Vita az internetdíj-megosztásról: Sima vagy fordított?

  • Bodoky Tamás
  • 2001. július 12.

Tudomány

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.
Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

A telefontársaság már hónapokkal a díjmegosztásra vonatkozó fideszes elképzelések napvilágra kerülése előtt javasolta az internetszolgáltatóknak, hogy alkalmazzanak fordított elszámolást az internethívások számára kijelölt 51-es körzetszámokon. Az internetszolgáltatók

vegyék meg nagykereskedelmi áron

a telefonperceket, és az internettarifával együtt számlázzák ügyfeleiknek. Ezt a megoldást az internetszolgáltatók nem tudták elfogadni, hiszen rájuk terhelné a szolgáltatás számlázásának és a díjak behajtásának hálátlan és a Matáv által ajánlott nagykereskedelmi tarifakedvezmény ellenére kalkulálhatóan veszteséges feladatát, ezért alternatívát javasoltak: a bevétel százalékában egyszerű jutalékot kértek. Erre viszont a telefontársaság egyelőre nem hajlandó, így patthelyzet alakult ki.

Graur Tamás, a PSINet Magyarország internetszolgáltató ügyvezető igazgatója üdvözölte az új törvény díjmegosztásra vonatkozó cikkelyét, mondván, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha az internetszolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak. Ezzel szemben Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója szerint az internetkapcsolat tarifájának hatósági szabályozása indokolatlan és szokatlan törekvés. A Matáv végszavazás előtti közleménye szerint a törvénytervezet internetre vonatkozó szabályozása arra készteti a céget, hogy "átgondolja jelenlegi internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Konkrétan a magyar internet hőskorában kicsikart átalánydíj-szerűségekről, a csúcsidőn kívüli hívások 150 forintos díjmaximumáról és a Mindenkinek csomagról van szó, amelyet az év elején már megpróbált megszüntetni a telefontársaság (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.).

Rogán Antal fideszes képviselő, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke, a díjmegosztásról szóló módosító javaslat benyújtója az Indexnek nyilatkozva zsarolásnak minősítette a "monopol jogosítványai teljes tudatában" fellépő telefontársaság nyilatkozatát, és a fordított elszámolás és az átalánydíj jellegű kedvezmények eltörlése ellen foglalt állást: "A törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő,

ahogy az Angliában is

működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ez csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval."

A Matáv nem ijedt meg Rogán szavaitól: egy hónap elteltével internetszolgáltató leányvállalatán, az Axelerón keresztül továbbra is a fordított elszámolást erőlteti, és az ominózus kedvezmények megszüntetésén mesterkedik. A múlt héten piacra dobott, napszaktól független percdíjú Axelero Kombi csomagok ára a szabott időtartamú internetkapcsolat mellett a telefonköltséget is tartalmazza, ugyanakkor nem vonatkoznak rá a Matáv délutáni és éjszakai kedvezményei. Hasonló konstrukcióval - Mátrix és Wizard csomagok - június közepe óta piacon van a V-net, a Matáv legnagyobb konkurensének ígérkező Vivendi internetszolgáltatója is.

Ha az új törvény ősszel esedékes végrehajtási rendelete nem kényszeríti ki a "sima" díjmegosztást, a Matáv - és a vele 2002-től liberalizált piacon versengő Vivendi - telefonos erőfölényét kiterjesztheti az internet-piacra is, mert a fordított elszámolás csak a telefontársaságok leányvállalatainak éri meg. Az átalánydíj jellegű délutáni és éjszakai kedvezményeknek pedig így is, úgy is vége - a díjmegosztás mellett már az internetszolgáltatók sem lesznek érdekeltek a fenntartásukban, a telefon- és internetköltséget is tartalmazó percdíjas tarifacsomagok valószínűleg végleg átveszik a helyüket.

Addig a régi és az új szisztéma egymás mellett él tovább: a délután 6 után és a hétvégén internetezők a hagyományos, telefonköltséget nem tartalmazó díjcsomagokkal járnak jobban, a csúcsidőben nyomulóknak viszont előnyösebbek az Axelero és a V-net által kínált új csomagok. A havi 40 órát vagy annál is többet internetezőknek pedig olcsóbb a telefonos helyett szélessávú - kábeltévés vagy ADSL - internetkapcsolatra előfizetni, amely nonstop és a telefonosnál gyorsabb internetezést tesz lehetővé forgalmi díj és telefonköltség nélkül.

Bodoky Tamás

Telefonos és szélessávú összehasonlító tarifatáblázatok: http://index.hu/tech/

Figyelmébe ajánljuk