Vita az internetdíj-megosztásról: Sima vagy fordított?

  • Bodoky Tamás
  • 2001. július 12.

Tudomány

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.
Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

A telefontársaság már hónapokkal a díjmegosztásra vonatkozó fideszes elképzelések napvilágra kerülése előtt javasolta az internetszolgáltatóknak, hogy alkalmazzanak fordított elszámolást az internethívások számára kijelölt 51-es körzetszámokon. Az internetszolgáltatók

vegyék meg nagykereskedelmi áron

a telefonperceket, és az internettarifával együtt számlázzák ügyfeleiknek. Ezt a megoldást az internetszolgáltatók nem tudták elfogadni, hiszen rájuk terhelné a szolgáltatás számlázásának és a díjak behajtásának hálátlan és a Matáv által ajánlott nagykereskedelmi tarifakedvezmény ellenére kalkulálhatóan veszteséges feladatát, ezért alternatívát javasoltak: a bevétel százalékában egyszerű jutalékot kértek. Erre viszont a telefontársaság egyelőre nem hajlandó, így patthelyzet alakult ki.

Graur Tamás, a PSINet Magyarország internetszolgáltató ügyvezető igazgatója üdvözölte az új törvény díjmegosztásra vonatkozó cikkelyét, mondván, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha az internetszolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak. Ezzel szemben Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója szerint az internetkapcsolat tarifájának hatósági szabályozása indokolatlan és szokatlan törekvés. A Matáv végszavazás előtti közleménye szerint a törvénytervezet internetre vonatkozó szabályozása arra készteti a céget, hogy "átgondolja jelenlegi internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Konkrétan a magyar internet hőskorában kicsikart átalánydíj-szerűségekről, a csúcsidőn kívüli hívások 150 forintos díjmaximumáról és a Mindenkinek csomagról van szó, amelyet az év elején már megpróbált megszüntetni a telefontársaság (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.).

Rogán Antal fideszes képviselő, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke, a díjmegosztásról szóló módosító javaslat benyújtója az Indexnek nyilatkozva zsarolásnak minősítette a "monopol jogosítványai teljes tudatában" fellépő telefontársaság nyilatkozatát, és a fordított elszámolás és az átalánydíj jellegű kedvezmények eltörlése ellen foglalt állást: "A törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő,

ahogy az Angliában is

működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ez csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval."

A Matáv nem ijedt meg Rogán szavaitól: egy hónap elteltével internetszolgáltató leányvállalatán, az Axelerón keresztül továbbra is a fordított elszámolást erőlteti, és az ominózus kedvezmények megszüntetésén mesterkedik. A múlt héten piacra dobott, napszaktól független percdíjú Axelero Kombi csomagok ára a szabott időtartamú internetkapcsolat mellett a telefonköltséget is tartalmazza, ugyanakkor nem vonatkoznak rá a Matáv délutáni és éjszakai kedvezményei. Hasonló konstrukcióval - Mátrix és Wizard csomagok - június közepe óta piacon van a V-net, a Matáv legnagyobb konkurensének ígérkező Vivendi internetszolgáltatója is.

Ha az új törvény ősszel esedékes végrehajtási rendelete nem kényszeríti ki a "sima" díjmegosztást, a Matáv - és a vele 2002-től liberalizált piacon versengő Vivendi - telefonos erőfölényét kiterjesztheti az internet-piacra is, mert a fordított elszámolás csak a telefontársaságok leányvállalatainak éri meg. Az átalánydíj jellegű délutáni és éjszakai kedvezményeknek pedig így is, úgy is vége - a díjmegosztás mellett már az internetszolgáltatók sem lesznek érdekeltek a fenntartásukban, a telefon- és internetköltséget is tartalmazó percdíjas tarifacsomagok valószínűleg végleg átveszik a helyüket.

Addig a régi és az új szisztéma egymás mellett él tovább: a délután 6 után és a hétvégén internetezők a hagyományos, telefonköltséget nem tartalmazó díjcsomagokkal járnak jobban, a csúcsidőben nyomulóknak viszont előnyösebbek az Axelero és a V-net által kínált új csomagok. A havi 40 órát vagy annál is többet internetezőknek pedig olcsóbb a telefonos helyett szélessávú - kábeltévés vagy ADSL - internetkapcsolatra előfizetni, amely nonstop és a telefonosnál gyorsabb internetezést tesz lehetővé forgalmi díj és telefonköltség nélkül.

Bodoky Tamás

Telefonos és szélessávú összehasonlító tarifatáblázatok: http://index.hu/tech/

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.