IFA 2001: Hardvert minden háztartásba!

  • Bodoky Tamás
  • 2001. szeptember 13.

Tudomány

Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.
Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.

A szervezők mindenesetre

nem feküdtek keresztbe

a világtendencia előtt: egy piros hajú, ám visszafogottan hosszú nadrágos Lara Croft-epigont választottak az idei expó kabalafigurájának, aki palmtomppal a kezében mutatja az eltérő színkóddal jelzett tematikus útvonalakat: digitális televízió és rádió, internet, mobilkommunikáció, házimozi, digitális zene és fényképezés, továbbá az intelligens otthon ösvényén haladva barangolhatjuk be a hannoverinél emberibb léptékű, ám a többszintes pavilonok miatt labirintusszerűbb kiállítóteret. Idén először nem csupán papíron, hanem mobiltelefonon (WAP-on) és a kéziszámítógépek infravörös csatolón keresztül történő feltöltését szolgáló információs kutaknál is hozzáférhetővé tették a programot, a kiállítás weboldalán (www.ifa-berlin.de) pedig a sajtóközlemények mellett folyamatos online tévéadásban számoltak be a látnivalókról. A "német rádióshow" már csak annyiban emlékeztet egykori önmagára, hogy az expó továbbra is médiacentrikus, csak éppen az 1926-ban a párizsi Eiffel-torony méretarányos, kicsinyített másaként épült rádiótorony helyett szerverekről nyomják az adást.

A vásár kínálatában az idei év slágercikkei a DVD-lejátszós, térhatású hanggal (dts) ellátott házimozirendszerek, a műholdas (GPS) navigációs funkcióval bővített autórádiók, a funkcióhalmozó mobiltelefonok és a mellényzsebben hordható méretűre zsugorodott videokamerák. A digitális dömpinggel együtt erősödik a nosztalgia a sokak szerint jobb hangminőséget produkáló analóg erősítők és bakelitlejátszók iránt: trend lett a korábban szubkulturális körben hódító technológiai retróból. A javarészt ismeretlen, manufakturális gyártók által prezentált "high end" készülékek és hangfalak ára is a felső tartományban mozog, a digitális tucaterősítőkben ugyanakkor ma már szériatartozék a csak DVD-lejátszóval használható dts térhatású hang.

Bajban vagyunk a kategóriákkal

a funkcióhalmozó mobil eszközök esetében is: a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval vagy éppen GSM-adapterrel bővített kéziszámítógépek ma már nem sokban különböznek a digitális fényképezőgéppel, MP3-lejátszóval, mobil internettel és határidőnaplóval bővített GSM-telefonoktól, a hibridek evolúciója különös torzszülötteken keresztül, de stabilan a minden elképzelhető funkciót egyesítő elektromos svájci bicska felé halad. A mobil internet terén leszálló ágba került a tavaly még ünnepelt szöveges WAP, és a csak nagyobb sávszélességen (például GPRS) használható multimédiás szolgáltatások hódítanak: útikönyvek, térképek, szaknévsorok jelennek meg a mobil adatátvitel sebességére és a kéziszámítógépek (mobil kommunikátorok) képernyőfelbontására optimalizálva, de újjáéledt a televízióra köthető internetterminál és az erre a platformra szánt hibrid tartalomszolgáltatások koncepciója is.

A szórakoztatóelektronikai csúcstechnológia expanziójának legújabb állomása az autó, amelyből testreszabott multiplexet építhet, akinek már a házimozi is kevés. Csak a mélynyomó ládára elkölthetjük egy átlagos magyar család évi keresetét, de a mobil internet, a fejtámlákba szerelhető plazmaképernyők és multimédiás funkciókkal bővített fedélzeti számítógép révén az is megoldható, hogy az utasok mozizzanak vagy webezzenek, miközben a sofőr a GPS-navigátorral cseveg.

Bodoky Tamás

(Berlin)

(A riport elkészítését az Intel tette lehetővé.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.