Vita az emberklónozásról: Lombikszex-tilalom

  • Bodoky Tamás
  • 2001. augusztus 16.

Tudomány

a kétes kimenetelű emberkísérletekkel kapcsolatos tudományos, politikai és morális fenntartásoknak.
A gyermektelen házaspárok érdekeire hivatkozvaa kétes kimenetelű emberkísérletekkel kapcsolatos tudományos, politikai és morális fenntartásoknak. Az embermásolás elleni fokozódó nemzetközi tiltakozásnak ugyanakkor könnyen áldozatul eshetnek az emberi őssejtek gyógyászati célú kinyerésére irányuló embriókísérletek is.Emberklónozás címszó alatt mostanában két, egymástól különböző, de a tömegtájékoztatásban gyakran összemosódó vita folyik: az egyik a reproduktív klónozásról, vagyis az embermásolásról, a másik pedig az embrionális őssejtkísérletekről szól. Az embermásolás módszere az első klónozott emlős, Dolly bárány esetében alkalmazott maganyag-transzfer technológia, tehát egy felnőtt emberből kinyert, a rá jellemző örökítőanyagot hordozó sejtmagot ültetnek egy sejtmagjától megfosztott emberi petesejtbe, majd osztódásra bírják, és egy hormonkezeléssel előkészített női méhbe ültetik - az eredmény ideális esetben a sejtmagdonorral genetikailag azonos gyermek születése volna. Az embrionális őssejtkísérletek viszont a fejlettség korai stádiumában lévő - abortuszból vagy mesterséges megtermékenyítési eljárásokból visszamaradt, esetleg kifejezetten e célra létrehozott - embriók differenciálatlan őssejtjeinek gyógyászati célú kinyerésére, majd mesterséges körümények között történő tenyésztésére (sejtklónozás) irányulnak, az őssejteken alapuló sejtterápiától ugyanis számos betegség gyógyítását remélik oly módon, hogy belőlük olyan szövetet vagy szervet állítanak elő, amilyenre a betegeknek szüksége van.

A törvények ellenére

A reproduktív célú emberklónozás megítélésében a civilizált országok nagyjából egységesek, az embermásolás ugyanis nem csupán etikailag problematikus. A mindössze néhány éves, kísérleti stádiumban lévő technológia alkalmazása emlős állatok esetében mindössze két százalékban sikeres, ráadásul egyre több jel utal arra, hogy a látszólag életképes klónok is instabil örökítőanyaggal és súlyos genetikai hibákkal terheltek. Ian Wilmut, a klónozott bárányt létrehozó kutatócsoport vezetője szerint "bármilyen emberi klónozási kísérlet jelenlegi legvalószínűbb kimenetele egy késői abortusz, halvaszületés vagy, ami talán még rosszabb, egy abnormális gyermek világrajövetele". Komoly tudományos intézményekben fel sem merül tehát az embermásolás ötlete, egy olasz és egy amerikai magánlaboratórium azonban a törvény tilalma ellenére megkezdte az előkészületeket.

A Bahamákon bejegyzett, ám Amerikában működő és titkos helyen laboratóriumot üzemeltető Clonaid a raeliánus szekta (lásd keretes írásunkat) leányvállalata, a biológusokból és orvosokból álló kutatócsoport vezetője, Brigitte Bosselier biokémikus a szekta "püspöke", aki szerint mindenkinek alapvető emberi joga, hogy klónoztassa magát. Az embermásolás tarifáját 200-500 ezer dollárban megállapító Clonaid egy gazdag amerikai házaspár megbízásából kísérli meg klónozni tíz hónapos korban meghalt kislányukat, és a BBC értesülése szerint már végrehajtotta az első lépéseket, aminek eredményeképpen korai embriók fejlődtek ki. Az amerikai hatóságok többször figyelmeztették a Clonaidet, hagyjon fel tevékenységével, Bosselier azonban ügye érdekében hajlandó elmenni akár a legfelsőbb bíróságig is.

A másik, valamivel komolyabban vehető csapatot Severino Antinori olasz embriológus vezeti, aki egy múlt heti washingtoni konferencián részletesen ismertette terveit. A mesterséges megtermékenyítés terén szaktekintélynek számító Antinori olyan házaspárokon szeretne segíteni, akiknek semmilyen más módon nem lehet saját genetikai állományukat hordozó gyermekük. Antinori szerint kétszáz, különböző országokból kiválasztott önkéntes pár már készen áll az eljárás novemberi megkezdésére - a kísérletsorozatot magánszemélyek pénzelik, a helyszín pedig ebben az esetben is titkos, lapértesülések szerint egy, a Földközi-tengeren, nemzetközi vizeken tartózkodó hajó. Antinori becslése szerint kezdetben ötvenezer dollárból hozható ki egy replikáns, de idővel ezt húszezer dollár, vagyis egy lombikbébiprogram költsége alá lehet szorítani.

És az őssejtek?

Az emberklónozási elképzelések elleni fokozódó nemzetközi tiltakozás visszaüt az embrionális őssejt-kísérletekre is, pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos eredményének számít az a felfedezés, hogy az emberi embriókból kinyert őssejteket mesterséges, laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni, és belőlük különféle emberi szövetek (máj-, ideg, izom- és veseszövet) állíthatók elő. Az így nyert egészséges sejteket a beteg szervezet hibásan működő vagy elpusztult szöveteinek pótlására lehet felhasználni: sejtterápiával gyógyíthatóvá válhat számos, ma még nehezen kezelhető betegség. Az őssejtek szaporításával elvileg bármilyen sejt- és szövettípus korlátlan mennyiségben állítható elő, így megoldódhat a szervdonorok korlátozott száma miatt transzplantációra várók sorsa is.

Az emberklónozást morális alapon elítélők tábora, amelynek élén a katolikus egyház és az abortuszellenes szervezetek állnak, az őssejtkísérleteket sem tartják elfogadhatónak. A magzatot a fogantatás pillanatától emberi lénynek tekintik, az őssejtek kinyerése (ami az embrió elpusztítását jelenti) viszont néhány napos korban, a több száz sejtes hólyagcsíra állapotban történik. A konzervatív erők nyomására az Egyesült Államok kongresszusa augusztus elején az emberklónozást tiltó törvényeket kiterjesztette az embrionális őssejtkísérletekre is, amelyeket például Nagy-Britanniában a Lordok Háza januári döntése nyomán bizonyos keretek között legálisan, sőt állami támogatással végezhetnek a kutatók. Múlt csütörtökön Bush amerikai elnök salamoni döntést hozott: engedélyezte a további kísérleteket a már létező embrionális sejtvonalakon, újabb embriók elpuszítása azonban ezentúl tilos - a szigor eredménye a "fordított agyelszívásnak" nevezett folyamat, az amerikai őssejtszakértők barátságosabb jogi klímájú országokban folytatják kutatómunkájukat.

Bodoky Tamás

Embrió-donorok

Amerikai tudósok néhány hete először ismerték el a nyilvánosság előtt, hogy emberi embriókat hoztak létre kizárólag gyógyászati és kutatási célból. A Virginia állambeli Norfolk Jones orvostudományi egyetemének tudósai fizetett donoroktól származó petesejtből és spermából állítottak elő 5-6 napos magzatokat, amelyekből kutatási célokra őssejteket nyertek. A kutatócsoport vezetője szerint a kísérlet mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy gyógyászati céllal emberi ivarsejtekből mesterséges úton is előállíthatók magzatok. Az orvosok korábban csak abortuszból vagy mesterséges megtermékenyítésből visszamaradt embriókból vontak ki őssejteket.

A Raeliánus Egyház

A Clonaid működését finanszírozó szekta alapítója Claude Vorilhon, alias Rael egykori francia újságíró, aki Mózes, Jézus és Mohamed, valamint az ufók leszármazottjának, prófétának tartja magát, és jelenleg a kanadai Quebécből irányítja világszerte ötvenötezer tagot számláló, a hippimozgalom idején alapított egyházát. A hedonista elveket valló raeliánusok eredetmítosza szerint a teremtést az Elohimoknak nevezett földönkívüliek végezték el 25 ezer évvel ezelőtt, és az embert is klónozással hozták létre annak idején. Rael szerint 2035-ig az Elohimok újabb látogatására számíthatunk, ezért a hívek adományából 120 millió francia frankos költséggel ufónagykövetséget is építtetett. A Clonaiddel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy legszívesebben élő, de akarat és személyiség nélkül vegetáló szexbabákat klónozna szupermodellekből, az etika minden formáját elveti, és amit a pápa elutasít, az csak jó dolog lehet. További részletek: www.rael.org.

Figyelmébe ajánljuk