Vita az internetdíj-megosztásról: Sima vagy fordított?

  • Bodoky Tamás
  • 2001. július 12.

Tudomány

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.
Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

A telefontársaság már hónapokkal a díjmegosztásra vonatkozó fideszes elképzelések napvilágra kerülése előtt javasolta az internetszolgáltatóknak, hogy alkalmazzanak fordított elszámolást az internethívások számára kijelölt 51-es körzetszámokon. Az internetszolgáltatók

vegyék meg nagykereskedelmi áron

a telefonperceket, és az internettarifával együtt számlázzák ügyfeleiknek. Ezt a megoldást az internetszolgáltatók nem tudták elfogadni, hiszen rájuk terhelné a szolgáltatás számlázásának és a díjak behajtásának hálátlan és a Matáv által ajánlott nagykereskedelmi tarifakedvezmény ellenére kalkulálhatóan veszteséges feladatát, ezért alternatívát javasoltak: a bevétel százalékában egyszerű jutalékot kértek. Erre viszont a telefontársaság egyelőre nem hajlandó, így patthelyzet alakult ki.

Graur Tamás, a PSINet Magyarország internetszolgáltató ügyvezető igazgatója üdvözölte az új törvény díjmegosztásra vonatkozó cikkelyét, mondván, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha az internetszolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak. Ezzel szemben Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója szerint az internetkapcsolat tarifájának hatósági szabályozása indokolatlan és szokatlan törekvés. A Matáv végszavazás előtti közleménye szerint a törvénytervezet internetre vonatkozó szabályozása arra készteti a céget, hogy "átgondolja jelenlegi internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Konkrétan a magyar internet hőskorában kicsikart átalánydíj-szerűségekről, a csúcsidőn kívüli hívások 150 forintos díjmaximumáról és a Mindenkinek csomagról van szó, amelyet az év elején már megpróbált megszüntetni a telefontársaság (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.).

Rogán Antal fideszes képviselő, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke, a díjmegosztásról szóló módosító javaslat benyújtója az Indexnek nyilatkozva zsarolásnak minősítette a "monopol jogosítványai teljes tudatában" fellépő telefontársaság nyilatkozatát, és a fordított elszámolás és az átalánydíj jellegű kedvezmények eltörlése ellen foglalt állást: "A törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő,

ahogy az Angliában is

működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ez csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval."

A Matáv nem ijedt meg Rogán szavaitól: egy hónap elteltével internetszolgáltató leányvállalatán, az Axelerón keresztül továbbra is a fordított elszámolást erőlteti, és az ominózus kedvezmények megszüntetésén mesterkedik. A múlt héten piacra dobott, napszaktól független percdíjú Axelero Kombi csomagok ára a szabott időtartamú internetkapcsolat mellett a telefonköltséget is tartalmazza, ugyanakkor nem vonatkoznak rá a Matáv délutáni és éjszakai kedvezményei. Hasonló konstrukcióval - Mátrix és Wizard csomagok - június közepe óta piacon van a V-net, a Matáv legnagyobb konkurensének ígérkező Vivendi internetszolgáltatója is.

Ha az új törvény ősszel esedékes végrehajtási rendelete nem kényszeríti ki a "sima" díjmegosztást, a Matáv - és a vele 2002-től liberalizált piacon versengő Vivendi - telefonos erőfölényét kiterjesztheti az internet-piacra is, mert a fordított elszámolás csak a telefontársaságok leányvállalatainak éri meg. Az átalánydíj jellegű délutáni és éjszakai kedvezményeknek pedig így is, úgy is vége - a díjmegosztás mellett már az internetszolgáltatók sem lesznek érdekeltek a fenntartásukban, a telefon- és internetköltséget is tartalmazó percdíjas tarifacsomagok valószínűleg végleg átveszik a helyüket.

Addig a régi és az új szisztéma egymás mellett él tovább: a délután 6 után és a hétvégén internetezők a hagyományos, telefonköltséget nem tartalmazó díjcsomagokkal járnak jobban, a csúcsidőben nyomulóknak viszont előnyösebbek az Axelero és a V-net által kínált új csomagok. A havi 40 órát vagy annál is többet internetezőknek pedig olcsóbb a telefonos helyett szélessávú - kábeltévés vagy ADSL - internetkapcsolatra előfizetni, amely nonstop és a telefonosnál gyorsabb internetezést tesz lehetővé forgalmi díj és telefonköltség nélkül.

Bodoky Tamás

Telefonos és szélessávú összehasonlító tarifatáblázatok: http://index.hu/tech/

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.