Vita az internetdíj-megosztásról: Sima vagy fordított?

  • Bodoky Tamás
  • 2001. július 12.

Tudomány

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.
Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

A telefontársaság már hónapokkal a díjmegosztásra vonatkozó fideszes elképzelések napvilágra kerülése előtt javasolta az internetszolgáltatóknak, hogy alkalmazzanak fordított elszámolást az internethívások számára kijelölt 51-es körzetszámokon. Az internetszolgáltatók

vegyék meg nagykereskedelmi áron

a telefonperceket, és az internettarifával együtt számlázzák ügyfeleiknek. Ezt a megoldást az internetszolgáltatók nem tudták elfogadni, hiszen rájuk terhelné a szolgáltatás számlázásának és a díjak behajtásának hálátlan és a Matáv által ajánlott nagykereskedelmi tarifakedvezmény ellenére kalkulálhatóan veszteséges feladatát, ezért alternatívát javasoltak: a bevétel százalékában egyszerű jutalékot kértek. Erre viszont a telefontársaság egyelőre nem hajlandó, így patthelyzet alakult ki.

Graur Tamás, a PSINet Magyarország internetszolgáltató ügyvezető igazgatója üdvözölte az új törvény díjmegosztásra vonatkozó cikkelyét, mondván, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha az internetszolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak. Ezzel szemben Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója szerint az internetkapcsolat tarifájának hatósági szabályozása indokolatlan és szokatlan törekvés. A Matáv végszavazás előtti közleménye szerint a törvénytervezet internetre vonatkozó szabályozása arra készteti a céget, hogy "átgondolja jelenlegi internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Konkrétan a magyar internet hőskorában kicsikart átalánydíj-szerűségekről, a csúcsidőn kívüli hívások 150 forintos díjmaximumáról és a Mindenkinek csomagról van szó, amelyet az év elején már megpróbált megszüntetni a telefontársaság (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.).

Rogán Antal fideszes képviselő, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke, a díjmegosztásról szóló módosító javaslat benyújtója az Indexnek nyilatkozva zsarolásnak minősítette a "monopol jogosítványai teljes tudatában" fellépő telefontársaság nyilatkozatát, és a fordított elszámolás és az átalánydíj jellegű kedvezmények eltörlése ellen foglalt állást: "A törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő,

ahogy az Angliában is

működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ez csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval."

A Matáv nem ijedt meg Rogán szavaitól: egy hónap elteltével internetszolgáltató leányvállalatán, az Axelerón keresztül továbbra is a fordított elszámolást erőlteti, és az ominózus kedvezmények megszüntetésén mesterkedik. A múlt héten piacra dobott, napszaktól független percdíjú Axelero Kombi csomagok ára a szabott időtartamú internetkapcsolat mellett a telefonköltséget is tartalmazza, ugyanakkor nem vonatkoznak rá a Matáv délutáni és éjszakai kedvezményei. Hasonló konstrukcióval - Mátrix és Wizard csomagok - június közepe óta piacon van a V-net, a Matáv legnagyobb konkurensének ígérkező Vivendi internetszolgáltatója is.

Ha az új törvény ősszel esedékes végrehajtási rendelete nem kényszeríti ki a "sima" díjmegosztást, a Matáv - és a vele 2002-től liberalizált piacon versengő Vivendi - telefonos erőfölényét kiterjesztheti az internet-piacra is, mert a fordított elszámolás csak a telefontársaságok leányvállalatainak éri meg. Az átalánydíj jellegű délutáni és éjszakai kedvezményeknek pedig így is, úgy is vége - a díjmegosztás mellett már az internetszolgáltatók sem lesznek érdekeltek a fenntartásukban, a telefon- és internetköltséget is tartalmazó percdíjas tarifacsomagok valószínűleg végleg átveszik a helyüket.

Addig a régi és az új szisztéma egymás mellett él tovább: a délután 6 után és a hétvégén internetezők a hagyományos, telefonköltséget nem tartalmazó díjcsomagokkal járnak jobban, a csúcsidőben nyomulóknak viszont előnyösebbek az Axelero és a V-net által kínált új csomagok. A havi 40 órát vagy annál is többet internetezőknek pedig olcsóbb a telefonos helyett szélessávú - kábeltévés vagy ADSL - internetkapcsolatra előfizetni, amely nonstop és a telefonosnál gyorsabb internetezést tesz lehetővé forgalmi díj és telefonköltség nélkül.

Bodoky Tamás

Telefonos és szélessávú összehasonlító tarifatáblázatok: http://index.hu/tech/

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.