IFA 2001: Hardvert minden háztartásba!

  • Bodoky Tamás
  • 2001. szeptember 13.

Tudomány

Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.
Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.

A szervezők mindenesetre

nem feküdtek keresztbe

a világtendencia előtt: egy piros hajú, ám visszafogottan hosszú nadrágos Lara Croft-epigont választottak az idei expó kabalafigurájának, aki palmtomppal a kezében mutatja az eltérő színkóddal jelzett tematikus útvonalakat: digitális televízió és rádió, internet, mobilkommunikáció, házimozi, digitális zene és fényképezés, továbbá az intelligens otthon ösvényén haladva barangolhatjuk be a hannoverinél emberibb léptékű, ám a többszintes pavilonok miatt labirintusszerűbb kiállítóteret. Idén először nem csupán papíron, hanem mobiltelefonon (WAP-on) és a kéziszámítógépek infravörös csatolón keresztül történő feltöltését szolgáló információs kutaknál is hozzáférhetővé tették a programot, a kiállítás weboldalán (www.ifa-berlin.de) pedig a sajtóközlemények mellett folyamatos online tévéadásban számoltak be a látnivalókról. A "német rádióshow" már csak annyiban emlékeztet egykori önmagára, hogy az expó továbbra is médiacentrikus, csak éppen az 1926-ban a párizsi Eiffel-torony méretarányos, kicsinyített másaként épült rádiótorony helyett szerverekről nyomják az adást.

A vásár kínálatában az idei év slágercikkei a DVD-lejátszós, térhatású hanggal (dts) ellátott házimozirendszerek, a műholdas (GPS) navigációs funkcióval bővített autórádiók, a funkcióhalmozó mobiltelefonok és a mellényzsebben hordható méretűre zsugorodott videokamerák. A digitális dömpinggel együtt erősödik a nosztalgia a sokak szerint jobb hangminőséget produkáló analóg erősítők és bakelitlejátszók iránt: trend lett a korábban szubkulturális körben hódító technológiai retróból. A javarészt ismeretlen, manufakturális gyártók által prezentált "high end" készülékek és hangfalak ára is a felső tartományban mozog, a digitális tucaterősítőkben ugyanakkor ma már szériatartozék a csak DVD-lejátszóval használható dts térhatású hang.

Bajban vagyunk a kategóriákkal

a funkcióhalmozó mobil eszközök esetében is: a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval vagy éppen GSM-adapterrel bővített kéziszámítógépek ma már nem sokban különböznek a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval, mobil internettel és határidőnaplóval bővített GSM-telefonoktól, a hibridek evolúciója különös torzszülötteken keresztül, de stabilan a minden elképzelhető funkciót egyesítő elektromos svájci bicska felé halad. A mobil internet terén leszálló ágba került a tavaly még ünnepelt szöveges WAP, és a csak nagyobb sávszélességen (például GPRS) használható multimédiás szolgáltatások hódítanak: útikönyvek, térképek, szaknévsorok jelennek meg a mobil adatátvitel sebességére és a kéziszámítógépek (mobil kommunikátorok) képernyőfelbontására optimalizálva, de újjáéledt a televízióra köthető internetterminál és az erre a platformra szánt hibrid tartalomszolgáltatások koncepciója is.

A szórakoztatóelektronikai csúcstechnológia expanziójának legújabb állomása az autó, amelyből testreszabott multiplexet építhet, akinek már a házimozi is kevés. Csak a mélynyomó ládára elkölthetjük egy átlagos magyar család évi keresetét, de a mobil internet, a fejtámlákba szerelhető plazmaképernyők és multimédiás funkciókkal bővített fedélzeti számítógép révén az is megoldható, hogy az utasok mozizzanak vagy webezzenek, miközben a sofőr a GPS-navigátorral cseveg.

Bodoky Tamás

(Berlin)

(A riport elkészítését az Intel tette lehetővé.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.