Szentgyörgyi Rita

A Washingtoni Katolikus Egyetem zenei igazgatója, az Aspeni Zenei Fesztivál vezetője és az ottani Karmester-akadémia alapítója. 2002-ben mutatták be az Oregoni Szimfonikusok közreműködésével az ő elképzelései alapján készült multimédiás produkciót, a Lázadó Requiemet, amely a terezíni koncentrációs táborba deportált, majd többségükben Auschwitzban megsemmisített zsidó művészek helytállását idézi fel. A világ és a Vöröskereszt felé kirakatként mutogatott táborban 1943-44-ben tizenhat alkalommal adták elő Rafael Schaechter karmester vezényletével Verdi Requiemjét. A terezíni tábor százötven fős kórusa túlélőinek visszaemlékezéseit narratív módon felhasználó előadás május 9-én Budapesten is megtekinthető lesz a Vasúttörténeti Múzeum Orient Csarnokában. A hatvanöt éves karmesterrel ennek apropóján beszéltünk.

Elfriede Jelinek Kézimunka című drámája az 1995-ös burgenlandi cigánygyilkosságok alapján íródott, a darabot 1996-ban az év legjobb német nyelvű drámájának választották. A darab hazai bemutatója - április 21., Trafó - előtt az anyai ágon román, apain magyar származású, Amerikában élő filmrendezővel, Pejó Róberttel beszélgettünk színházi debütálása apropóján.

Francisco Sánchez Gómez a mamája iránti tiszteletből vette fel a Lucía vezetéknevet. Szegény, ötgyerekes családban született hatvanhárom évvel ezelőtt. Tizenegy évesen abbahagyta az iskolát, hogy a flamencóra koncentráljon. Több mint húsz lemezt készített, rangos zenei díjak birtokosa. Európai turnéja során Budapestet is érinti: szextettjével március 28-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a MűPában ad koncertet.

Hazánk első Kossuth-díjas dzsesszzenészét 2010 egyik magyar kulturális követének választották. A népszerű zenésszel a zenei műfajok fúziójáról, a magyar zene exportálhatóságáról és különféle sérelmekről beszélgettünk.

Buenos Airesben született, római, párizsi kitérők után ma Madridban él. Tenor létére baritonszerepek felé kacsingat, operahősként szerzett hírneve ellenére szívesebben áll a karmesteri pulpituson. José Cura február elején az Operabál díszvendégeként érkezik Budapestre.

Leporello, Sarastro, Kékszakállú, Gremin herceg, Marke király, Fiesco: világhírű basszistánk egyazon intenzitással tolmácsolja Mozart, Bartók, Csajkovszkij, Wagner vagy Verdi zenéjét. Legutóbb a Vígszínház színpadán öltötte magára Sarastro jelmezét, 2010 áprilisában pedig a Parsifal Gurnemanzaként vendégszerepel a Magyar Állami Operaházban.

Napfogyatkozás című zenedrámája tizenöt jelenetben idézi fel a Sötétség délben világhírű írója, a terézvárosi születésű Arthur Koestler életét. Kilenc évvel a pforzheimi ősbemutató után Kösztler Artúr végre "hazaérkezett". Az operaház új produkcióját Kovalik Balázs rendezte.

Hétfőn halt meg, Los Angelesben. Kész mozitörténet az övé, közel százötven kísérőzenét komponált, a Holt költők társaságától a Bádogdobon át A napfény ízéig. A legjobbakkal dolgozott Viscontitól Hitchcockig, de érdekes módon mind a három Oscar-díját David Lean filmjeihez írt zenékkel szerezte (Arábiai Lawrence, 1963; Doktor Zsivágó, 1966; Út Indiába, 1985). Az idei berlini filmfesztivál 84 esztendős életműdíjasával, a filmzene Amerikába "szakadt" francia legendájával, Jean-Michel Jarre papájával Berlinben beszélgettünk. Szentgyörgyi Rita

"Bertolucci jobbik fele", a háromszoros Oscar-díjas (Vörösök; Apokalipszis most; Az utolsó császár) operatőr 68 éves és 40 esztendeje gyűri az ipart. Azt beszélik róla, hogy Goethe színelméletét követve alkotta meg a saját operatőri filozófiáját. Velencében beszéltünk vele.

A cannes-i Arany Pálma-nyertes belga neorealisták, Jean-Pierre és Luc új filmjükben eddigi sikereik színhelyéről, Seraing iparvárosától pár kilométerrel arrébb, Liége-be tették át székhelyüket. A pesti mozikban egy hete futó Lorna csendje bressoni nőalakja névházasság, pénz és az orosz maffia fogságában fizeti meg álmai árát a szabad Európában. Cannes-ban beszéltünk. Kritikánk a Visszhang rovatban.

A citromos cukormázból készült depilálókrémhez címzett romantikus komédiája a tavalyi cannes-i filmfesztivál nagy sikere volt. Megjelenésünk napjától fut a pesti mozikban a Karamell, első nagyjátékfilmje, melyben - biztos, ami biztos - Layale, a gyönyörű fodrászlány szerepét önmagára bízta. Párizsban beszélgettünk vele.

A Nyolc nővel világszerte befutott francia filmrendező ezúttal egy, az Edward-kori Angliában játszódó melodrámával kedveskedik híveinek. Megjelenésünk napjától Magyarországon is megy az Angel.