IFA 2001: Hardvert minden háztartásba!

  • Bodoky Tamás
  • 2001. szeptember 13.

Tudomány

Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.
Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.

A szervezők mindenesetre

nem feküdtek keresztbe

a világtendencia előtt: egy piros hajú, ám visszafogottan hosszú nadrágos Lara Croft-epigont választottak az idei expó kabalafigurájának, aki palmtomppal a kezében mutatja az eltérő színkóddal jelzett tematikus útvonalakat: digitális televízió és rádió, internet, mobilkommunikáció, házimozi, digitális zene és fényképezés, továbbá az intelligens otthon ösvényén haladva barangolhatjuk be a hannoverinél emberibb léptékű, ám a többszintes pavilonok miatt labirintusszerűbb kiállítóteret. Idén először nem csupán papíron, hanem mobiltelefonon (WAP-on) és a kéziszámítógépek infravörös csatolón keresztül történő feltöltését szolgáló információs kutaknál is hozzáférhetővé tették a programot, a kiállítás weboldalán (www.ifa-berlin.de) pedig a sajtóközlemények mellett folyamatos online tévéadásban számoltak be a látnivalókról. A "német rádióshow" már csak annyiban emlékeztet egykori önmagára, hogy az expó továbbra is médiacentrikus, csak éppen az 1926-ban a párizsi Eiffel-torony méretarányos, kicsinyített másaként épült rádiótorony helyett szerverekről nyomják az adást.

A vásár kínálatában az idei év slágercikkei a DVD-lejátszós, térhatású hanggal (dts) ellátott házimozirendszerek, a műholdas (GPS) navigációs funkcióval bővített autórádiók, a funkcióhalmozó mobiltelefonok és a mellényzsebben hordható méretűre zsugorodott videokamerák. A digitális dömpinggel együtt erősödik a nosztalgia a sokak szerint jobb hangminőséget produkáló analóg erősítők és bakelitlejátszók iránt: trend lett a korábban szubkulturális körben hódító technológiai retróból. A javarészt ismeretlen, manufakturális gyártók által prezentált "high end" készülékek és hangfalak ára is a felső tartományban mozog, a digitális tucaterősítőkben ugyanakkor ma már szériatartozék a csak DVD-lejátszóval használható dts térhatású hang.

Bajban vagyunk a kategóriákkal

a funkcióhalmozó mobil eszközök esetében is: a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval vagy éppen GSM-adapterrel bővített kéziszámítógépek ma már nem sokban különböznek a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval, mobil internettel és határidőnaplóval bővített GSM-telefonoktól, a hibridek evolúciója különös torzszülötteken keresztül, de stabilan a minden elképzelhető funkciót egyesítő elektromos svájci bicska felé halad. A mobil internet terén leszálló ágba került a tavaly még ünnepelt szöveges WAP, és a csak nagyobb sávszélességen (például GPRS) használható multimédiás szolgáltatások hódítanak: útikönyvek, térképek, szaknévsorok jelennek meg a mobil adatátvitel sebességére és a kéziszámítógépek (mobil kommunikátorok) képernyőfelbontására optimalizálva, de újjáéledt a televízióra köthető internetterminál és az erre a platformra szánt hibrid tartalomszolgáltatások koncepciója is.

A szórakoztatóelektronikai csúcstechnológia expanziójának legújabb állomása az autó, amelyből testreszabott multiplexet építhet, akinek már a házimozi is kevés. Csak a mélynyomó ládára elkölthetjük egy átlagos magyar család évi keresetét, de a mobil internet, a fejtámlákba szerelhető plazmaképernyők és multimédiás funkciókkal bővített fedélzeti számítógép révén az is megoldható, hogy az utasok mozizzanak vagy webezzenek, miközben a sofőr a GPS-navigátorral cseveg.

Bodoky Tamás

(Berlin)

(A riport elkészítését az Intel tette lehetővé.)

Figyelmébe ajánljuk

Buli a reggeli felfrissüléstől kifulladásig – így látják az idei Szigetet a Narancs fotósai

  • narancs.hu

Meglepő fesztiválszettek, fényes nappal is csapató bulizók, rengeteg por, a koncerten épp elénk beálló ismeretlen, neonfényekkel kivilágított ösvények, napközbeni workshopok, esti koncertek, hajnalig tartó bulik és sakk a WC-ben – a Sziget az idén is pont ugyanolyan őrült, mint a korábbi években. Mutatjuk a Narancs fotósainak legjobb képeit az idei fesztiválról! 

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.