Vita az internetdíj-megosztásról: Sima vagy fordított?

  • Bodoky Tamás
  • 2001. július 12.

Tudomány

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.
Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

A telefontársaság már hónapokkal a díjmegosztásra vonatkozó fideszes elképzelések napvilágra kerülése előtt javasolta az internetszolgáltatóknak, hogy alkalmazzanak fordított elszámolást az internethívások számára kijelölt 51-es körzetszámokon. Az internetszolgáltatók

vegyék meg nagykereskedelmi áron

a telefonperceket, és az internettarifával együtt számlázzák ügyfeleiknek. Ezt a megoldást az internetszolgáltatók nem tudták elfogadni, hiszen rájuk terhelné a szolgáltatás számlázásának és a díjak behajtásának hálátlan és a Matáv által ajánlott nagykereskedelmi tarifakedvezmény ellenére kalkulálhatóan veszteséges feladatát, ezért alternatívát javasoltak: a bevétel százalékában egyszerű jutalékot kértek. Erre viszont a telefontársaság egyelőre nem hajlandó, így patthelyzet alakult ki.

Graur Tamás, a PSINet Magyarország internetszolgáltató ügyvezető igazgatója üdvözölte az új törvény díjmegosztásra vonatkozó cikkelyét, mondván, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha az internetszolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak. Ezzel szemben Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója szerint az internetkapcsolat tarifájának hatósági szabályozása indokolatlan és szokatlan törekvés. A Matáv végszavazás előtti közleménye szerint a törvénytervezet internetre vonatkozó szabályozása arra készteti a céget, hogy "átgondolja jelenlegi internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Konkrétan a magyar internet hőskorában kicsikart átalánydíj-szerűségekről, a csúcsidőn kívüli hívások 150 forintos díjmaximumáról és a Mindenkinek csomagról van szó, amelyet az év elején már megpróbált megszüntetni a telefontársaság (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.).

Rogán Antal fideszes képviselő, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke, a díjmegosztásról szóló módosító javaslat benyújtója az Indexnek nyilatkozva zsarolásnak minősítette a "monopol jogosítványai teljes tudatában" fellépő telefontársaság nyilatkozatát, és a fordított elszámolás és az átalánydíj jellegű kedvezmények eltörlése ellen foglalt állást: "A törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő,

ahogy az Angliában is

működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ez csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval."

A Matáv nem ijedt meg Rogán szavaitól: egy hónap elteltével internetszolgáltató leányvállalatán, az Axelerón keresztül továbbra is a fordított elszámolást erőlteti, és az ominózus kedvezmények megszüntetésén mesterkedik. A múlt héten piacra dobott, napszaktól független percdíjú Axelero Kombi csomagok ára a szabott időtartamú internetkapcsolat mellett a telefonköltséget is tartalmazza, ugyanakkor nem vonatkoznak rá a Matáv délutáni és éjszakai kedvezményei. Hasonló konstrukcióval - Mátrix és Wizard csomagok - június közepe óta piacon van a V-net, a Matáv legnagyobb konkurensének ígérkező Vivendi internetszolgáltatója is.

Ha az új törvény ősszel esedékes végrehajtási rendelete nem kényszeríti ki a "sima" díjmegosztást, a Matáv - és a vele 2002-től liberalizált piacon versengő Vivendi - telefonos erőfölényét kiterjesztheti az internet-piacra is, mert a fordított elszámolás csak a telefontársaságok leányvállalatainak éri meg. Az átalánydíj jellegű délutáni és éjszakai kedvezményeknek pedig így is, úgy is vége - a díjmegosztás mellett már az internetszolgáltatók sem lesznek érdekeltek a fenntartásukban, a telefon- és internetköltséget is tartalmazó percdíjas tarifacsomagok valószínűleg végleg átveszik a helyüket.

Addig a régi és az új szisztéma egymás mellett él tovább: a délután 6 után és a hétvégén internetezők a hagyományos, telefonköltséget nem tartalmazó díjcsomagokkal járnak jobban, a csúcsidőben nyomulóknak viszont előnyösebbek az Axelero és a V-net által kínált új csomagok. A havi 40 órát vagy annál is többet internetezőknek pedig olcsóbb a telefonos helyett szélessávú - kábeltévés vagy ADSL - internetkapcsolatra előfizetni, amely nonstop és a telefonosnál gyorsabb internetezést tesz lehetővé forgalmi díj és telefonköltség nélkül.

Bodoky Tamás

Telefonos és szélessávú összehasonlító tarifatáblázatok: http://index.hu/tech/

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.