el, aki különféle Costa Rica-i ebihalfajták összehasonlító megízleléséről (tehát a tudós ízlelte meg az ebihalakat) közölt tudományos publikációt - nota bene: anno 1971-ben, azóta az űrbéli élet lehetőségeit kutatja, és a NASA tanácsadója. Idén az aktívszén-betétes, szellentésálló alsónemű szabadalmáért kapott biológiai IgNobelt Buck Wimer coloradói feltaláló. Az orvostudomány területén 2001-ben Peter Barss és Chittaranjan Andrade indiai kutató diadalmaskodott, előbbi a lehullott kókuszdiók okozta sérülésekről, utóbbi pedig az orrpiszkálásról szóló tanulmányáért részesült elismerésben. A tavalyi díjazott holland tudóscsoport aktus közben készített mágneses rezonanciafelvételek segítségével tanulmányozta a férfi és női nemi szervet, valamint a női orgazmus titkait.

A közgazdaságtan területén a tömegházasság-ipart fellendítő koreai Moon tiszteletes után idén a Michigani Egyetem két szakembere, Joel Slemrod és Wojciech Kopczuk részesült elismerésben, akik bebizonyították, hogy az emberek el tudják halasztani haláluk időpontját, ha a későbbi dátum alacsonyabb örökösödési adóval kecsegtet. Az irodalmi IgNobelt egy harcos brit nyelvművelő, John Richards kapta több évtizedes erőfeszítéseiért, hogy megvédje és népszerűsítse az aposztróf használatát az angol nyelvben a többes szám és a birtokos eset jobb megkülönböztethetősége érdekében. A csillagászok között a dr. Jack és Rexella Van Impe lelkész házaspár bizonyult érdemesnek a kitüntetésre, akik bebizonyították, hogy a szupernehéz fekete lyukak a pokolra vonatkozó minden technikai feltételnek megfelelnek, vagyis a pokolnak egy fekete lyukban kell lennie.

A béke-IgNobelt a lángszóróval egybeépített autóriasztót tervező dél-afrikai feltaláló és az azóta Corvin-lánccal is kitüntetett hazánkfia, Teller Ede után idén Viliumas Malinauskus litván építész nyerte el Sztálin-parkjáért, amely a baltikumi népszórakoztatás terén a Disney-parkok méltó versenytársának ígérkezik. A technológiai elismerést John Keogh és az ausztrál szabadalmi hivatal kapta a kerék szabadalmának benyújtásáért és elfogadásáért, megosztva.

Bodoky Tamás

Eddig

Az elmúlt tizenegy év során IgNobel-díjban részesült többek között: Robert Klark Graham a celebrity-spermabankért (biológia, 1991), Jacques Benveniste az emlékező víz és a vízemlékek internetes átviteli lehetőségeinek felfedezéséért (kémia, 1991, 1998), James F. Nolan et al. a cipzárba akadt pénisz akut ellátásának kidolgozásáért (orvostudomány, 1993), John Mack a földönkívüliek áldozatainak terápiájáért (pszichológia, 1993), Bijan Pakzad a DNS-parfümért (kémia, 1995), Peter Fong az antidepresszánsok kagylókra gyakorolt hatásának vizsgálatáért (biológia, 1998), továbbá George és Charlotte Blonsky a nagy sebességgel pörgő szülőszék felfedezéséért (orvostudomány, 1999).

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.